Dely Krisztina is részt vett a közelmúltban rendezett tatai energiakonferencián. A fiatal közgazdász jelenleg Brüsszelben két iroda mûködését is irányítja. Ma is tevékenyen részt vesz a tataiak célkitûzéseinek megvalósításában. Vele beszélgettünk a fórumot követõen.

– Kérem, mondjon valamit iskoláiról, pályájáról, tatai kötõdéseirõl. Miért választotta ezt a hivatást?
– Közgazdász es környezetgazdász vagyok, a Budapesti Közgazdasagi Egyetemen végeztem 2003-ban, de ezzel párhuzamosan a lyoni Ecole de Management-en voltam egy kétéves ösztöndijon. Korábban a gimnáziumot Nyiregyházán végeztem, szüleim egyetemi éveim alatt költöztek Tatára; egyszerûen beleszerettek a vizek városába – ahova nekem is valódi felüdülés volt a nagyvárosból hazajönni.
 
– Szerepet játszott-e ebben édesapja példája? Kérem, õróla is írjon néhány gondolatot tevékenységérõl, tatai szervezéseirõl.
– Természetesen. Édesapámmal 2000 óta dolgozunk együtt; õ fejlesztõmérnök energetikusként, én pedig közgazdász vagyok. Környezetgazdász szemmel igyekszünk megoldást találni egy-egy adott problémára. Amikor szüleim Tatára költöztek, új, de annál lelkesebb tataiként édesapám hamarosan szembesült a helyi, az elsõ magyar faaprítékos távfûtés problémáival. A Balatonfelvidékrõl szállított, vizes, poros faapríték önmagában is drágítja a távfûtést.  Az akkori alacsony gázárakhoz képest a tatai, régi technológiájú – állandó tömegáramú – távfûtés drága volt. Leválások történtek. Ez az egy lakóra jutó költségek növekedéséhez vezetett. Erre próbáltunk megoldást találni. A tatai távfûtés, mint megújuló energiát (faaprítékot) felhasználó rendszer, nem csak olcsóbb, mint az egyedi, vagy a csoportos gáz-központifûtés, de helyi munkahelyeket is teremthet. A jó hatásfokú decentralizált energiatermelés helyben található erõforrásokra épít, így hozzájárul Tata energiabiztonságának növeléséhez. 2000-ben, meggyõzve az akkori önkormányzatot, egy Széchenyi Terv-i pályázatot készítettünk elõ. Ötmillió forint vissza nem térítendõ támogatás birtokában  csapatot szerveztünk Magyarország legjobb energetikusaiból, biomassza- és regionális fejlesztési szakértõibõl. Az intézmények és a távfûtesi rendszer átvilágítása után elkészült Tata Energiakoncepciója az energiahatékonyságot javító és költségcsökkentést eredményezõ fejlesztési javaslatokkal. Ezt követõen készítettük el a több kistérséget is érintõ Energiahatékonyság és megújuló energiák a Tatai Medencében c. fenntartható kistérségi – ökotérségi energiagazdálkodási modelljavaslatunkat.  Sajnos konkrét akcióterv elkeszitése – önkormányzati motiváltság, felelõsök, energetikusok, környezetgazdászok hiányában – sokáig váratott magára. Most reményt ad a jelenlegi tatai polgármester-kistérségi társulási elnök elkötelezettsége és egy energetikus alkalmazása. Tata város csatlakozása az Energiavárosok és a Polgarmesterek Szövetségéhez elõsegíti, hogy a Tatán és a Tatai Kistérségben megvalósuljon egy fenntartható, megújuló energiákkal bõvített kisvárosi, kistérségi energiagazdálkodási modell, ami vonzó lehet a Tatai Medence további 4 kistérsége számára is, de jó példája lehet a többi magyar kistérségnek is.

