Vertikális szélkerék és szolár parabola a kollégium tetején
A projekt a MÜTF Alapítvány Kuratóriumának és a MÜTF fenntartójának (EDUTUS Zrt.) támogatásával valósult meg, a berendezéseket prof. dr. Hajtó János tudományos és nemzetközi rektorhelyettes mutatta be az érdeklõdõknek. A Tatabányai Modern Üzleti Tudományok Fõiskolája stratégiai célja a „zöld fõiskolából” az „öko-egyetemmé” válás.
A Fõiskola Mûszaki Intézetének „Alternatív Energia Mûhelye” az Élõ Energia Kft. által kifejlesztett szolár parabolát helyezett el a fõiskola kollégiumának tetején. A szolár parabola 15,5 négyzetméter összfelületû tükrei a napsugárzást a szolár parabola fókuszában elhelyezett hõcserélõre vetítik, mely fõiskola kollégiumának melegvíz ellátásához járul hozzá.
A Fõiskola „Alternatív Energia Mûhelye” a szolár parabola mellé az Auróra 2003 Kft. által kifejlesztett vertikális tengelyû szélkereket is felszerelt a fõiskola kollégiumának tetejére. A szélkerék függõleges tengelyén elhelyezett elektromos generátor a forgó mozgást elektromos energiává alakítja át. A szélkerék által megtermelt elektromos energiával a fõiskola számítógépközpontjának elektromos energiaellátására lehet rásegíteni, így jelentõs megtakarítást lehet elérni az áramszámlában.
A három rendszer, a szolár parabola, a vertikális tengelyû szélkerék és az elektromos napelemek együttes mûködtetésével összesen a Fõiskolán 21,5 tonna széndioxid kibocsátás-csökkenést érhetünk el, ezzel is hozzájárulva Tatabánya város klímakoncepciójának megvalósításához, annak sikeréhez. Az alkalmazott új technológia felhasználásával éves szinten 41,000 kWh elektromos energiatermelést, 36,7 tonna széndioxid kibocsátás-csökkenést és 840000 Ft megtakarítást ér el a fõiskola.
A szolár parabola és vertikális tengelyû szélkerék eredeti hazai fejlesztés eredményeként született magyar gyártmány. A fõiskola, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány, mint a hazai alkalmazott kutatások kiemelt innovációs központja, valamint az Élõ Energia Kft., az Auróra 2003 Kft., az IPTECH-INNO Ipari Technológiai Innovációs Központ, Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata, a MANITU SOLAR Kft. és a FEGISZ Kft. közötti kutatás-fejlesztési együttmûködés alapján a berendezések továbbfejlesztésén és széles körû hasznosításán kívánunk dolgozni.

Konferencia a klímatudatos gondolkodásról
A vendéglátó város polgármestere, Bencsik János arra hívta fel a figyelmet, hogy a természet, az emberi közösség és a gazdaság közötti egyensúly megteremtése nélkül nehezen képzelhetõ el továbblépés az éghajlatváltozás okozta gondok orvoslásában. Bencsik szólt arról, hogy a természeti erõforrásokkal való felelõtlen gazdálkodásnak következményei vannak, és emiatt az emberek joggal várják a megújulást. Ezért alakulnak meg a különbözõ civil és települési szervezetek, hogy helyi szinten cselekedjenek, és ezzel is jelezzék a döntéshozóknak a tennivalókat.
Új országstratégiára van szükség, hiszen természeti környezetben élünk, ez biztosítja megélhetésünket – mutatott rá a polgármester, országgyûlési képviselõ. Kijelentette: meg kell keresni azokat a forrásokat, amelyeket e vonatkozásban vissza lehet forgatni a közjó javára. A politikus a közösségi célok közé sorolta az alternatív energia alkalmazását és a klímatudatos gondolkodás egyre szélesebb körben való elterjedését.
Antal. Z. László, a Klímabarát Települések Szövetsége elnöke, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének tudományos fõmunkatársa elõadásában Tatabányát a klímabarát szövetség legerõsebb tagjának nevezte. Kifejtette: a természeti törvények és a jogszabályok között ellentmondások vannak, ezek még feloldásra várnak. Egyéni vállalásként nevezte meg, hogy mindenkinek sokkal kevesebb energiát felhasználva, saját fogyasztását mérsékelve kell élnie ahhoz, hogy megtegye az elsõ lépéseket a változás felé. Úgy vélekedett, hogy az ökológiai válság nem oldható meg csak a tudomány segítségével, nyitni kell a mûvészetek és a vallások felé. A tudományos kutató szerint nagyon fontos bevonni a klímabarát mozgalomba az ifjúságot és a gyermekeket is.
A továbbiakban a konferencián Szabó Márton pilisi polgármester, Fazekas László albertirsai polgármester, Faragóné Cseke Blanka hosszúhetényi polgármester, Oláh András tatabányai klímareferens,  Leidinger Dániel pomázi geográfus, Horváth István szekszárdi polgármester, Kovács Lajos budapesti XII. kerületi polgármester-helyettes az eddigi elért eredményekrõl és azokról az akadályokról számoltak be, amelyek célkitûzéseik megvalósítását nehezítik.
Sólyom László záró elõadásában azt hangsúlyozta, hogy az itt jelenlévõ települések az újra fenntartható világot építik tevékenységükkel. Polgári erénynek nevezte, hogy a települések szövetségi formában saját kezükbe vették ezt a zöld kezdeményezést, és helyi szinten cselekszenek ebben a globális kérdésben. A köztársasági elnök közösségteremtõnek tartja a klímabarát települések tevékenységét, amely hozzájárul a társadalmi szemléletváltozáshoz is. 
A szövetséghez eddig a következõ 14 település csatlakozott: Albertirsa, Alsómocsolád, Balatonfõkajár, Budapest XII. kerülete, Hosszúhetény, Küngös, Pilis. Pomáz, Szekszárd, Tatabánya, Tápiószentmárton, Tápióbicske, Vác és Vecsés. Ezen kívül a budapesti Wekerle telep, ahol egy erõs helyi közösség mûködik, szintén tagja a szövetségnek. Az MTA Szociológiai Kutatóintézet szakmailag támogatja a helyi programok kidolgozását és azok megvalósítást. A mostani konferencia megvalósítását Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata, A Modern Üzleti Tudományok Fõiskolája, a Klímabarát Települések Szövetsége a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézete támogatta.