Tavaly nyáron Kassán szervezték meg az MTA Mûszaki Tudományok Csoportjának kihelyezett ülését, amelynek keretében a magyarországi kollégák meglátogatták Szabó Pál laboratóriumát is a Kísérleti Fizikai Kutatóintézet alacsony hõmérsékletû fizika osztályán.
– A látottak meggyõzték a delegációt?
– Talán ennek a látogatásnak köszönhetõ, hogy engem neveztek a díjra. Arról nincs tudomásom, hogy Szlovákiából javasoltak-e még valakit, de a díjat megosztva kaptam Bitay Enikõ professzornõvel Kolozsvárról – közölte Szabó Pál. – Persze a nevezéshez nem lehetett pusztán csak a látogatás tapasztalataira támaszkodni. A közép-európai tudós társadalom elég kicsi, ezért nagyon jól ismerjük egymást, és rendszeresen értesülünk egymás eredményeirõl. Kutatásainkat különbözõ tudományos folyóiratokban és az interneten is publikáljuk.
Kutatócsoportjával az alacsony hõmérsékletû fizikával foglalkozik, ezen belül is a szupravezetéssel. (A szupravezetés fizikai jelenség: az jelenti, hogy némely anyag egy bizonyos kritikus hõmérséklet alatt ellenállás nélkül képes vezetni az elektromos áramot.) Az utóbbi években sikerült jó pár nagyon fontos eredményt elérniük ezen a területen. Azokat a világ legrangosabb fizikai folyóirataiban publikálták, és több meghívott elõadásuk is volt rangos konferenciákon és számos európai, amerikai és ázsiai kutató intézetben.
Szabó Pál munkatársaival a Thomson Reuters tudományos adatbázis rangos elismerése alapján az utóbbi évek gyakran idézett tudományos szerzõi közé tartozik. Az elmúlt tíz évben publikált cikkeire több mint 1300-szor hivatkoztak.
Amiért jegyzik õt
– A kassai kutatócsoport az elmúlt tíz évben fõleg a nem konvencionális szupravezetõket vizsgálta különféle kísérleti fizikai módszerekkel. Jelentõs mértékben hozzájárultunk a kétrésû szupravezetõk kutatásához. Francia, német, spanyol, amerikai és koreai kutatókkal együttmûködve elismert munkákat publikáltunk a magnézium diborid és a vasalapú szupravezetõk tulajdonságairól – magyarázta a kutató.
Szabó Pál tudományos munkája mellett kassai laboratóriumában spanyol kutatókkal együttmûködve kifejlesztett egy nagyon alacsony hõmérsékleteken mûködõ pásztázó-alagút mikroszkópot. Ez az Európában is egyedülálló berendezés képes atomi felbontással vizsgálni egyes fémes anyagok tulajdonságait millikelvines hõtartományban és magas mágneses terekben.
– Mire használható a szupravezetés a gyakorlatban?
– Sok helyen lehet hasznosítani, például az energetikában, az energia veszteségmentes továbbítására, de ugyanúgy az elektronika más területein is. Manapság a kórházakban, a tomográfokban használják leginkább.
A kutató elmondta, hogy az Arany János-díj mellett már több szlovákiai elismerésben is részesült. 2003-ban az év fiatal tudósa volt Szlovákiában, majd a Szlovák Köztársaság elnöki elismerését is megkapta. A csoport, amelynek egyik vezetõje, az utóbbi tíz évben háromszor kapta meg a Szlovák Tudományos Akadémia Díját, és az ARRA független tudományos ügynökség értékelése alapján az ország egyik legjobb kutatócsoportja.
Forrás: MTI