Tatabánya
– Polgármesterség, kistérség, régió, parlamenti képviselõség, nem sok ez egy kicsit?
– Az elmúlt négy év jó tanulóidõszak volt, hiszen alpolgármesterként segítettem Bencsik János munkáját, így sok minden feladat (kistérség, város, regionális fejlesztési tanács) nem újdonság a számomra. Csak a parlamenti munka jelent pluszt, amit jó munkaszervezéssel, az alpolgármester urak segítségével lehet elvégezni. Persze nem könnyû a dolgunk, hiszen a volt kormánypárti, ma ellenzéki képviselõk részérõl semmiféle szándékot nem látok arra, hogy részt vegyenek a város fejlesztésében.
– Az ellenzék egyik érve, hogy szerintük túl nagy a város adóssága. Valóban így van?
– Ebben a kérdésben egy év alatt nagyot fordult a helyzet. Tavaly a pénzügyi bizottság vezetõje még azt hangsúlyozta, mennyire jó helyzetben van a város, ma ellenzékben azt mondja, hogy nagyon el vagyunk adósodva. A város adósságállománya tényleg jelentõs. A mi feladatunk az, hogy a gazdaság beindításával növeljük a helyi adóbevételeket, és ezáltal kinõjük az adósságunkat. A város költségvetése stabil és fenntartható. Persze bennünket is érzékenyen érintett a gazdasági válság, hiszen egyszerre csökkent az adóbevétel és a kormányzati támogatás. Ebbõl a nehéz helyzetbõl kell talpra állni 2011-ben.
– Milyen lépéseket kívánnak tenni a gazdaságfejlesztés területén?
– Szeretnénk, ha minél több ember tudna dolgozni Tatabányán és környékén. A tavalyi évben 900 fõvel sikerült a munkanélküliek számát csökkenteni. Megkezdte tevékenységét a BD fecskendõgyára, száz emberrel indultak, ami 2014-re ötszázra bõvül. Októberben elkezdõdött a Samsung beruházása, májusban már termelni szeretnének, közel száz fõnek biztosítanak munkalehetõséget csakúgy, mint a Henkel ragasztógyára, amely szintén elkészül az idén. Bízunk benne, hogy a már letelepült cégek is fognak fejleszteni, bõvíteni, vannak erre utaló jelek.
– Két nagy, uniós beruházás is indulás elõtt van. Hogy állnak ezek az ügyek?
– A városközpont megújításához mintegy egymilliárd uniós támogatást nyertünk. Ez három teret érint: az Életfa teret, a volt Centrum Áruház, polgármesteri hivatal és Árpád Hotel által határolt teret, itt új tanácstermet is építünk, melynek alsó szintjében lesz egy új kávézó is. Megújul a Sétáló utca és a Szent Borbála tér nagy része is. Az Agora projekt, amelyre 1,5 milliárdot nyertünk – bár elsõ fokon megsemmisítették a közbeszerzési eljárás eredményét – folytatódik. Az irányító hatósággal elõzetes tárgyalásokat folytattunk, hogy amennyiben szükséges, egy évvel kitolhassuk a projekt befejezésének határidejét. Ennek sem jogi, sem technikai akadálya nincs.
– Milyen közép- és hosszútávú terveket fogalmaztak meg?
– Legfontosabb a gazdasági fejlõdés elõsegítése. Ennek egyik része a szakképzés átalakítása, hogy minél jobban kiszolgálja a tatabányai kis- és középvállalkozásokat, és a multinacionális cégeket. Azt elõsegítendõ, hogy a szakképzett fiatalokat haza tudjuk csábítani, szükséges bérlakásokat építeni, illetve lehetõséget biztosítani új lakások építésére. Innovatív iparágakat szeretnénk letelepíteni, amelyhez nagy szaktudás szükséges. Van erre már példa, a Grundfosnak és a General Electricnek is van Tatabányán fejlesztõ részlege. Ezt folytatnunk kell egy innovációs központ kialakításával, a fõiskolával való együttmûködés keretében, ahol elindult a mûszaki képzés, és a zöldenergiás fejlesztésekre koncentrálnak.
– És a lakosság komfortérzetének növelése érdekében mit terveznek?
– Ezen a területen az elmúlt években nagyon sokat tettünk. Bõvültek a városban a szórakozási, pihenési és rekreációs lehetõségek. Ezt szolgálta a Népház és az élményfürdõ építése, a sportlétesítmények megújítása, ezekkel elsõsorban Óvárosra koncentráltunk. Most egy kicsit az újvárosi fejlesztések fognak következni. Az említett városközponti beruházások mellett kiemelt feladatunk a Konzum jövõjének meghatározása. A MÁV is partner ebben, sõt õ maga kezdeményezte a vizsgálatot, hogy a pályaudvar áttelepíthetõ-e a Vértes Centerbe. Ezen kívül elegendõ energiát kell fordítanunk az egészséges életmód propagálására, közösségformáló, új rendezvényekre is. A hagyományos alkalmakat szeretnénk megújítani, például vissza kívánjuk adni a bányásznap régi fényét, és idén sörfesztivállal színesítjük a programot. Tavaly civilek, civil szervezetek elõször rendezték meg hagyományteremtõ szándékkal a Szelim Napi Regélõt, amely nagy siker volt a rossz idõ ellenére. Az önkormányzat idén csatlakozik a rendezvényhez, ezzel szeretnénk elõsegíteni a Turul-hegy jobb közösségi kihasználtságát.
Veér Károly