Több száz érdeklõdõ tekintete elõtt leplezték le az impozáns emlékmûvet, amit a Duna mindkét partján élõk magukénak éreznek. Az ünnepségen dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter hangsúlyozta: a magyarság legnagyobb Trianon okozta vesztesége a bennünket összetartó ezeréves szálak meglazulása, amit tetézett a vasfüggöny okozta elzártság, szétdaraboltság. Szavai szerint a jelenkor legfontosabb kérdése: lehet-e, lesz-e közös életünk, össze tudjuk-e még fogni a nemzetet? Beszédében kiemelte, ezen munkálkodik hatalomra kerülése óta a jelenlegi kormány, e cél érdekében biztosítja a kettõs állampolgárságot valamennyi határon túli magyarnak.
Dr. Hende Csaba külön méltatta a kettõs állampolgárságát nyíltan vállaló révkomáromi Boldoghy Olivér és felvidéki sorstársai bátor helytállását. Meghurcoltatásuk kapcsán leszögezte: hiányolja a más esetekben hangjukat erõteljesebben hallató, nagy jogvédõ szervezetek hathatós támogatását. A tárcavezetõ szónoklatában leszögezte: Trianon nemcsak történelem, hanem élõ valóság is! Ezért a mai magyarok feladata az ütött sebek begyógyítása, a kinyújtott kezek elfogadása, az összmagyarság érdekeinek erõteljesebb képviselete. „Össze kell kötni végre a szétdarabolt szálakat, feloldani a félelmeinket, továbbadni az összetartozás érzését…!“ – hangsúlyozta kidomborítva mindemellett a szomszéd nemzetekkel való békés egymás mellett élés fontosságát. „Szomszédainkkal is összetartozunk, hiszen együtt élünk, ezer esztendeje közös a sorsunk, amely egymás kezében is van” – mondta.
A szoborállítást a komáromi Endresz Csoport, továbbá a helyi önkormányzat és a Kecskés László Társaság kezdeményezte. Vitéz Nagy Miklós, az Endresz Csoport elnöke portálunknak elmondta, révkomáromi barátaik kezdettõl fogva segédkeztek az adománygyûjtésben. „Közösen váltottuk valóra az álmunkat, amiért ezúton is nagy köszönetet mondok mindannyiuknak! Szintén örvendetes, hogy Komárom Város is erkölcsi és lehetõségei szerint anyagi támogatásában részesített bennünket” – nyilatkozta hozzáfûzve: a turulszárnyak fesztávolsága két és fél méter, s a város legforgalmasabb csomópontján 5 méteres magasságból „tekint le“ ránk. Sugallja, hogy nagy, erõs, gyõzelemre termett nemzet vagyunk!“.
A Himnusz eléneklése után Vitéz Nagy Miklós, az Endresz Csoport elnöke részletesen beszámolt a szoborállítás elõzményeirõl. Miként az ünnepi beszédeket, úgy a Boldoghy Olivér által elmondott „Magyar Hiszekegyet“ tapsvihar követte.
A Komárom polgármesterének segédletével felavatott szobor talapzatánál a különbözõ intézmények és civil szervezetek is elhelyezték koszorúikat. Az ünnepség papi áldással és a Szózat közös eléneklésével zárult. Az ünnepségen az észak-komáromi Concordia Vegyeskar mûködött közre.
Az alkotás az egyik legkiválóbb magyar kortárs szobrászmûvész, Szmrecsányi Boldizsár alkotása. A talapzat Turi Attila Ybl-díjas építész, a devecseri és a kolontári újjáépítések vezetõ építészének, 2011. fõépítészének tervei alapján készült. A két tartóoszlopon Észak és Dél-Komárom térképe kapott helyet, amelyeket a csúcsrészen elhelyezett Turul köt egybe, ezzel is jelképezve nemzeti összetartozásunkat.
A szoborállítás közadakozásból valósul meg. A munkálatok technikai lebonyolítását, így a gyûjtés jogi- és technikai feltételeinek biztosítását a Felvidéki Kitelepítettek Országos Találkozójának állandó szervezõje, a nagy múltú Kecskés László Alapítvány vállalta magára.
A Turul-madár
A turul a magyar eredetmondák mitologikus madara. Kézai Simon szerint Attilától Géza fejedelem idejéig a koronás fejû turul volt a magyarság hadi jelvénye. Az õsi magyar nyelv három szót ismert a sólymok különbözõ fajtáira: a kerecsen, a zongor (ebbõl származtatható a Zsombor név is) és a turul szavakat; az õsi, a használatból kiveszett túrul szót 19. század eleji költõink hozták újra használatba turul alakban.
A turul alakja érdekes, visszatérõ jelenség a mai napig fellelhetõ eurázsiai sámánizmusban. Az eurázsiai sámánok hite szerint az elsõ sámánasszony egy sastól szülte világra az elsõ sámán férfit, mely meglepõ hasonlóságot mutat Emese álma címû legendánkkal. A sámánikus hit maradékát õrzõ eurázsiai népek gyakran állítanak a mai napig madaras oszlopokat, amelyek a világfát szimbolizálják. Koreában ezek az oszlopok védik a falvakat. Az altaji törököknél ezeket a sasos oszlopokat turunak nevezik, ami alakjában közel áll a turul szavunkhoz.
Forrás: komarom.hu