A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal vezetõi

– Nem megy a két munka egymás rovására?
– Inkább segíti egyik a másikat. Kormánymegbízottként természetesen megnövekedtek a feladataim, de a választókerület is része a megyének. Így a közigazgatás szereplõjeként több lehetõségem van rálátni az önkormányzatok mûködésére. Nagyon hasznos dolog ez, hiszen a fogadóórákon, a különféle eseményeken való részvételen túl szakmai oldalról is látom, mit szeretnének a települések elérni. A munka idõben szervezhetõ, és mint mondtam, pozitív haszna van. Elsõdleges információkat kapok, amelyek ismeretében érdemben tudok hozzászólni az egyes települések ügyeihez.

– Mit kell tudnunk a kormánymegbízott asszonyról?
– Egy kis településen, Bokodon élek. 36 éves vagyok, két fiúgyermek édesanyja. Eredendõen magyar-történelem szakos tanári végzettségem van. Kezdetben a felsõoktatásban dolgoztam, a Nagykõrösi Fõiskolán tanítójelölteket és szociális munkásokat tanítottam. Már ekkor a szakigazgatás felé orientálódott az oktatói pályám. A tanítás mellett levelezõn jogot végeztem, így véglegesen a közigazgatásban maradtam. Gyermekeim felcseperedése után 2007-tõl aktívan a tatai polgármesteri hivatalban dolgoztam, a szociális és humán területen. Egyetemista koromtól részt vettem a közéletben. Bokodon 2006-ban képviselõnek választottak, eközben háttér jogi munkát végeztem a parlamenti választások elõtt a FIDESZ stábjában, ez hozott közelebb a párt vezetõihez. Ezt követõen egyre több feladatot kaptam, majd 2010-ben az a döntés született, hogy a kisbéri körzetben én legyek a képviselõjelölt.

– Nem a legkönnyebb körzet jutott önnek.
– Nagyon nehéz a körzet, a lakosság összetétele az agráriumtól a nehéziparig terjed. Ennyiféle gondolkodás és szándék is van jelen a választókban. A települési adottságok is nagyon eltérõek, elég csak a bakonyi aprófalvakra, vagy a másik végletre, az oroszlányi ipari városra gondolni. Más és más a gond a körzet különbözõ részein. Politikailag is nehéz, hiszen 18 évig egyfolytában MSZP-s egyéni képviselõje volt a körzetnek. Az SZDSZ-es Deák Sándor halálát követõen az idõközi választáson 1991-ben Keleti György nyert, majd négy voksoláson szerezte meg a mandátumot, mindig fölényesen. Tavaly a FIDESZ-szel szembeni fokozott elvárásnak is köszönhetõen több mint 6000-rel kaptam több szavazatot ellenfelemnél. Úgy gondolom, hogy a bizalommal élni kell. Az alap, hogy a választói akarat tiszteletben tartása kötelezõ. A közéleti felelõsségünk közös akkor is, ha más vezetése van egy-egy településnek, mint a kormányzati többségben levõknek. Közös célokért együtt kell dolgoznunk!

– Mi pontosan a kormánymegbízott feladata?
– A magyar közigazgatás a jogtörténetbõl következõen mindig osztott rendszer volt, egészen Mátyás királyig visszamenõen. Politikusként az a szerepem, hogy a kormányzati szándék egynemû végrehajtását biztosítsam. Az egyes szakigazgatási szervek más-más minisztériumhoz tartoznak, mindenhol mások a szabályok, a szakmai elvárások. Ebben a tipikusan hierarchikus rendszerben kell megtalálni az elfogadható egységet. A szakmai döntésekbe nincs jogom beleszólni, az én feladatom a területi szervek minél olcsóbb, hatékonyabb mûködtetése. A zajló integráció, amit felügyelnünk kell, oda mutat, hogy az ügyfelek néhány év múlva – amikor a járási rendszer újra mûködni kezd – jó, barátságos, hatékony közigazgatást tapasztalhassanak.

– Milyen a kollégák hozzáállása az új szervezeti rendszerhez?
– Személyes célom az volt, hogy a hivatalban dolgozó kollégák nem érezhetik meg ezt a változást, hiszen õk tartják a kapcsolatot az ügyfelekkel. A munkájuk ugyanaz, csak a szervezet más, amiben dolgoznak. Azok a megyék, ahol jobban megszenvedték a korábbi régiós átalakítás következményeit – a mi megyénk is ilyen –, ott a területi közigazgatás szereplõi szakmai szempontból nagyon pozitívan értékelik a megyei rendszerhez való visszatérést. A polgárok az állammal konkrétan ügyeik intézése közben, a hivatalokban találkoznak. Így a kormányablak az elsõdleges szemünk, ahol megpróbálunk az ügyfélre mosolyogni, és a lehetõ legtöbb szolgáltatást biztosítani számára egy helyen. A kollégák számára készült egy etikai kódex, ez a munkájuk zsinórmértéke. Szükség van még a biztonságérzetükhöz az új életpálya modell kidolgozására azért, hogy megérje egy fiatal szakembernek piacképes diplomával a zsebében is a közigazgatáshoz szegõdni.

– Úgy hírlik, hogy hamarosan új helyre költözik a hivatal. Mi ebben az igazság?
– Célunk, hogy a megyei kormányhivatal, a kormányablak és mindazon szakigazgatási szerv, amely nem igényel különleges feltételeket egy helyen legyen, kulturált körülmények között, jól megközelíthetõen. Felmértük Tatabánya ingatlanlehetõségeit, több megoldási javaslatot tettünk a miniszter úr asztalára. Úgy gondolom, hogy hamarosan tájékoztathatjuk a megye lakosságát, hogy melyik helyszín került kiválasztásra, hol lesz majd az új székhelyünk. Mi a 2013-as esztendõt tûztük ki magunk elé, hogy ez a cél megvalósulhasson.