– Mióta beszélhetünk tatabányai sportklubról?
– 1910. február 6-án alakult, Frei Ferenc bányamérnök és néhány társa kezdeményezésére. Az elsõ idõkben ez egy önszervezõdõ társaság volt, melyet a tagdíjakból tartottak fent. Az elsõ szakág a labdarúgás volt, melyhez aztán rövid idõn belül társult az atlétika. Az akkori MÁK Rt. annyiban segítette az egyesületet, hogy a létesítményeket biztosította. A klub folyamatosan fejlõdött, egyre több szakosztály alakult.
– 1950-ben, amikor Kaszás István lett az elnök, óriási fejlõdésnek indult a sportklub. Olyan szakosztályok jöttek létre, amelyek még a mai napig is tagjai az egyesületnek.
Tovább erõsítette a fejlõdést az a tény, hogy 1953-ban Gál Istvánt nevezték ki a Tatabányai Szénbányák Vállalat igazgatójának. Õk ketten – az sport klub elnöke és a bánya igazgatója – olyan óriási munkába kezdtek a sport terén, amely azt eredményezte, hogy az egyesület sportolói ott lehettek a fontos hazai és világversenyeken. Gál Istvánnak köszönhetõen a bányavállalat már nem csak a létesítményekkel támogatta a sportot, hanem jelentõs mértékû anyagi támogatással és eszközök biztosításával is. Gál István meghirdette, hogy minden feltételt biztosítani kell a városban élõ emberek számára, hogy sportolhassanak.

– Kaszás István elnöksége alatt számos magyar bajnoki cím született atlétikában, kézilabdában, labdarúgásban. A szakosztályokban sportolók a vállalat vezetésétõl számos kiváltságot kaptak, és olyan anyagi támogatást, amely lehetõséget biztosított, hogy nyugodt körülmények között készülhessenek a hazai és a világversenyekre. Ez az idõszak alapozta meg, hogy 1960-tól – amikor már Kiss László majd Bödecs József irányította az egyesületet – valamennyi olimpián képviselhették az egyesületet sportolói. Hatvannégy sportoló közül tizenhat(!) éremmel tért haza. Olyan nagyságokról beszélünk, mint Földi Imre olimpiai bajnok, aki számos címe mellett a közelmúltban a Nemzet Sportolója lett, vagy például említhetnénk még Gelei Józsefet, Csernai Tibort, Szepesi Gusztávot, akik szintén a TSC színeiben lettek olimpiai bajnokok. De itt kell szót ejtenünk Grosics Gyuláról is, aki szintén a mi színeinkben lett világbajnok, vagy folytathatnánk a sort Kiss Antal olimpiai ezüstérmes gyaloglóval, majd kézilabdásainkkal – Kaló, Simó, Szabó, Marosi, Kontra –, akik hosszú éveken keresztül a sportág meghatározó egyéniségei voltak. Éveken keresztül egyesületünk sportolói vezették a góllövõlistát, világválogatottak lettek, és a magyar bajnokságok egész sorát nyerték.
– Nem mellesleg a nõi kézilabdában is rendelkezünk egy olimpiai bronzéremmel Kéziné Pethõ Zsuzsanna személyében, és számtalan világ- és országos csúccsal rendelkezõ, magyar bajnok sportolónk volt és van. Az egyesület hosszú évtizedeken keresztül a vidék sportjának zászlóshajója volt. Egészen az 1990-es évekig a magyar sport meghatá-rozó egyesülete volt, és az éves értékeléseknél mindig az elsõ öt között szerepelt.

– A bányászat hanyatlásával, a bányavállalat bezárásával a sportklub élete is megváltozott. Hogyan vészelte át az egyesület ezeket az idõket komoly támogató nélkül?
– Amikor a ’90-es évek elején kivonult a sportfinanszírozás területérõl a fõ támogatónk, a Tatabányai Bányák Vállalat, bizony komoly gazdasági gondok jelentkeztek az egyesületnél. A vállalat felszámolás alá került, így megszûnt az a biztos anyagi háttér, amely ennek az egyesületnek az elmúlt évtizedekben biztosította a színvonalas mûködését.
– A ’90-es évek közepén az akkori vezetés belátta, hogy a hatalmasra duzzadt adósság-állományt már nem lehet tovább növelni. A túlélés érdekében elindult egy nagyszabású szervezeti átalakítás, melynek eredményeként kiszervezték azokat a szakágakat – labdarúgás, férfi kézilabda, vízilabda, nõi röplabda –, melyekrõl úgy gondolták, hogy megfelelõ támogató segítségével piacképesek lehetnek. A többi szakág az anyagegyesületnél maradt, és megindult az ördögi hajsza és küzdelem annak érdekében, hogy az egyesület megmenthetõ legyen. Olyan örvény szélén volt 2000-ben ez a zászlóshajó, amely kis híján beszippantotta. Teljesen kilátástalanná vált a helyzet.
– Ekkor készült el egy állami program, amely lehetõséget próbált biztosítani az eladósodott nagy magyar kluboknak a talpra állásra. Óriási összefogás eredményeként az egyesület is csatlakozni tudott ahhoz a tíz klubhoz, akiknek az adósságkezelésében az állam segítséget nyújtott.

