A Perseidákat elõször Kr.u. 36-ban figyelték meg Kínában, vagyis egy régóta létezõ meteorrajról van szó. A meteorokat létrehozó porszemek a 130 éves keringési idejû 109P/Swift-Tuttle-üstökösbõl származnak, amelyet szintén láttak az ókori Kínából Kr.e. 68-ban. Számítások szerint az üstökös már ezt megelõzõen is keresztezhette a Föld pályáját, így akár sok ezer éves is lehet az áramlat, csak feljegyzések nem maradtak róla. Az üstökös pályája mentén szétszórt por mára egy igen széles lepellé terebélyesedett, így már július második felében is megfigyelhetõk kis számban a Perseida-meteorok. A porfelhõ legsûrûbb részén augusztus 11-12-e környékén haladunk át, de már a környezõ éjszakákon is igen látványos meteortevékenységet láthatunk – emeli ki az MCSE portálja.
A Szent Lõrinc könnyeinek is nevezett csillaghullás 1993-ban és 1994-ben 300-500 meteort adott óránként, ami a Swift-Tuttle-üstökös legutóbbi, 1992-es napközelségének volt köszönhetõ. A szülõüstökös közelében ugyanis sûrûbb a porfelhõ, mint attól távolabb.
„Azóta mérsékeltebb, de még így is nagyon látványos maximumok vannak, bár 2008-ban egy nappal a hivatalos maximum után egy nagyobb kitörés örvendeztette meg a kitartó észlelõket. További érdekesség, hogy a fényes meteorok aránya augusztus 8-a körül a legnagyobb, miközben a legtöbb meteor 12-én jelentkezik” – olvasható a honlapon.
A meteorok a Perseus csillagkép irányából látszanak jönni, de nem onnan indulnak, így az égbolt bármely részén feltûnhetnek. A tapasztalatok szerint déli és északi irányba nézve láthatjuk a legszebb rajtagokat.
A meteorok észleléséhez nincs szükség távcsõre, a megfigyelésre a nagyvárosoktól távoli, fényszennyezéstõl mentes helyet célszerû választani. Budapesten a budai hegyvidék a legalkalmasabb megfigyelési helyszín.
Az óbudai Polaris Csillagvizsgáló augusztus 11-én szombaton 21 órától várja az érdeklõdõket Perseida-nézésre. A programot elõadások színesítik, valamint a meteorok mellett távcsöves nézelõdésre is lehetõség nyílik.
(forrás: MTI)