Reneszánsz Kõfaragó Zrt. – Komárom-Esztergom megye beruházója 2010-ben
– Azt hiszem nincs abban semmi meglepõ, hogy ezt a díjat önök vehették át: 60 éves szakmai múlt, a világsikert elismerõ „Kõoszkár” birtoklása, majd tavaly egy egymilliárdos beruházás végrehajtása. Megállapíthatjuk, önök sikeresek! De milyen gondolkodásmód, döntéssorozat vezetett ehhez az eredményhez?
– Messzire nyúlik vissza ez a gondolatsor. Azt gondolom, a rendszerváltás után Magyarországon a klasszikus kapitalizmus kora, a XVII-XVIII. századi vállalati struktúrák alakultak ki, vagyis nem a kornak megfelelõ gazdasági szerkezet jellemezte az egyes iparágakat. Kivéve ott, ahol a multinacionális cégek hozták magukkal magas szintû gazdasági kultúrájukat, hagyományaikat is.
– A régi állami monopólium megszûnését követõen az építõipar területén is egy ilyen kezdetleges struktúra alakult ki. Nagyon sok pici, a külföldi óriásokkal szemben abszolút nem versenyképes cég jött létre. Ez rá is nyomta a bélyegét az építõiparra, különösen a díszítõkõiparra, díszítõkõ-bányászatra. A privatizáció ugyan itt is megtörtént, de rossz döntések alapján, rossz irányba haladva.
– A régi nagy állami vállalatok széthullását követõen a nagy hagyományokkal rendelkezõ külföldi óriás cégek szinte ellepték a magyar piacot, ami nyitottá, védtelenné vált. A vállalatainkat akkor nagyon fel kellett volna tõkésíteni, hogy versenyképesek maradjanak. A hasonló minõség produkálása ahhoz kevés volt, hogy a világba évtizedeken át beépült, erõs kapcsolatrendszerrel rendelkezõ vállalatokat kiszoríthassuk a piacról.
– Ugyancsak a tõkehiányból adódik, hogy Magyarországon a befektetések, beruházások jelentõs része nem hazai, hanem külföldi, s ezek a cégek hozzák magukkal a saját beszállítóikat is. Egy hazai cég ebbe a körbe csak úgy kerülhet be, ha mind minõségben, mind árban, mind szakmailag jobb, mint a korábbi beszállító.
– Éppen ezért, amikor úgy döntöttünk, hogy megvásároljuk a csõd szélén álló, nagy múltú Kõfaragó és Épületszobrász Vállalatot – a mai Reneszánsz Zrt. elõdjét –, már tudtuk, hogy nincs más lehetõség: a hazai és a nemzetközi piacon is csak akkor tudunk érvényesülni, ha ennek a sok százéves kõfaragó hagyományokkal rendelkezõ vállalatnak a tapasztalataira építve egy nagyon fejlett, modern, a XX., sõt inkább a XXI. századnak megfelelõ céget hozunk létre. Tudtuk, hogy csak így tudunk betörni a piacra. Nem lehetünk egy a sok kö-zül! Egy átlagos minõségért senki sem fogja felrúgni a régi, jól bevált kapcsolatait. Meg kellett találnunk, hogy miben tudunk jobbak lenni másoknál. Meg kell, hogy mondjam, így is irgalmatlanul nehéz meghódítani a piacokat. Azt tudtuk, hogy az alapanyagunk, a süttõi kõ jó minõségû, versenyképes. Azt mondtuk, olyan technológia kell, olyan fejlesztések és beruházások sora, amely az adott pillanatban a világon a legjobb. A legjobb gépeket, a legjobb technológiát szabad csak alkalmazni. Ha nem ezt tesszük – hozzáteszem ez rengeteg pénzbe kerül –, nincs esélyünk.
– Most 4,5 milliárd forintnál tartunk az ilyen szellemben megvalósult beruházásaink tekintetében, s természetesen továbbiakat tervezünk. Részben Süttõn, a bányában szeretnénk fejleszteni, részben pedig Kelet-Magyarországon, ott egy új ipari üzemet kívánunk létesíteni, korszerû, modern gépekkel felszerelve. Ez az egységünk Kelet-Magyarországot és Romániát, Ukrajnát látná el a köveinkkel.
– A süttõi beruházásunkban sok minden tervben van: energiatakarékosság, költségcsökkentés, napkollektorok – az irodaház költséghatékony mûködtetése, új gépeket veszünk, bányai fejlesztések vannak.
