Csillagház Szolgáltató Pont Oroszlányban
Takács Károly polgármester köszöntõjében kiemelte, hogy a ház kialakítása egy program része, amelyben szociális munka, oktatás és képzés, valamint egészségvédelmi elemek is szerepelnek. Nem osztogatásról van tehát szó, hanem a szögesdrótok tényleges lebontásáról. Az érintettek közremûködésével kívánnak esélyt adni a hátrányos helyzetû embereknek sorsuk jobbra fordításához, ami Oroszlányban speciális probléma, mert a város lakosságának tíz százaléka a roma kisebbséghez tartozik. A program folytatásaként a város egy munkásszállóban szeretne szociális bérlakásokat kialakítani, ehhez 200 millió forintos pályázatot nyújtottak be még augusztusban.
Czunyiné dr. Bertalan Judit kormánymegbízott, országgyûlési képviselõ fontosnak tartotta kiemelni, hogy ez a projekt nem csak egyszerûen szocializációs, hanem reszocializációs projekt is egyben. Létrát nyújt a gödörben lévõknek, hogy felkapaszkodhassanak, de ehhez szükséges az õ erejük, kitartásuk is. A folyamat nem egyszerû, és nem rövid távú, ám a szociális mentorok segítségével tényleges életlehetõséget kínál a többszörösen hátrányos helyzetûeknek.
Mátics Katalin, a szociális szolgálat vezetõje elmondta, hogy az önkormányzat a Német és a Nyíresdûlõ közelében megvásárolt egy családi házat, ahová bevezettette az ivóvizet és a csatornát. Az épület felújítási munkálataiban a dûlõben élõk is részt vettek. A ház átadásával téli hónapokban biztosítható a telepen élõk számára a tisztálkodás és a melegedés lehetõsége. A közösségi házban a szociális munkán túl a mindennapi életvezetéshez, a beilleszkedéshez, a munkába való visszajutáshoz, a gyermekek iskolai hátrányainak leküzdéséhez nyújtanak segítséget. 19 férfi kõmûves-segéd képzést kap, 19 nõt pedig háztáji termesztésre oktatnak. A szakemberek a legfontosabbnak azt tekintik, hogy folyamatosan jelen legyenek a területen. A Német és a Nyíresdûlõben 340 ember lakik hétvégi házakban, közülük 130 iskoláskorú fiatal. A lakók 90 százaléka a létminimum alatt él, 40 százaléka adósságterhekkel küzd. Végzettségük a legtöbbször nyolc általános iskolai osztály, egyharmaduk dolgozik rendszeresen. Korábban Oroszlány központjában lebontották a leromlott állapotú bérlakásokat. A lakók a lelépési pénzbõl a dûlõkben vásároltak vagy béreltek olyan ingatlanokat, amelyek nem lakóháznak épültek. Az oroszlányi szociális szolgálat nyár közepén zárt le egy egyéves programot, melyben lakást béreltek korábban a dûlõkben élõ embereknek, és szakmához juttatták õket. A programba 23 embert vontak be, akik közül egyetlen egy sem morzsolódott le. A családtagokkal együtt 38 ember jutott jobb lakhatási és életfeltételekhez – tette hozzá Mátics Katalin.
Danó Ibolya, az Oroszlányi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke ecsetelte a közösségi házba tervezett programokat. Cigány festõk képei lógnak a falakon, lovári nyelvi tábort szerveznek, napirenden van a tánc- és zenekultúra ápolása is. A legfõbb cél persze az, hogy újra megtanítsák dolgozni ezeket az egyébként nehezen kezelhetõ embereket.
Utolsóként Petróczi Ferenc, a projektet segítõ Türr István Képzõ és Kutató Intézet székesfehérvári területi igazgatója osztotta meg tapasztalatait a népes hallgatósággal. Kiemelte a munka és a tanulás, a társadalmi integráció szerepét, amihez új, követendõ, bár nem kockázat nélküli módszereket választottak.
A beszámolókat követõen a Nyíresdülõben átadták rendeltetésének a Csillagház Szolgáltató Pontot, ahol a projektben résztvevõ roma férfiak és asszonyok szendviccsel, pogácsával, üdítõvel kínálták a vendégeket. Büszkén mutatták meg a szépen gondozott veteményest, kalauzoltak a saját kezük munkájával kialakított közösségi házban. A kezdetek bíztatóak, reméljük, hogy megmarad a lelkesedés, és a program hosszú távon is meghozza gyümölcsét!
Veér Károly