Várpalota 1000 éves története (1009-2009 között) jelentõs mérföldkövei voltak Vesz-prém megye históriájának is. A XII. században a Bakony rengetegének egy sziklabércére épített Bátorkõ vára (más néven: Pusztapalota) több ostromot megélt. A XIV. századi középkori vár a település belvárosának patinás épülete, amely számos török támadásnak állt ellen. E korszak idején a dunántúli végvárlánc egyik legjelentõsebb tagja volt, Mátyás király nevéhez való kötõdése pedig vitathatatlan. Ennek emlékeit a Palotához kapcsolódó, az álruhás királyról szóló mondák õrizik a jelenkor számára. A város történetétõl elválaszthatatlan Csák Máté, Keszi Balázs, Újlaki Miklós, II. Ulászló, Móré László, a Podmaniczky család, Thury György, Erdõdi Pálffy Tamás, a Zichy család, gróf Waldstein János, Jókai Mór.
Várpalota a XVIII. században virágzó mezõváros volt, majd a XIX. század második felében beinduló szénbányászattal jelentõs ipari fejlõdésen ment át a település. Várpalota 1951-ben kapott városi rangot a Pétfürdõvel és Inotával való egyesítésével egy idõben. A város ekkori kiemelkedõ kulturális és sportélete napjainkban is példa, ezen kívül számos mûvészt ihletett alkotásra az átélt élmények és a palotai kötõdés.
Napjainkban Várpalotán ismét pezsgõ kulturális élet folyik, igyekszik megteremteni az ideális egyensúlyt az elmúlt idõk és a jelen elvárásai között. Barátságos, szerethetõ településsé vált, ahol a lakók és a látogatók is otthonosan érzik magukat.  A várost átlengi a történelem szelleme, így teremtve meg a jelen különleges hangulatát.

Trianon Múzeum
A Trianon Múzeum 2004. június 25-én nyitotta meg kapuit a várpalotai Zichy kastélyban. A gyûjtemény hatalmas ûrt töltött be a magyar kulturális palettán, megalapításától mindmáig ez Magyarország megcsonkításának egyedüli intézményesített emlékhelye.  A Múzeum nem csak az állandó és idõszaki kiállításoknak biztosít helyet, hanem az ország megcsonkításával kapcsolatos megemlékezéseknek, rendezvényeknek is.
Mivel a Trianon témakört a magyarországi hivatalos köztudat mindmáig mostohán kezeli, a Múzeum kulturális missziót teljesítve kiadványokkal is igyekszik az egykori területeink elcsatolásával kapcsolatos ismereteket elmélyíteni a magyarokban.
A múzeum több, mint tíz látványos kiállításban mutatja be a modern Magyarországot sújtó legnagyobb közösségi tragédia elõzményeit és következményeit: Reményik Sándor Emlékszoba, Magyar sors Csehszlovákiában 1945-1948, Légrády Sándor – A historikus bélyegtervezés magyar fejedelme, Klebersberg Kunó Elemi Népiskola osztályterme 1930, Kolozsvár Mozgóképszínház, a Székely Hadosztály honvédõ harcai 1918-1919, Elpusztított mûemlékek a Kárpát-medencében, A Lajtabánság és Prónay Pál, A magyar nemzeti himnuszok története, Sajó Sándor emlékszoba, A Hazatérés legszebb pillanatai 1938-1941, Turulszobrok a Kárpát-medencében, Trianon és a magyar bélyegkiadás.
A könyvtárterem különleges fa burkolata máig látható, a terem mennyezetét Pállik Béla gyönyörû freskója díszíti.
A Múzeum egész évben látogatható (hétfõ: szünnap, kedd-csütörtök: 10.30-16.00, péntek-vasárnap: 10.30-17.00)! További információ: 30/646-7089, 30/697-2632, 30/278-8404.