Új városközpont lesz az Arany János iskola épületében

– Tervezési fázisban van az Arany János iskola helyén kialakítandó új városközpont. Milyen szempontok vezérlik az elõkészítést?
– Nagyon alaposan készülünk erre az átalakításra, amit közösségi háznak, vagy kormányzati, új városházi épületnek nevezünk, éppen azért, hogy minden szempontból jól használható hivatali tereket építsünk. Egy igazi egyajtós házat képzeltünk el postával, okmányirodával, 2013-tól járási hivatali központtal, könyvtárral, a polgármesteri hivatallal, a munkaügyi központtal, ahol minden egy helyen lesz elérhetõ. Nem kell majd szanaszét mászkálni az embereknek, hogy elintézzenek egy ügyet. Gyakorlatilag egy új városközpontot akarunk létrehozni, amely két oldalról is megközelíthetõ lesz. Egy multifunkcionális ház készül, amelyben csak a vázszerkezet marad a régi. A hatékony munkavégzés érdekében amerikai típusú, egyterû irodákat szeretnénk kialakítani. Átalakul az egész épület gépészete, nagyon jó, hogy vannak tetõpadlás terei és pincéi, mert ezek a rendszerek ott mind elhelyezhetõk lesznek. Például nagyon korszerû, energetikailag hatékony és kulturált légkezelési rendszert tervezünk az épületben. Megújuló energiaellátásban gondolkodunk, a napenergiát 100%-ban kívánjuk használni, az épület tetõszerkezetét fotovoltikus cellákkal látjuk el. Minden új technikát fel kívánunk használni, lesz wifi is, magas átviteli sebességgel, megfelelõ biztonsági rendszerrel ellátva. Egy nagyon hatékony irodagép technikát építünk be, amire már az építésnél gondolunk. A hatalmas tornacsarnokben kap helyet az új közkönyvtár galériás megoldással, amely rendkívül attraktív kialakítású lesz.
– Még most, ebben a fázisban lehet betenni azokat a rendszereket, amelyeknek ha megvan az alapja, azt késõbb nagyon könnyen lehet testre szabni. Amit most be lehet építeni, és üzemeltetési szempontból is ésszerû, azt be kell rakni. Nem szeretnénk „látványpékséget”, hogy kívülrõl minden csillog-villog, bent meg továbbra is kézzel tekerjük a tolózárat. Ez gyakorlatilag nem okoz a beruházásnál jelentõs, extra anyagi többletet, hiszen nem kell késõbb toldozgatni-foldozgatni, és az üzemeltetés során bõven megtérül a befektetett pénz. Szerencsére Ripszám Jánost, a tervezõt erre nem kellett külön megkérni, hiszen nagyon jól tudja, hogy egy épületnek a sorsa már a funkcióanalízisnél eldõl. Ügyelünk a biztonságra, a környék teljesen be lesz kamerázva, és ezt szolgálja az épület világítása is. Több mint 250 parkolóhelyet alakítunk ki, mindezekrõl persze kikérve az odaköltözõ cégek, szervezetek elõzetes véleményét is.

– Mi lesz a felszabaduló épületekkel, terekkel?
– Természetesen gondoskodnunk kell majd a jelenlegi polgármesteri hivatalról is, még nem dõlt el, hogy esetleg lebontjuk, vagy máshogyan hasznosítjuk. A könyvtár kiköltözésével megnövekszik a mûvelõdési központ belsõ tere is, ez lesz a következõ nagy beruházásunk. A kulturális élet színterét is korszerûsíteni kell, egyelõre a külsõ megújítás van soron. Készítettünk látványterveket, amelyeket közszemlére tettünk, és az oroszlányiak kiválaszthatják, hogy melyiket valósítsuk meg.

