MARS ÕRÜLET
A fenti cím természetesen nem a Mars-kutatásra vonatkozik, hanem sokkal inkább arra a netes lánclevél õrületre, amely a nyár utolsó hónapja felé közeledve ismét elárasztja a postafiókokat. Mindez, a 2003-as Mars-közelség óta évente ismétlõdõdik és a holdméretû Marsról szóló elektronikus kacsának (Hoax) ma is sokan bedõlnek. Az egészet nevezhetnénk tréfás álhírnek, ám ebben az a legszomorúbb, hogy egyesek meg sem gyõzõdnek a hír csillagászati voltáról és azonnal tíz felé küldik áltudományos értesüléseiket.
Mielõtt mindenkihez eljutna ezt a vaklárma, idézem: „Ebben a hónapban (augusztus) a Föld és a Mars közelebb lesznek egymáshoz, mint az írott történelemben bármikor. A Mars legközelebb 2287-ben lesz ilyen közel. A találkozás csúcsa augusztus 27-én lesz, amikor a Mars 34,649,589 mérföldre közelíti meg a Földet és a Hold mellett a legfényesebb égitest lesz. Szabad szemmel akkorának fog látszani, mint a Hold. Könnyû lesz meglátni. Augusztus elején este 10 órakor keleten fog felkelni és kb. hajnali 3-kor éri el a legmagasabb pontját. Augusztus végére, amikor a 2 bolygó a legközelebb lesz egymáshoz, sötétedéskor fog felkelni és a legmagasabb pontját 0:30-kor éri el. Olyan csoda lesz látható, melyet élõ ember még nem látott.”
Hát ilyet élõ ember valóban nem fog látni, holott a monumentális méretûre nõtt Vörös-bolygónak a csillagászok és a katasztrófa filmek írói örülnének a legjobban. Az emberi fantázia határtalan, hiszen akkor máris indulhatnának a Hold és Mars-utazók? Gyorsan szakítsuk meg fantasztikus utazásunkat és térjünk vissza a mába. A Mars-hoax egy fordítási hibából ered, ugyanis írói arról ma is elfeledkeznek, hogy a Vörös-bolygó csak egy 75 szeres nagyítású csillagászati távcsõvel fog akkorának látszani, mint szabad szemmel a Hold! A két égitest látszóátmérõje között óriási a különbség: Az esti égen megfigyelhetõ Hold, augusztus végén 31 ívperc, kereken fél fok átmérõjû lesz, ugyanakkor az 5,8 ívmásodperc átmérõjû Mars bolygót csupán fényes csillagként láthatjuk a hajnali órákban (1 fok 60 ívperc és 3600 ívmásodperc). Ekkor a keleti látóhatár felett fog ragyogni a 3,9 magnitúdós Vénusz bolygó (Rák csillagkép), amelyet ne tévesszünk össze az Ikrek csillagai között tartózkodó és szerényebb fényû – 0,9 magnitúdós – Mars planétával.
Kérem a tisztelt olvasók segítségét, hogy az esetleg címükre érkezõ vaklárma tartalmú üzeneteket, ne tûntessék el egy törléssel, hanem küldjék vissza a feladónak és a címzettek részére. Cáfolatnak kiválóan megfelel a Magyar Csillagászati Egyesület, (www.mcse.hu) oldalán fellelhetõ írások egyike, amelyben meggyõzõ és részletes magyarázatot találhatnak a fenti vaklármáról:
http://www.mcse.hu/egyesuleti_hirek_2008/20051001_vaklarma.html
Romhányi Attila
DUNAFERR hetilap, 2009. 29. hét