– Ezt a beruházást az indokolja, hogy komoly érdeklõdés mutatkozik külföldrõl is a köveink iránt. Próbaszállítások történtek már Kínába, Japánba, Amerikába, Olaszországba, Franciaországba. Ha ezek jól sikerülnek, akkor komolyabb megrendelésekre számíthatunk ezekbõl az országokból. Az amerikai piacon már bizonyítottunk, ott már nagyon kedvelnek bennünket az építészek, több ajánlatkérésünk is van.
– Az eddigi termelésünket a magyar piac fölvette – versenyképesek vagyunk a külföldi kövekkel szemben –, így, ha a növekvõ igényeket ki akarjuk elégíteni, és a minõséget is tartani kívánjuk, akkor növelnünk kell a kapacitásunkat.
– Meggyõzõdésem tehát, hogy a siker titka az, ha célul tûzzük ki, hogy a világ legjobbjai legyünk valamiben. A mai pályázatok, támogatások helyett a magyar államnak elsõsorban azokat a vállalkozásokat kellene megkeresnie és segítenie, akik így gondolkodnak, mert csak így lehet a külföldi piacokat megnyerni.
– Nem támogatás kell, hanem megbízás, munka. A vállalatok majd a jól elvégzett munka hasznából tudják, hová, merre fejlesszenek tovább, hogy az élen maradhassanak.
– Persze nem azt állítom, hogy a világon mi vagyunk a leges-legelsõk, és hogy már mindent megvalósítottunk. Rengeteg feladat áll még elõttünk, de azt biztos, hogy ott vagyunk a legjobbak között, s ide a szakmai múltunk, a gondolkodásmódunk és a hozzáállásunk vezetett bennünket.
– Konkrétan mivel segítik ezek a beruházások ezt a gondolatiságot, azt, hogy önök legyenek a világon a legjobbak?
– Legutóbb egy egymilliárd forint értékû beruházást hajtottunk végre, amelynek eredményeként egy 3000 négyzetméteres új csarnokot építettünk Süttõn. Ide a világ legkorszerûbb technológiáját telepítettük le. Ez egy nagyon drága gépsor, s van közte egy olyan gép is, amely a világon egyedülálló. A világ egyik legnagyobb gépgyártójával együtt kísérleteztük ki ezt a gépet, s úgy tûnik nagyon jól bevált. Ezzel a gépsorral a nagy tábláknak a felületkezelését lehet megoldani nagyon hatékonyan. Olyan CNC-gépeink vannak, amivel tulajdonképpen amit ma a világon technológiailag a kõvel meg lehet valósítani – mozaikoktól kezdve a tömbkõ-megmunkálásig, a nagy mennyiségû burkolólap elõállításáig, a kõcsempe gyártásáig – mindent tudunk. Egyelõre még nem abban a mennyiségben, amiben szeretnénk, éppen ezért most egy bányai fejlesztést hajtunk végre, ami a tömbök félkész termékké történõ minõségi feldolgozását gyorsítja majd meg. Úgy számolunk, hogy október környékére ez is meglesz. Ennek az új beruházásnak az értéke 650 millió forint. Ehhez tartozik az elõbb említet 560 millió forintos nyírbátori beruházás is.
– Zalaegerszegen is van már egy ilyen üzemünk. Ezek végterméket elõállító feldolgozó üzemek. A Süttõn elõállított félkész terméket ezekbe az üzemekbe leszállítjuk, raktározzuk, s a vevõk ott helyben ki tudják választani a számukra megfelelõt. Ott helyben napokon belül legyártják számára a készterméket. A megrendelõhöz nagyon közel kell, hogy legyünk, ebben a szakmában a gyorsaság nagyon sokat számít.
– A vevõkhöz új utakon is próbálnak közelebb kerülni. A tervezett kõáruházukra gondolok. Mit tudhatunk meg errõl?
– Ez egy teljesen más beruházásunk, június elején szándékozunk megnyitni. A kõfor-galmazásnak egy speciális formája lesz. Az a lényege, hogy nem minták alapján történik az értékesítés, hanem nagy készletekbõl, azonnal. Magán megrendelõk, vagy más kisebb cégek azonnal vásárolhatnak majd itt követ. Mindehhez hozzátartozik egy speciális bemutatóterem is, ami rendkívül izgalmassá, egyedivé teszi ezt az egészet, de ezekre inkább kicsit késõbb térjünk vissza.