– Hogyan lett ön Brüsszelben immáron két iroda vezetõje? Írjon néhány gondolatot e két szervezet szerepérõl, alakulásáról, tevékenységérõl.
– Az Energie-Cites-vel, vagy Energiavarosok Szövetsegevel és ügyvezetõ igazgatójukkal, Gerard Magnin-nel 2004-ben egy konferenciájukon talalkoztam Grenoble-ban, ahova a tatai tapasztalatokat bemutatandó kaptunk meghivast. Megfogott az innovativitásuk, és az a lelkesedés, amivel segitik tagjaik egymás közötti tapasztalatcseréjét a fenntartható városi energiagazdálkodás népszerûsítésében, és motiválják a városokat – egymás példáján keresztül a cselekvésre; valódi misszionáriusok! – gondoltam magamban. Amikor Gerard aztán hosszas beszélgetések után felajanlotta, hogy képviseljem õket Brüsszelben, nem volt kérdés, hogy ezt nekem talalták ki; mindig is közel állt hozzám a networking, vagy hálozati munka attitude, és mivel magam is négy nyelven beszélek, úgy gondoltam, megállom majd a helyem Brüsszelben is; még ha nem is volt lobbista múltam. 2005 óta vagyok tehát felelõs az Energie-Cites europai ügyeiért.
Az Energie-Cites immár 19 éve küzd a városok szerepének elismertetéséért az európai energia- és klímaszabályozásokban és programokban. A Covenant of Mayors – azaz Polgármesterek Szövetsége – az elsõ olyan program, amely bekerült az EU Energiahatékonysági Akciótervébe, és közvetlenül célozza a helyi szintet. Ebben ma már közel 500 város kötelezte el magát, hogy 2020-ig több mint 20%-kal csökkenti a szén-dioxid kibocsátását.
– Az Energie-Cites egy városszövetségekbõl álló konzorcium élén elnyerte e program mûködtetését, és 2009 januárjától a Polgármesterek Szövetsége irodája is a mi brüsszeli irodánkban kapott helyet.  

– A tatai önkormányzat mikor vette fel a kapcsolatot a brüsszeli irodákkal, és ebben mi volt az ön szerepe? Mit jelenthet a városnak a kapcsolat?
– Michl József polgármester úrral hivatalba lépését követõen jött létre a kapcsolat. Nyitott volt arra, hogy megvalósítsa a 2002-ben elkészült energiakoncepció ajánlásait. Elkészíttette a tatai önkormányzat az energiakoncepció aktualizálását, ill. a stratégiai és operatív terveit és szükségét látta, hogy egy nemzetközi szövetségnek is tagja legyen a gyermekbarát programot megvalósító Tata.  A nemes célok megvalósításához én természetesen igyekeztem minden információt megadni.
– Irodáik tervezik-e, hogy más magyar településekkel is kapcsolatot építenek ki a térségben? Van-e már ennek valamilyen elõkészülete? A két brüsszeli székhelyû szervezet milyen területeken tud hatékonyan együttmûködni a magyar településekkel, önkormányzatokkal?
– Tata mellett Nyiregyhaza es Gödöllõ már tagunk, Budapest csatlakozasa pedig most van folyamatban. Egyre több hazai önkormányzat ismeri fel az energiával való gazdálkodás fontosságát. Az önkormányzatok egyre inkább kezdenek lehetõségként tekinteni az energiagazdalkodasra, mely megtakaritásokat, sõt bevételeket hozhat.
 
– Önnek milyen további tervei vannak részint munkájával kapcsolatban, részint a magánéletében? Mi a kedvenc idõtöltése munkán kívül? Van-e valamilyen különleges élménye Brüsszelrõl?
– Bár ez a kettõs misszió sok idõmet lefoglalja, igyekszem teljes életet élni: szeretek túrázni, természetet járni, sokat biciklizem, jógázom és úszom, ha csak tehetem. Brüszszelben, csakúgy mint Tatán vagy Budapesten, erre bõven van lehetõség. Az EU fõvárosát sokan unalmasnak és szürkének tartják (ez utóbbi igaz; gyakran esik az esõ!), a felszín alatt azért rengeteg meglepetést rejt ez az igazán multikulturális város, az art nouveau (vagy nálunk: szecessziós) épületeitõl kezdve a világhírû képregénymúzeumán keresztül (ahol Tintin életnagyságú ûrhajója fogad minket) a vasárnap délelõtti bolhapiacokig… remek hangulata van!

M. Tóth Sándor