– Ön éppen ettõl az idõszaktól vette át az egyesület vezetését.
– 2001-ben kerültem az egyesület élére a társadalmi és a gazdasági testület jeles szereplõinek felkérésére. Két éven keresztül kõkemény szigorral teljesítettük azt az elõírás-sort, amely feltétele volt a megállapodásnak. Az akkori vezetõedzõkkel és elnökségi tagokkal „összezárva” óriási munkát végeztünk a feltételek teljesítése érdekében. A szigorú gazdálkodás ellenére a szakmai területek nem sérültek, s mindemellett egyre többen érezték úgy, hogy az itt folyó munka, küzdelem figyelemre és támogatásra érdemes.
– A kiváló eredményeket és a színvonalas munkát a város akkori vezetése és képvi-selõ testülte is észrevette, és jelentõs anyagi támogatással próbált javítani a mûködési feltételeken. Ennek lett az eredménye az, hogy valamennyi szakág a hazai és a nemzetközi versenyeken ismét indítani tudta az arra érdemes sportolóit, s emellett olyan kiválóságokat is meg tudott tartani, mint Urbanik Sándor, Füsti Edina és Margl Tamás, akik így az olimpián tatabányai sportolóként vehettek részt.
– gy gondoljuk, hogy ez a színvonalas munka akkor kapott teljes elismerést, amikor Tatabánya város közgyûlése arról döntött, hogy a sportegyesület létesítményeit fel kell újítani, a hiányzókat pedig fel kell építeni. Számunkra, a sportban dolgozó szakemberek és edzõk számára igazán örömteli az a döntés, hogy az a felújítási és beruházási projekt került megvalósításra, amit mi javasoltunk, s hogy ennek köszönhetõen a Tatabányai Sport Club – de más szakosztályok és szakágak is – ma ilyen kiváló körülmények között készülhetnek a megmérettetésekre.

– Milyen fejlesztések, illetve beruházások történtek?
– Két ütemben került sor a felújításra, melynek köszönhetõen mára a kor követelményeinek megfelelõ városi sportcsarnokkal rendelkezünk. Megújításra került a 6+2-es mûanyag borítású atlétikai pálya, a lelátók új üléssorokat kaptak, és az alattuk lévõ szociális létesítmények is teljes egészében korszerûsítve lettek. A nagy hagyományokkal rendelkezõ súlyemelõterem is teljes egészében megújult, és a legfiatalabbak számára létrejött egy elõkészítõ csarnok.
– Meghatározó sportággá nõtte ki magát a dzsúdó és a birkózás, ezért számukra egy új nehézatlétikai csarnok épült, amelynek földszintjén – a megnövekedett létszám miatt – az atlétikai szakosztály is helyet kapott. A sporttelep területén kivitelezésre került továbbá egy új mûfüves labdarúgópálya, valamint a görkorcsolyások számára megépült az új aréna.
– De mindezekkel nem fejezõdtek még be a létesítmény korszerûsítési-beruházási munkálatai. A sportcsarnok mellett a közeljövõben átadásra kerül ugyanis az új vívóterem, illetve a közelmúltban már átadhattuk a mai igényeknek megfelelõ uszodát, illetve strand és élményfürdõt.

– Ráadásul – nagy örömünkre – nem csak az élsport területén történtek fejlesztések, hanem a lakossági és tömegsport esetében is. A Jubileum Parkban mûfüves borítást kaptak a kispályás labdarúgópályák, valamint kialakításra került egy új kamasz játszótér, mely jó lehetõség ennek a korosztálynak, hogy kipróbálhassa fizikai és sportbéli képességeit, és egyúttal lehetõséget ad arra is, hogy az itt kiválasztódó tehetségek az egyesület megfelelõ szakágaihoz kerülhessenek.

– Ezek a létesítmények Tatabánya sportjának meghatározó részei lettek, s valamennyi itt, vagy a régióban mûködõ sportegyesület számára kulturált sportolási lehetõséget biztosítanak. Ez a komplexum segítségünkre van abban is, hogy megvalósítsuk programunkat, melynek keretében a térségben, a kistelepüléseken dolgozó edzõink által kiválasztott tehetségek bekerülhessenek ezekbe az intézményekbe, itt tovább fejlõdhessenek, s az arra érdemesek akár az egyesület tagjaivá válhassanak.
– Ennek a programnak a megvalósításához jól képzett szakemberekkel rendelkezünk, akik idõt és fáradtságot nem kímélve komoly erõfeszítéseket tesznek a százéves Tatabányai Sport Club jövõje érdekében.

Cseh Teréz