Külföldi állást keres? Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 10+1 pontos listába, mi az, amire feltétlenül ügyelni kell, nemcsak álláskereséskor, hanem közvetlenül a munkába állást megelõzõen is.
 
1. Soha ne higgyen a túl csábító ajánlatoknak!
Ne feledje: sehol nincs kolbászból a kerítés. Egy átlagos magyar munkavállaló külföldön rendszerint a minimálbért kapja (legalábbis ott, ahol van minimálbér), ez a nyugat-európai országok esetében kb. a magyar minimálbér ötszöröse. Ha szállást, vagy ellátást is kínál a munkaadó, annak ellenértékét a keresetébõl általában levonja. Ha nem tisztázza elõre a levonásokat és azok mértékét, könnyen lehet, hogy fizetés helyett Önnek kell majd fizetnie.
2. Elutazás elõtt mindig tájékozódjon a kiválasztott (fogadó) ország viszonyairól.Ennek érdekében javasoljuk, hogy forduljon az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) valamelyik EURES-tanácsadójához.
Célszerû tisztázni, hogy kell-e vagy sem munkavállalási engedély az adott országban, ha igen, hogyan lehet azt megszerezni? Kinek a feladata az engedély beszerzése? Amennyiben nem kell munkavállalási engedély, kell-e regisztráltatnia magát? Van-e a fenti eljárásoknak olyan költsége, melyet a munkavállalónak kell megfizetnie, ha igen, mekkora ez az összeg? Mik a fõbb adó- és társadalombiztosítási szabályok, van-e minimálbér, ha van, mennyi az, mik a megélhetési költségek stb.
3. Ha magánközvetítõ révén szeretne állásajánlathoz jutni, mindig gyõzõdjön meg arról, hogy a közvetítõ regisztráltatta-e magát a telephelye szerint illetékes regionális munkaügyi központoknál.
Nyilvántartásba nem vett magánközvetítõ szolgáltatásait soha ne vegye igénybe! Kormányrendelet írja elõ, hogy a magánközvetítõnek nyilvántartásba kell vétetnie magát a telephelye szerint illetékes regionális munkaügyi központnál. A regionális munkaügyi központ csak akkor veszi a magánközvetítõt nyilvántartásba, ha az a rendeletben meghatározott feltételeknek – szakértelem, elérhetõség, óvadék letétbe helyezése stb. – megfelel. Arról, hogy a magánközvetítõ nyilvántartásba vétette-e magát, az ÁFSZ internetes oldalán tájékozódhat az Álláskeresõknek/Állásajánlatok/Magán-munkaközvetítõk menüpont alatt, vagy felvilágosítást kérhet az illetékes regionális munkaügyi központtól – akár telefonon is.
4. Soha ne fizessen magánközvetítõnek közvetítési, regisztrációs vagy egyéb díjat!
Magyarországon kormányrendelet írja elõ, hogy a magánközvetítõ az álláskeresõtõl semmilyen címen nem kérhet a szolgáltatásaiért pénzt. Szolgáltatásainak ellenértékét mindig a munkaadó fizeti meg.
5. Ha állásajánlatot kap, még a szerzõdés megkötése elõtt próbálja a leendõ munkahelyét „leinformálni”.
Ehhez a régió valamelyik EURES-tanácsadójának a segítségét kérheti. Magyarországon jelenleg közel harminc tanácsadó dolgozik az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál, ami azt jelenti, hogy minden megyében van legalább egy ilyen munkatársunk; az Unióban pedig számuk megközelíti a nyolcszáz fõt. A magyar tanácsadó megkérdezheti külföldi kollégáját, hogy az adott munkaadóra szokott-e panasz érkezni vagy sem, fizetett-e munkaügyi bírságot valamilyen címen az utóbbi idõben vagy sem stb. Ily módon még idõben kiszûrhetõk a nem korrekt foglalkoztatók.
6. Nyelvtudás nélkül vagy gyenge, hiányos nyelvtudással lehetõleg ne vállalkozzon külföldi munkavégzésre még a legegyszerûbb munkák esetében sem.
Gondoljon arra, hogy külföldön hivatalos ügyeket kell majd intéznie, de a hivatalokban nem fognak magyarul beszélni, a munkavégzéssel, illetve a foglalkoztatójával kapcsolatos panaszait sem fogják magyarul megérteni, ezen kívül értenie kell a fõnökétõl kapott utasításokat, el kell tudnia olvasni, és meg kell értenie a munkavédelmi elõírásokat, a veszélyre figyelmeztetõ feliratokat, és így tovább.
Ami még nagyon fontos: a munkaszerzõdése biztosan nem magyarul, hanem a fogadó ország nyelvén készül, és szerzõdést aláírni úgy, hogy nem tudja pontosan mi áll benne, több mint kockázatos.
7. Lehetõleg vigyen magával legalább annyi pénzt, ami a hazautazás költségeit fedezheti.
Sajnos a külföldi munkavállalás általában nem a fizetéssel kezdõdik, arra legalább egy-két hetet várnia kell, viszont addig is lakni, élni, közlekedni kell valamibõl. Sok helyen a lakbért akár több hónapra elõre is elkérhetik, ami már egy jelentõs összeget is kitehet. Ha pedig nem válik be a számítása, akkor gondolnia kell arra, hogy a hazautazás is pénzbe kerül.
8. Útlevelét, lakcímkártyáját, személyi igazolványát – ha egy mód van rá – soha ne adja át a munkaadónak vagy a közvetítõnek, mert így azonnal kiszolgáltatottá válik.
Ha ehhez a munkaadója vagy a közvetítõ mégis ragaszkodna – mondjuk azzal az indokkal, hogy szeretné tudni az otthoni elérhetõségét – készítsen az okmányokról fénymásolatot, és azt adja át. Ettõl az eljárástól csak abban az esetben térjen el, ha a fogadó ország jogszabálya (pl. Angliában) elõírja a felsorolt dokumentumok valamelyikének a szükségességét regisztrációs vagy egyéb célból, és a regisztrációt a munkaadója intézi. Ebben az esetben célszerû legalább az egyik okmányt magánál tartania.
Azt, hogy melyik országban van ilyen jogszabály, ugyancsak az EURES-tanácsadóktól tudhatja meg.
9. Ha úgy érzi, hogy becsapták: munkaadója az Ön kárára eltér a munkaszerzõdésben foglaltaktól vagy egyéb, a munkaviszonyával kapcsolatos problémája támad…
… segítségért forduljon a helyi, külföldi munkaügyi központhoz. Itthonról gyakorlatilag nincs esélye arra, hogy megoldja a problémáját.
10. Elutazása elõtt célszerû…
… kiváltania az ún. Európai Egészségbiztosítási Kártyát, illetve érdemes biztosítást kötnie legalább arra az idõre, amíg munkába nem áll, és meg nem gyõzõdik arról, hogy a munkaadója fizeti a társadalombiztosítási járuléko(ka)t.
10 + 1. Jobb eséllyel pályázhat egy állásra…
… ha a végzettségét, képzettségét igazoló bizonyítványokat még itthon lefordíttatja a fogadó ország nyelvére. Állítsa össze saját Europass dokumentumcsomagját! Ez a megoldás valószínûleg egyben a leggazdaságosabb is. Igazolványképeket is általában olcsóbban készíttethet itthon, mint külföldön.

Komárom-Esztergom Megyei Rendõr-fõkapitányság
Bûnügyi Osztály Bûnmegelõzési Alosztály