Az összehangolt terület- és településfejlesztés mindenkinek elõnyös
– Milyen okok vezettek a terület- és településfejlesztés ilyen fokú elszigetelõdéséhez?
– Az egyes települések ipari jellegû beruházásai, út- és infrastruktúra fejlesztései, vagy a településfejlesztéshez kapcsolódó pályázatok spóraszerûen elszórva, nem összefüggõ rendszerben kerültek támogatásra. Persze maguk a beruházások elõremutatóak, hiszen az jó, ha egy megyében van fejlõdés. Ugyanakkor nem volt semmiféle rendszer, amely összehangolta volna, hogy egy-egy fejlesztés vajon milyen hatással lehet a környezõ településekre, vagy a megye egészének fejlõdésére.
– Mi minden történt a jobbítás érdekében?
– Amennyire csak lehetett, már a 2007-2013-as fejlesztési ciklusban is igyekezett a kormányzat figyelmet fordítani arra, hogy olyan pályázatok legyenek kiírva, ahol az egyes beruházások egymást erõsítik, illetve, hogy egy megye fejlesztési potenciálja összhangba kerüljön a reális lehetõségeivel. Például egy állami ösztönzésû vasút, vagy hídépítés esetében fontos, hogy a városhoz vezetõ utak összefüggésrendszerben legyenek olyan belterületi utakkal, amelyek rávezetik az ipari park vagy a szolgáltató szektor szállítási igényeit. Hasonlóan fontos a munkahelyteremtés esetében is ez az összhang, például a közösségi közlekedéssel, vagy az úthálózat-fejlesztéssel. Ha épül, mondjuk, egy gazdasági beruházás, ahol sok új munkahely születik, alapvetõ fontosságú, hogy az azt körülvevõ úthálózat alkalmas legyen a munkavállalók, vagy egyéb ehhez kapcsolódó közlekedési igény kiszolgálására. A lényeg tehát az, hogy az egyes beruházások ne konkuráljanak egymással az uniós források maximalizálásáért, hanem kezdjenek el együtt gondolkodni a közös érdekeikrõl, találják meg a közös pontokat. Olyasmire gondolok, hogy például konszenzusra kell jutniuk a települést elkerülõ ipari utak tervezésében; el kell érniük, hogy a település élhetõsége és a munkahelyteremtés között ne alakuljon ki ellentmondás; célként kell kitûzniük, hogy a városok fejlesztései megyei szinten összefésültek legyenek. Ez már csak azért is elõnyös, mert ha minden település fejlesztési szándéka ismert, akkor ezeket ütemezni lehet, így senki sem marad ki, és nem csak az tud fejlõdni, aki nagyobb lobbyerõvel rendelkezik.
– Mi ennek az összehangolásnak a fóruma?
– 2011-ben a megyei önkormányzatok feladatai átszervezésre kerültek, és ennek kapcsán a megyei önkormányzatok a megyei területfejlesztési feladatok koordinálását is átvették. A megyék korábban is rendelkeztek fejlesztési tervekkel, de ezek még nem álltak feltétlenül összhangban a városok és egyéb települések saját terveivel. A megyei önkormányzatunk az uniós pályázatoknak megfelelõen munkabizottságokat hozott létre, ezek a gazdaság és iparfejlesztés, a humánerõforrás-fejlesztés, az intézményfejlesztés fórumai. A járási tankerületek is kiveszik majd a részüket ebbõl a munkából, hiszen az oktatás területén is fontos, hogy felmérjük a valós igényeket, és a lehetõségeket.
– Említene néhány fontosabb megyei beruházást, ahol ennek az összhangnak a megteremtése, az erre való törekvés már érvényesülni tud?
– Folyamatban van egy Oroszlány- Környe-Tata ipari közforgalmú elkerülõ út, Komárom esetében már elkészült a körforgalomnál az az elkerülõ lehajtó út, ami alkalmas lesz arra, hogy a 13-as úton keresztül a 81-es útra levezesse az új Duna-híd forgalmát. Nagyon fontosak az ipari parki szereplõk folyamatos telephelyfejlesztései, csarnokbõvítései, az egyik legfigyelemreméltóbb közülük a Bridgestone új gyártócsarnoka, melyet a Kormány kiemelt beruházássá nyilvánított, és ennek a fejlesztésnek eredményeként 2014-2015-re 500 új munkahely teremtõdik. Miniszterelnök úr fontos fejlesztésként bejelentette az M1-Esztergom direkt ágának a terveztetését, az is eldõlt, hogy a vasút a Piliscsaba-Esztergom szakaszon megújulhat, tehermentesítve ezzel az amúgy is nagyon forgalmas 10-es fõutat. A KDOP-4.2.1/A-11-2012-0004 útfelújítási projekt az Új Széchenyi Terv forrásaiból, a Közép-Dunántúli Operatív Program keretében kerül megvalósításra. A konstrukció célja a megfelelõ sûrûségû és jó minõségû alsóbbrendû közúthálózat biztosításával a kistérségek kohéziójának erõsítése, a kistérségi központok népességmegtartó képességének javítása, a városi szolgáltatások elérésének elõsegítése. A projekt keretében 18,8 kilométeres szakaszon megújul a Tát-Tarján-Tatabánya összekötõ út. Több, a megye ipari parkjait, illetve a megyéket összekötõ út felújítása is megindulhat, és remélhetõleg egyre több területen sikerül megteremtenünk ezt a kívánatos összhangot. A végcél az, hogy ezek az összehangolások a lehetõ legszélesebb körben megtörténjenek, hiszen a közeljövõben hiába költünk el több mint 10 MD forintot a tatabányai Szent Borbála Kórházra, ha mindez nem lesz összhangban az úthálózat fejlesztésével. Elkerülhetetlen tehát, hogy a teherforgalmat az arra megépített utakra tereljük, a személyforgalmi úthálózatunk pedig alkalmassá váljon arra, hogy a kitûzött céljainkat, mint például az egészségügyi ellátást – rajtuk keresztül el tudjuk érni.
Cseh Teréz