– Milyen év volt a 2009-es a bányászvárosban?
– Volt már jobb, de nehezebb még nem. Ez még húszéves összehasonlításban is igaz. Az elsõ ciklus idején volt elegendõ központi támogatás kötelezõ feladataink ellátására, viszont az iparszerkezet átalakulása miatt nyomasztó volt a munkanélküliség. Ahogy telt az idõ, és sorban érkeztek ipari parkunkba a befektetõk, javult a foglalkoztatottság, viszont fokozatosan csökkent az állami támogatás a kötelezõ feladatok ellátására. Tavalyra aztán katasztrofális mértékben, radikálisan csökkent a költségvetési hozzá-járulás a mûködéshez, ráadásul megtorpant a gazdaság, és újra foglalkoztatási problémák jelentkeztek Tatabányán és környékén. A világgazdasági válság hatása akkor érte el városunkat, amikor már gondolhattunk jóléti beruházásokra, fejlesztésekre, és ezekre már megfelelõ forrással is rendelkeztünk. Így az elmúlt év a megkezdett fejlesztések befejezésérõl, az intézményrendszer stabil mûködtetésérõl és a gazdaság újrastabilizálásáról szólt.
– Milyen fejlesztéseket sikerült megvalósítani?
– A konkrétumok szerencsére rózsaszínûbbek az elmondottaknál. Kezdjük a felsorolást egy átfogó ellenõrzésrõl való megemlékezéssel. Az Állami Számvevõszék átvilágította a város gazdálkodását. Ez év januárjában közzétett jelentése alapján példaértékûen, jól, átláthatóan gazdálkodunk. Erre nagyon büszkék vagyunk, kevés város dicsekedhet hasonló eredménnyel. Nézzük a beruházásokat. Több sportlétesítményünk megújult: újraavattuk és Földi Imrérõl neveztük el a megszépült sportcsarnokot, a küzdõsportok számára új csarnokkészült, görkorcsolyapályát építettünk, megtörtént a mûjégpálya technológiai felújítása, elkészült a volt Cseri strand helyén a minden igényt kielégítõ élményfürdõ. Húszéves mûhelymunka eredményeképpen idén a vancouveri téli olimpián az ötödik helyezett 3000 méteres gyorskorcsolyaváltó tagja volt a tatabányai Keszler Andrea is. Átadtuk rendeltetésének a teljesen felújított Jászai Mari Színház Népházat, amely újra a város kulturális életének központja lehet. Útjaink minõsége is javult, elkészült a Szent István és a Csaba utca, uniós pályázatot nyújtottunk be a Komáromi út teljes felújítására is. Októberben bölcsõdei játszóudvarokat és a Micimackó óvoda tornaszobáját adhattuk át a piciknek. Szeptember egytõl új fenntartója van a MÜTF-nek, amely deklarálta, hogy 3-4 éven belül Zöld Egyetemmé kívánnak válni, a környezetvédelem, energiagazdálkodás területén a nemzeti elitképzés meghatározó bázisaként. És a végén csattant az ostor, december 29-én sikerült visszaszerezni városi tulajdonba a fûtõerõmûvet. Ismét lesz tehát a városnak beleszólása a távhõdíjak alakulásába, ez máris 10%-os csökkenést jelentett a lakosságnak. Az erõmû nyereségét a panellakások fûtéskorszerûsítésére, szigetelésére fogjuk felhasználni. Már az idén áprilisban átadták a Becton, Dickinson and Company (BD), a világ egyik vezetõ orvostechnológiai vállalatának új gyárát az ipari parkban. Az elõretölthetõ fecskendõket gyártó modern üzem 100 millió eurós beruházás eredményeként jött létre, és mintegy 500 új munkahelyet teremt a városban és környékén élõknek 2014-ig.
– Milyen feladatok várnak az önkormányzatra a közeljövõben?
– Elkezdõdhet egy óriásprojekt, amely két részbõl áll. Nyertes pályázataink vannak a városközpont rehabilitációjára, és az Agóra-program keretében a Közmûvelõdés Háza felújítására. Az elõbbi egy, az utóbbi kétmilliárdos projekt. Ha egyszerre kezdhetjük a munkát, egy mocsokkal, feltúrással megszépülhet a teljes városközpont. Ez a munka várhatóan 2011-re fejezõdhet be. Foglalkozunk a lecsúszó városrészekkel is, Kertvárosban megújulnak a közterületek, közösségi terek. Megvan a forrás (mintegy 600 millió) a Kossuth utcai templom átépítésére is. Pályázatot adtunk be au Ipari Skanzen látogatóbaráttá tételére is, ez a következõ két év feladata lesz. Régi gondot orvosolhatunk azzal, hogy a MÁV-val közösen, intermodális fejlesztés útján belevágunk a vasútállomás szebbé tételébe. Végre megépülhet a gyalogos felüljáró is a Dózsakert felé. A vasútnál P+R parkolóház épülhet, hogy a vonattal munkába járók el tudják helyezni biztonságosan kocsijaikat. Biztosítjuk az akadálymentes közlekedést a MÁV és VOLÁN pályaudvarok közt, és pályázunk a Dózsa György úti felüljáró – nagyon rossz állapotban van – teljes felújítására is. Tatabánya a gesztora a Duna-Vértes Hulladékgazdálkodási rendszernek. Készülnek a tervek a tízmilliárdos beruházás megvalósítására.
– Milyen útravalót adhat õsszel az új városvezetõnek?
– Csak a saját tapasztalataimmal szolgálhatok. Ha neki is sikerül a munkatársaiban, a testület tagjaiban lévõ alkotó energiákat mozgósítani, akkor akár a Kõ-hegyet is odébb tudják mozdítani. Nekem szerencsém volt, a húsz év összecsiszolt a kollégákkal, így – a gondok mellett – bõven kijutott a közös munka, a közös sikerek örömteli pillanataiból. Ezt kívánom Tatabánya következõ polgármesterének is!