– Mit tesz az önkormányzat a munkáltatók városban való tartása, esetleges fejlõdése érdekében?
– Az ipari parkban lévõ cégekkel folyamatosan egyeztetünk, egyre jobb lesz a kapcsolatunk. Az õ érdekük is a környei elkerülõ út megépítése, amelyre néhány hónap alatt új koncepciót dolgoztunk ki, és sikerült befolyásolni a központi akaratot is. Mi nemcsak beszélünk a változásokról, hanem teszünk is érte. Buszmegállókat építünk, utakat újítunk fel, hogy a nálunk letelepedett, komolyan fejlõdõ cégek igényeit kielégítsük. A ciklus végére szeretnénk eljutni oda, hogy a jómódú önkormányzatok alsó harmadában lévõ települések közé tudjuk sorolni magunkat. Azt csak rendszeres, önfeláldozó munkával lehet elérni, hogy ez egy önfejlesztõ, öngerjesztõ folyamat legyen. Ha a munkánk által növeljük a bizalmi indexünket, és egy eléggé lerobbant önkormányzatból egy aktív, kezdeményezõ önkormányzattá válunk, akkor maguk a cégek is elhiszik, hogy meg fogják kapni azt a logisztikai és egyéb háttértámogatást, amire szükségük van a mûködéshez, a fejlõdéshez. Így nagyobb az esélyünk – hogyha nem is fognak tömegestõl tódulni új befektetõk -, hogy szívesen hoznak ide új tevékenységeket, és bõvülni fognak. Ennek érdekében indítottuk el a VéRt. barnamezõs beruházást, hogy azt a bizonyos beékelõdött, elhanyagolt területet végre a város megvásárolhassa, birtokolhassa, mert ez hiányzik az ipari körzet növekedéséhez. Sajnos óriási a hátrányunk ebben az ügyben, hogy az elõdeink egyszerûen nem foglalkoztak vele.

– Milyen rövid távú, aktuális feladatok állnak Önök elõtt?
– Rövid távú terveink között szerepel a Rákóczi úti járda és bicikliút-fejlesztés, amely mindkét sávban, másfél kilométeren át húzódik majd. Ugyanide tartozik a hivatal IT-rendszerének fejlesztése, racionalizálása is. Ez a korábbi idõszakban szinte spontán vegetációval burjánzott, még egy leltárt sem találtunk, a vásárlások követhetetlenek voltak. Volt például az épületben 92 darab nyomtató, több, mint ahány személy a hivatalban dolgozott. Önmagában katasztrofális volt ezekkel a tényekkel szembesülni, amikor elolvastam az errõl szóló jelentést, egyszerûen nem hittem el, hogy ilyet meg lehet csinálni! Abban, hogy ezeket a dolgokat rendbe tegyük, egyszerûen nem ismerek pardont! Az új technológia bevezetésekor nem spontán beszerzésekre, csillogó eszközök megvásárlására, hanem a szolgáltatások színvonalának emelésére törekszünk. Nyomtatókból például összesen 13 lesz a hivatalban, ezek minden igényt ki fognak elégíteni. Komplett szolgáltatást fogunk vásárolni, ahol természetes, hogy akár szombat éjszaka is kijönnek szervizelni, ha ez szükséges.

– Az új dolgok elfogadtatása nem megy szemléletváltozás nélkül. Mit gondol, ez menni fog?
– Rendet szeretnénk tenni a fejekben is, és lassan mindenki ráérez majd annak az ízére, hogy egy sokkal takarékosabb rendszerben, sokkal jobb minõségben, rendkívül nagy munkaintenzitást elvárva hatékonyabban tudunk tevékenykedni az oroszlányiak szolgálatában. Sok új, fiatal vezetõ került a hivatalba, akik felfogják ennek a jelentõségét. Ebben az ügyben maximálisan támogat a jegyzõ is, nélküle ez természetesen nem mûködne. Maguk a munkatársak is meglepõdtek, amikor kiderült, hogy a közelmúltban kétszer annyi elõterjesztést készítettek elõ, mint azt megelõzõen. Hatékonyabb lett a munka, ezt természetesen anyagiakban mérhetõen is honoráljuk. Egyszóval mindenkinek fel kell venni a fordulatszámot, csak így érhetjük el a közösen kitûzött céljainkat!

Veér Károly