Határközi állampolgári fórumot tartottak Komáromban
A Határközi Állampolgári Fórumot Komárom polgármestere, dr. Molnár Attila nyitotta meg, és felszólalt Észak-Komárom (Komarno) vezetõje, dr. Anton Marek is. „A problémák kezelésében érdemes összefogni, ezt a városvezetõk és a lakosok is nagyon jól tudják a határ mindkét oldalán. Komáromot a történelem viharai kettészakították, két országban, a Duna két oldalán helyezkedik el, de egy városként tekintünk rá. Együttmûködésünk kiváló, ezért is bízom abban, hogy öt év múlva Anton Marekkel együtt sétálhatunk majd át a város új Duna-hídján” – mondta a rendezvényen dr. Molnár Attila.
Esélyt ad a kríziskezelésre, segíti az újabb államadósság-válságok megelõzését, támogatja az európai gazdasági kormányzás kialakítását, minden korábbinál fontosabb lépés a monetáris uniót kiegészítõ valódi gazdasági unió megteremtése felé – így értékelhetõ az, hogy az Európai Parlament szeptember végén elfogadta a tagországok gazdaságpolitikájának összehangolását szolgáló hat jogszabályt. Herczog Edit magyar, Bauer Edit és Anna Záborská szlovák európai parlamenti képviselõk, Palotai Dániel, a Nemzetgazdasági Minisztérium makrogazdasági fõosztályának vezetõje, Várhelyi Bulcsú, a Fenntartható Fejlõdés és Erõforrások Kutatócsoport tagja, valamint Zuzana Tuèeková, az EurActiv uniós információs portál szerkesztõje Komáromban beszéltek az adósságválságról és az Európai Parlament sokrétû tevékenységérõl.
Anna Záborská, az Európai Parlament Fejlesztési Bizottságának szlovákiai tagja arról beszélt, hogy az unió számára prioritás a fenntartható fejlõdés, a versenyképesség és a munkahelyek biztosítása. Minderre azonban csak a meghatározott költségvetési keretek között van lehetõség. „Felmerül a kérdés, hogy talán az uniónak is spórolnia kellene? A tagállamoknak valóban kell, hiszen súlyos adósságaik vannak. De az Európai Unió nincs eladósodva – egyelõre. Most forrásokra van szükség, ezért került szóba a közös államkötvény kibocsátása.”
„A hatos jogszabálycsomag szükséges, de nem elégséges válasz a krízisre. A gazdasági kormányzást meg kell valósítanunk, és erõsítenünk kell a tagállamok egymás közötti felelõsségvállalását. Attól, hogy rendbe tesszük a tagállami költségvetéseket, még nem lesz gazdasági növekedés, gazdasági növekedés nélkül pedig az államháztartások újra ellehetetlenülhetnek. Emellett azonban kívánatos volna, hogy az Európai Parlamentet szélesebb véleményalkotási és döntési jogkörrel ruházzuk fel, hiszen ez a testület az unió polgárait közvetlenül képviseli” – tette hozzá Herczog Edit, az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságának tagja.
Bauer Edit, aki európai parlamenti képviselõként fõként foglalkoztatási, szociális és esélyegyenlõségi ügyekkel foglalkozik, felhívta a figyelmet arra, hogy „Európa nem most van elõször nehéz helyzetben, de most fordulóponthoz érkezett: vagy politikailag is együtt megyünk elõre, vagy visszatérünk a vámunióhoz. Azt gondolom, hogy az Európai Unió egyik legfontosabb alapértéke a szolidaritás, amelyre nem csak a fejlesztési források elosztásakor kell emlékeznünk. Nincs egyoldalú szolidaritás.”
„A komáromi fórumon izgalmas vita bontakozott ki és nagyon sok gyakorlati és elméleti kérdést tettek fel az érdeklõdõk. Nagy örömünkre szolgál, hogy több mint száz embert megmozgattunk, és mélységében tudtunk rávilágítani az Európai Parlament szerepére a gazdasági válság kezelésében” – értékelte a rendezvényt Lõvei Andrea, az Európai Parlament magyarországi Tájékoztatási Irodájának megbízott vezetõje. Hozzátette: más magyar városokban is szerveznek konzultációkat a következõ hónapokban, ahol a küszöbön álló európai szakpolitikai reformok, a kisebbségek helyzete, az emberi jogok érvényesítése is szóba kerül. A cél az, hogy az állampolgárok közvetlenül az általuk választott EP-képviselõkkel és az adott témakör szakértõivel vitathassák meg az õket is érintõ, európai szintû kérdéseket.
veér
 |
A fenti cikket is megtekintheti modern, |