Jónak lenni jó!

A Pannónia Kulturális Központ szervezésében június 27-én Böjte Csaba atya gyermekeit fogadták Balatonalmádiban. A 46 fõ gyermek és 6 kísérõ, a délutánt a városban töltötték. Estea Szent Imre templomban Böjte Csaba és Szabó János plébános atya tartott szentmisét a Marosszéki Kodály Gyermekkórus jótékonysági mûsorával egybekötve, amellyel a Szovátán épülõ Közösségi Házukra (www.erdelyitunderkert.hu) gyûjtenek. Hálás köszönet minden támogatásért! Isten fizesse meg! Az esemény apropóján figyelmükbe ajánljuk Böjte Csaba Miért bízom a holnapban? címû írását!

Miért vagyok optimista? Miért bízom a holnapban, a világ jövõjében, az emberiség békés célba érésében, Isten országának az eljövetelében? Mert jó jónak lenni, mert jó jót tenni, szeretettel lehajolni egy bajban lévõ élethez, segíteni egy tipegõ, totyogó kis gyermek nekilendülését az életnek.
Így születtünk, Isten determinált a jóra, a szépre, az igazra. Persze, mint a keljfeljancsit minket is ki lehet borítani egyensúlyunkból, képesek vagyunk a rossz, gonosz dolgok mellett dönteni, ott van bennünk az aljasságra, a képmutatásra való hajlam, de tartós, maradandó, tiszta örömöt az embernek csak a jó dolgok tudnak okozni.
A rossz, gonosz, sötét dolgok után az ember lelke elnehezedik, gombóc lesz a gyomrában, összeszorul a szíve, másnap nehéz tükörbe nézni, az ember a bûnben elmagányosodik, kiég, megbetegszik és meghal. Jó tudni, hogy a fizikában nincs abszolút felsõ határa a melegnek, de van abszolút zéró fok, olyan hideg mely megöl mindent, melynél lentebb hûteni már elméletileg sem lehet semmit. A szeretetnek, a jóságnak nincs felsõ foka, mert az maga az Isten, a Végtelen. A rosszaságnak, a gyûlöletnek van vége, és ez a halál, a pusztulás, és utána nincs tovább!!
Jónak lenni jó, életem minden perce mit a szeretet, a jóság, az irgalom szolgálatára szenteltem, örömmel tölt el, boldoggá tesz már itt ezen a földön, de minden olyan percet, melyben önzõ, kishitû, tunya, részvét nélküli voltam, szégyenlek és bûnbánattal szeretném letörölni, nem megtörténtté tenni.
Nem véletlen, hogy „névtelen” kezdõ színészekkel rendezett egyszerû, de hiteles bibliás filmeknek ott kint Amerikában nagyobb a nézettségük, de még pragmatista szempontból nézve is jobb üzletet jelentenek, mint rafináltan manipuláló, Istent, Egyházat bemocskoló, hatalmas költségvetéssel, feltupírozott sztárokkal megrendezett szuperprodukcióknak.
Optimista vagyok, mert jónak lenni jó! Bizakodva nézek a holnapba! Miért is ne lennék optimista, hisz egy olyan világban élek, hol jön egy egyszerû bácsi Latin-Amerikából szürke városi buszon, két elnyûtt régi bakancsban és besétál Rómába, hogy leüljön a pápai székbe. Nevet választ, a világ liheg a bevásárló központokban és õ Assisi Szent Ferenc nevét veszi fel, egy olyan férfinak a nevét, aki nyolcszáz évvel ezelõtt tudatosan lemondott mindenrõl és Szent Péter sírjánál elcserélte a ruháját egy koldussal, majd mint Isten trubadúrja élte vidáman, szabadon az életét. Jónak lenni jó, az új pápa nem pánikol, van ideje, hogy felhívja személyesen a postását, hogy megköszönje az eddigi munkáját és jelezze, hogy mivel éppen pápává választották, hát ezért nem kéri tovább az elõfizetett újságait. Ezer síkon zajlik az élet ebben a komplikált világban és mégis a pápa elsõ nyilvános megszólalása alkalmával, ott tolong körülötte több mint hatezer újságíró.
Nem csodálkozom azon sem, hogy óriási költséggel, a hajdani ateista Szovjetunió utódállama Oroszország, hatalmas anyagi erõfeszítéssel elindította a hitoktató képzést, hogy tudja bevezetni a vallásos nevelést az iskolákba. Lehet, hogy a legfelsõbb vezetõsége az országnak nem mélyen vallásos, de tisztába vannak azzal, hogy más fenntartható boldogságforrást, mint az irgalmas szeretetet, a bölcs hitet nem képesek felkínálni a hatalmas ország sok-sok lakójának. Egészen biztos, hogy nincs más boldogságra vezetõ fenntartható út az emberiség elõtt, mint a jóság és a szeretet. Meg aztán miért is keresnénk más utakat, ha a szolidaritás, a szeretet, a bizalom útja maradéktalanul képes betölteni szívünket, életünket örömmel, boldogsággal itt ezen a földön, és ráadásképpen feljogosít az örök boldogság reményére is.
Kisebb testvéri szeretettel,
Csaba testvér