Út a környezettudatos élethez
Több száz család ismerkedik a komposztálással Berhidán
– Milyenek az elsõ tapasztalatok?
– Egyelõre – mondhatjuk úgy – vegyes a kép. A többség már elkezdte a komposztáló edények használatát, csupán néhányan vannak, akiknek még nem volt bátorságuk, hogy belekezdjenek. Ezeknél a családoknál természetesen segítséget nyújtottunk az induláshoz.
– Az elsõ pozitívumok már látszanak. Akiknek már van komposztálási tapasztalatuk, tudják, mirõl beszélek. Ezeknek a komposztládáknak több jó tulajdonságuk is van: egyrészt nagyon jól szellõznek, másrészt a külsõ, fölösleges nedvességet nem eresztik be, ezáltal megakadályozzák a rothadást, ugyanakkor képesek nagyon jól megtartani a belsõ nedvességet, s így jelentõsen meggyorsítják a komposztálási folyamatot.
– Én úgy látom, hogy a komposztálásról tartott elõadások megtették a hatásukat, a legtöbben boldogulnak a feladattal, de azért mindig lehet újat tanulni ezen a téren is. A legfontosabb, hogy megértsük, miért is érdemes komposztálni.
– Tényleg, miért is?
– A kertben rengeteg olyan hulladék keletkezik, amibõl nagyon jó minõségû komposztot lehet elõállítani. A mai világban, amikor az állattenyésztés az otthonokból eltûnt, ebbõl adódón istállótrágya, szerves trágya sincs, illetve ha van is, az méregdrága, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogyan lehet pótolni a szükséges szerves anyagokat. A komposztálás erre kitûnõ alternatívát kínál.
A komposztálással egyrészt spórolni tudunk, ahogy említettem, nem kell drága trágyát vásárolnunk, másrészt a környezetet is kíméljük. Kevesebb mûtrágya kell, vagy ez akár teljesen el is hagyható, illetve a komposztálásnak köszönhetõen kevesebb lesz a szemét is. Harmadik elõnyként az is elmondható, hogy a komposztálás megnöveli a növények ellenállóképességét, így a permetezésnél használt vegyszereket vagy azok egy részét is megspórolhatjuk. Jól trágyázott, szerves talajban a növények gyönyörûen fejlõdnek, egészségesek maradnak.
– De mi mindent lehet beletenni a komposztba?
– Majdnem minden szerves háztartási hulladékot, csupán néhány kivétel van. A gyomnövények mehetnek, kivéve a tarackos gyökerûek, és amelyek már magot hoztak. Gyümölcs- és díszfák levelei, apróra vágott ágai (diólevél csak kezelés után!), illetve a frissen vágott fû néhány nap szárítás után szintén beletehetõ! A konyhai szerves hulladékok közül tilos a fõtt ételmaradék, fõleg a húsmaradék, de mehet a kávézacc, a zöldségek, és minden fehér vagy nem festett kartonpapír. Ez cellulóz, s ugyanazt a célt szolgája, mint az ágapríték vagy a faforgács. Ugyancsak tilos a húsevõk, ragadozók – kutya, macska – ürülékét a komposztba tenni!
A komposztláda aljába ágak kerüljenek, és a különféle anyagokat rétegezve erre rakjuk, s egy-egy réteget 15-20 centis földréteg kövessen. Az nagyon fontos, hogy a komposztnak érintkeznie kell a talajjal, hogy az ott lévõ mikroorganizmusok kapcsolatba kerüljenek a ládában felhalmozott anyagokkal. A kom-posztnak jót tesz, ha idõnként forgatjuk, így egy év helyett akár fél év alatt is összeérhet! De így is, úgy is érdemes foglalkozni vele!
|
A fenti cikket is megtekintheti modern, |