A január 22-ei eseményen a 2005. évi PRO ARTE – Komárom-Esztergom Megye Mûvészeti Ösztöndíjat Hídvégi Áron, a Tatabánya Kultúrájáért díjat Saltzer Géza vehette át.
Január 22-e a Magyar Kultúra Napja. A kézirat tanúsága szerint 1823. január 22-én fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnusz megírását Szatmárcsekén. Ennek emlékére 1989-tõl ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját, s ezekben a napokban nagyobb hangsúlyt kapnak a kulturális rendezvények annak emlékére, hogy 1823-ban megszületett a magyarok számára legszebb lírai alkotás. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat és Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata szombaton második alkalommal ünnepelt együtt a Magyar Kultúra Napján a tatabányai Jászai Mari Színház, Népházban.
A rendezvény keretében kiállítás nyílt Kammerlohr Kováts László Pro Arte – Komárom-Esztergom Megye Mûvészeti Ösztöndíjas alkotásaiból. A képzõmûvész 2004-ben nyerte el a megyei önkormányzat ösztöndíját.
Kammerlohr Kováts László a 2004-es évben folytatta a korábbi Regressus ad uterum sorozatát, melynek új darabjait áprilisban mutatta be a Jászai Mari Színház, Népházban, majd két ellentétes irányú, de a Regressus képekre épülõ sorozatot kezdett el készíteni. Az egyik a Kilégzés-Belégzés, ami a jelenlegi kiállítás címét is adja, figurálisabb irányba mozdul el, míg a másik, az Utazás A-ba, geometrikusabb, absztraktabb. A most megnyílt tárlaton mindhárom sorozatból szerepelnek képek, melyeknek nem csak a megjelenése absztraktabb, hanem a gondolati része is. Olyan szellemi térképet, iránytût tartalmaznak, amelyekkel könnyebben bejárható a labirintus, a – beavatási folyamat, amely által az ember a materiális világból belépést nyer a transzcendensbe.
A Komárom-Esztergom Megyei Közgyûlés 2003. októberében határozott a PRO ARTE – Komárom-Esztergom Megye Mûvészeti Ösztöndíj alapításáról a megye kulturális életének felpezsdítése érdekében. A mûvészeti ösztöndíj célja, hogy támogassa egy, a megyében élõ, a képzõmûvészet, az iparmûvészet, a zene-és táncmûvészet, a filmmûvészet, fotómûvészet, vagy az irodalom területén alkotó fiatal mûvész munkáját. A pályázat nyertese a Komárom-Esztergom megyében végzett mûvészeti tevékenységéhez egy naptári éven keresztül ösztöndíjban részesül. Az ösztöndíj havi nettó összege a mindenkori legkisebb munkabér összegével azonos.
A Komárom-Esztergom Megyei Közgyûlés által közzétett pályázati felhívásban meghatározott határidõre 2004-ben öt alkotó nyújtotta be pályázatát. A közgyûlés decemberi határozata alapján 2005-ben Hídvégi Áron részesül a PRO ARTE – Komárom-Esztergom Megyei Mûvészeti Ösztöndíj támogatásában, az elismerést Agócs Istvántól, a megyei közgyûlés elnökétõl vette át.
Hídvégi Áron Tatabányán él, jelenleg a Magyar Képzõmûvészeti Egyetem hallgatója. A szakértõi vélemény szerint „pályázatának mellékleteként benyújtott reprodukciói arról tanúskodnak, hogy elhivatott, tehetséges mûvész, aki kellõ szakmai felkészültség birtokában igen aktív alkotó munkát folytat. Alkotói programja a mûfaji határok tágításával, illetve átlépésével egyre távolabb vezeti õt a hagyományos értelemben vett festészet territóriumától. Ízig-vérig XXI. századi mûvészként próbálja megtalálni a mûvészet társadalmi szerepét, és benne saját lehetõségeit.” Hídvégi Áron jövõbeni tervei között montázs-kollázs jellegû alkotások létrehozása szerepel, kiszélesítve ezzel mind a festészet, mind pedig a szobrászat határait, ezáltal megalkotva egy köztes állapotot.
A Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett ünnepségen a „Tatabánya Kultúrájáért” díjat Saltzer Géza zenetanár, kórusvezetõ vehette át Bencsik János polgármestertõl. A díjat Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyûlése Tatabánya városban kifejtett kiemelkedõ színvonalú, kulturális, mûvészeti, közmûvelõdési és közgyûjteményi tevékenység iránti tiszteletének és megbecsülésének kifejezése céljából alapította. A díj olyan személynek, illetve szervezetnek (színház, mûvelõdési ház, mûvészegyüttes, zenekar, múzeum, könyvtár stb.) adományozatható, aki, illetve amely Tatabányán kiemelkedõ kulturális, mûvészeti, közmûvelõdési és közgyûjteményi tevékenységet folytatott.
Saltzer Géza zenetanár, fuvolamûvész, kórusvezetõ, Tatabánya zenei életének meghatározó egyénisége. Zenei és társadalmi munkásságával nagyban hozzájárul a város diákságának zenei neveléséhez, a tatabányai kórusélet aktiválója. Vezetésével a Tatabányai Madrigál Együttesbõl nõtte ki magát Tatabánya Város Vegyeskara, jelenleg a két kórus egymás mellett, egymást segítve mûködik a városban a közönség legnagyobb megelégedésére. Társadalmi munkáját, szakmai odaadását mutatja, hogy a Magyar Kórusok és Zenekarok Országos Szövetsége Tatabánya Csoportjának alapításában, mûködtetésében szerepet vállalt, a csoportban csoportvezetõként dolgozik a tatabányai kórosukért. Számtalan kezdeményezés életre hívója, többek között nevéhez fûzõdik a német nemzetiségi kórusok találkozóinak tatabányai megvalósítása, a Német Nemzetiségi Énekkarok Országos Szövetségének alelnökeként szívügyének tekinti a nemzetiségi hagyományápolást.
A két önkormányzat közös rendezvényének résztvevõi az elismerések átadását követõen az ünnepi program részeként Szabó István: „Csodálatos Júlia” c. filmjét tekinthették meg. Szabó István eddigi pályája során több mint 60 nemzetközi díjat nyert munkáival. Többek között megkapta a David de Donatello díjat, a Brit Akadémia kitüntetését, négy alkalommal vehetett át elismerést Cannes-ban és két filmjével nyert Ezüst Medvét Berlinben. A „Csodálatos Júlia” c. alkotása W. Somerset Maugham „Színház” címû mûvét dolgozza fel. A szerzõ több hajdani nagy színésznõ alakjából gyúrta össze Julia Lambert karakterét, és így nyújt mellesleg bepillantást az 1930-as évek színházi kulisszái mögé.
A Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett ünnepi programsorozatot Kárpáti Péter: „A negyedik kapu” c. klezmerjátéka zárta a Jászai Mari Színház és a Móricz Zsigmond Színház elõadásában.
-kemöh-