Késõbb a debreceni kollégiumban folytatta tanulmányait. 1780-ban kimaradt a kollégiumból s még abban az évben ügyvédi és mérnöki vizsgát tett. Rövid földmérõ mérnöki mûködés után, 1783-tól élete végéig Somogy, illetve Zala megyei községekben gazdálkodott. 1790. táján már országszerte ismert, népszerû költõ volt. Kazinczy Ferenccel éveken át levelezett, Csokonai Vitéz Mihályt bizalmas barátjává fogadta. Termékeny szépíró volt. Eposzt, drámát, dalokat egyaránt költött. Mint országgyûlési követ 1790-tõl kezdve csaknem minden országgyûlésen részt vett. 1820. január 28-án halt meg Nagybajomban.
A Pálóczi emlékév eseményeként szervezett programra közel kétszázötvenen érkeztek a kömlõdi református templomba, ahol a neves irodalmárt annak idején megkeresztelték. Máté László esperes igehirdetését követõen dr. Németh József, a zalaegerszegi Göcsej Múzeum nyugalmazott igazgatója és dr. Papp Vilmos nyugalmazott lelkipásztor méltatta Pálóczi munkásságát és életmûvét, a Kocs-Kömlõd iskola tanulói, a helyi lakóotthon gondozottjai, valamint a császári református énekkar pedig versekkel, dalokkal tette emlékezetessé az istentiszteletet.
Az ünnepség a szomszédos – közelmúltban felújított – szülõháznál folytatódott, ahol Czunyiné dr. Bertalan Judit országgyûlési képviselõ és Szemeti Ferenc kömlõdi lelkipásztor leleplezte a Pálóczi emléktáblát, melyet a helyi politikai és társadalmi szervezetek képviselõi mellett az ország több településérõl érkezõ polgármester, egyházi személy is megkoszorúzott.
Az iskola udvarán Kiss Ferenc polgármester köszöntötte a vendégeket, aki a község bemutatása mellett szólt arról is, hogy nem csak egy híressége van Kömlõdnek, hiszen szintén a Pálóczi házban született 1814-ben Obernyik Károly, a magyar társadalmi dráma egyik megteremtõje, Perczel Mór pedig 1846-ban az itt élõ Sárközy család egyik leányát vette feleségül.
Ezt követõen nyílt meg a mûvelõdési otthonban a Pálóczi vándorkiállítás, amely egy hétig várja a látogatókat.