5 000 lakosú város 13 000 vendégággyal
A hévízi kötõdés
Itt élni, itt lakni jó – legalábbis a helybeliek lokálpatrióta lelkesedése, nyugodt derûje ezt sugallja, meg õk aztán ki is mondják: remekül érzik magukat a kisvárosban! A polgármester – Papp Gábor – tõsgyökeres hévíziként a gyógytó mint adottság témán kívül is több mindennel büszkélkedhet. Budapest után az országban náluk van a legtöbb szálláshely. Az 5000 lakosú kis településen 13000 vendégágy áll az ide érkezõk rendelkezésére. Ebben a luxushoteltõl a kiadó szobáig minden beleértendõ – minden esetre irigylésre méltó adat. Hogy még több turistát vonzzanak, a fejlesztés irányát az önkormányzat a kultúra és a sport/tömegsport területekben (fõleg a városban népszerû kerékpározásra építve) jelölte meg.
Turisztikai desztináció menedzsment
A desztináció turisztikai termékeit és egyéb szolgáltatásait egységben, komplex módon kezelõ partnerek (önkormányzatok, vállalkozások, szakmai és civil szervezetek stb.) hosszú távú, szervezett együttmûködésen alapuló, önkéntes tevékenysége. Annak érdekében fognak össze, hogy a turista élményét, illetve a turizmusból származó hatásokat optimalizálják a fenntarthatóság szempontjainak figyelembevételével (Dr. Kovács Miklós turisztikai szakállamtitkár).
Magyarországon most kezd tért hódítani ez a szervezeti rendszer, de itt már 8 éve mûködik egy példaértékû összefogás. Horváth Orsolya ügyvezetõ igazgató munkáját látva valahogy úgy látom, szinte egész Hévíz egy TDM, annyira egy irányba tartanak! Legyen szó a Teker Kerékpáros Egyesületrõl, a Szobakiadók Szövetségérõl, a szépülni vágyók Zena Beauty + Med Centerérõl, az egregyi Öreg Harang Borozóról, belvárosi Macchiato kávézóról, a Tófürdõ 12 orvos nagykövetérõl, a kisvonat üzemeltetõjérõl, a szállodavezetõkrõl, vagy a Benkõ Lajos vezette termelõi piacról… – mindenki partner.
Hotel vagy szoba?
Luxus vagy olcsóbb árfekvés? Elnöki lakosztály jakuzzival vagy szerény hajlék? Szállodai programest vagy szalonnasütés a ház udvarán? Saját gyógyforrású wellness szálló vagy kerti tusoló? Nyilván a pénztárcánk szab határt. De hogy a választék kitûnõ, az tény. Még a szobák vonatkozásában is, amiket egy új, szigorú koronás rendszer minõsít – tudtam meg Lajkó Ferenc elnöktõl (Hévízi Szobakiadók Szövetsége).
Az egészséges versenyen túl a szállodák vezetõi nem rivalizálnak. Havonta megbeszélést tartanak, sokszor kisegítik egymást egy-egy rendezvényen. Ismerik mindegyik hely sajátosságát, vonzerejét. Azért nyilván Joós Adél igazgató a Heliost és a Panorámát, Nagy Rita a Danubiust, Pusztai Erzsébet a Thermált, dr. Lukács Ferenc a Carbonát, Baldauf Csaba a Kolping Hotelt javasolja.
Termelõi piac, avagy a vásározók élni akarása
Benkõ Lajos maga is piacozott hajdan. Amikor megálmodta ezt a helyet, barátait, volt társait hívta elõször. A fokozottan védett élelmiszereket a fedett részen árusítják, a zöldség-gyümölcs-virág és minden más a csarnok részen kapott helyet. Van itt a házi lekvártól a levendulán át minden biotermék! Népi iparmûvész fafaragótól a mágikus ékszer készítõig számos kézmûves hozta el portékáját. Jelképes 100 Ft-ba kerül a helypénz, meg õstermelõi, kistermelõi igazolványra van szükség az árusításhoz. A piac kedden, szombaton délelõtt tart nyitva, ám csütörtök délután gyertyafényes-fáklyás piacra jöhetnek a népek vásárolni.
Helyi legendák
Valljuk be: ezek is fontosak a közösség életében! Egzakt felmérés most készül azt vizsgálva, hogy a helybeliek az itteni környezet és a gyógytó hatásától egészségesebbek-e, mint más települések lakói. De már a tó keletkezésének legendája is a csodás gyógyulást regéli, hogyne volna ez manapság így? Épp a piacon hallottunk a 94 éves Lehelrõl, aki bottal érkezett, s a gyógyvíz hatására ma már biciklizik, és házat keres magának Hévízen…
Dr. Göde Andrea