Ugyancsak 2011. július 1-jétõl hatályos az a rendelkezés, amely kimondja, hogy amennyiben az eljáró hatóság a közúti ellenõrzés során megállapítja, hogy a jármû vezetõjének, vagy üzembentartójának közigazgatási bírság tartozása áll fenn, a gépjármûvet visszatarthatja. A fenti rendelkezéseknek köszönhetõen remélhetõen nagymértékben csökkeni fog a külföldi hatósági jelzéssel ellátott gépjármûvekkel elkövetett szabályszegések száma.
A fenti jogszabályok módosításának célja: a közlekedésbiztonság javítása, az elkövetett szabályszegések miatti felelõsségre vonás elkerülhetetlenségének további fokozása, az alkalmazott szankciók hatékonyabb érvényesítése.

A változásokról részletesen:
– A Kkt. 20. § (1) bekezdés k) pontjának módosítása és a (4a) bekezdéssel történõ kiegészítése 2011. július 1-jén lép hatályba.
– A Kkt. módosítása következtében a gyermekbiztonsági rendszer, a motorkerékpár-bukósisak és a mobil rádiótelefon használatára vonatkozó rendelkezések megsértése kikerül a Kkt. 20. §-a szerinti közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegések körébõl. Ezek a jogsértések a jövõben szabálysértésnek minõsülnek. Ugyanakkor az ittas vezetés eddigi szabálysértési alakzata és a megengedett legnagyobb sebesség túllépése átkerül a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegések közé.
– Amennyiben a Kkt. 20. § (1) bekezdés k) pontjába ütközõ szabályszegés (gyorshajtás, biztonsági öv használatának elmulasztása, tilos jelzésen történõ áthaladás, ittas vezetés) elkövetõje a helyszínen ismertté válik, akkor az üzembentartóval szemben a Kkt. 21. § szerinti eljárás nem folytatható le. Ebben az esetben a tényleges elkövetõ kerül felelõsségre vonásra és megszûnik a szabálysértési és a közigazgatási eljárás párhuzamossága.
– A közigazgatási bírság hatálya alá nem tartozó sebességtúllépés (15-20 km/órát el nem érõ túllépés) továbbra is szabálysértésnek minõsül. A tilos jelzés ellenére a vasúti átjárón történõ áthaladás a gépi meghajtású jármûvek esetében átkerült a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegések körébe. Az ittas vezetés szabálysértése alól kikerül a közúti közlekedésben használt jármûvek vezetése, mivel a jövõben az is közigazgatási bírsággal sújtandó.
– A módosítást követõen szigorúbb lesz az ittas vezetés szankcionálása, mivel a közigazgatási eljárásban a zéró tolerancia elvét követve a bûncselekménynek nem minõsülõ ittas vezetés esetében fix bírságtételek kerülnek bevezetésre (150 ezer, 200 ezer, 300 ezer forint), illetve kiszabása során a hatóságnak nincs mérlegelési lehetõsége. Közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés esetén nem áll fenn a jármûvezetéstõl eltiltás, azonban továbbra is elõéleti pont kerül alkalmazásra, egyúttal a pontok száma jelentõsen megemelkedik. Mivel jármûvezetéstõl eltiltásra a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés hatálya alá tartozó ügyekben nincs lehetõség, így a vezetõi engedély helyszíni elvételére sem kerülhet sor. Jármûvezetés ittas vagy bódult állapotban bûncselekmény gyanúja esetén a vezetõi engedély elvételre kerül. A bírság befizetésére rendelkezésre álló határidõt – a többi szabályszegéshez hasonlóan – egységesen tizenöt napban határozza meg a jogalkotó.
– A közúti forgalomban történõ ellenõrzés esetén a jármûvet a bírság, illetõleg a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek a biztosítási intézkedésekre vonatkozó rendelkezései szerint vissza lehet tartani. Amennyiben az eljáró hatóság a közúti ellenõrzés során megállapítja, hogy a jármû vezetõjének, vagy üzembentartójának közigazgatási bírság tartozása áll fenn, a gépjármûvet visszatarthatja. Bízunk benne, hogy a fenti rendelkezéseknek köszönhetõen nagymértékben csökkeni fog a külföldi hatósági jelzéssel ellátott gépjármûvekkel elkövetett szabályszegések száma.
– A közúti közlekedési elõéleti pontrendszerrõl szóló 2000. évi CXXVIII. törvény módosítása szerint amennyiben megállapítható, hogy a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegés elkövetõje a gépjármûvezetõ, akkor a vele szemben kiszabott közigazgatási bírsághoz elõéleti pont is kapcsolódik.
– Attól, hogy ezek a szabályszegések átkerültek a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegések közé, társadalomra veszélyességük nem változott, így az elõéleti pontok alkalmazása továbbra is indokolt. Másrészt a közigazgatási bírsághoz jármûvezetéstõl eltiltás nem kapcsolódik, így a pontrendszer alkalmas arra, hogy a notórius szabályszegõket jármûvezetõként kiszûrje a közúti forgalomból.
– A közlekedésbiztonság javítása érdekében szigorodtak az egyes jogsértésekhez rendelt elõéleti pontszámok. A szabálysértéseknél  az eddigi 1-5 helyett 1-8 pont, gondatlan bûncselekmény esetében az eddigi 6 helyett 9, szándékos bûncselekményeknél 9 helyett 11 pont kerül meghatározásra. Az új szabályozás szerint akár 2 súlyos szabályszegés elkövetése oda vezethet, hogy a személy eléri a 18 pontot, és a vezetési jogosultság 6 hónapig tartó szüneteltetésére kerül sor.
– Új elemet képeznek a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés esetében alkalmazható pontszámok, amelyek igazodva a szabálysértésekhez, 1-8 pont között kerültek meghatározásra.
ORFK Szóvivõi Iroda