Kevesen élnek a szelektív gyûjtés lehetõségeivel

Kötelezõ lesz a szelektív gyûjtés
A közszolgáltatást vállalt önkormányzatoknak 2015-tõl kötelezõ lesz biztosítani a szelektív gyûjtés feltételeit – mutatott rá elõadásában Csepregi István, a Zöldjog Kft. ügyvezetõje. A szakember elmondta, az új szabályozás valamelyest csökkentette az önkormányzatok feladatait, azonban várhatóan problémát okoz majd, hogy az üdülõterületeken egységesen a lakóövezetekben kiszabott díj felét kell megállapítani, azonban a díjfizetés szüneteltetésének feltételeit még nem dolgozták ki.
A Budapesten bevezetett szelektív hulladékgyûjtés tapasztalatait a Fõpolgármesteri Hivatal szakreferense ismertette a hallgatósággal. Hadnagy Attila tájékoztatása szerint a rendszer bevezetését indokolta, hogy a fõvárosban begyûjtött mennyiség közel 60 százaléka a lakosságtól származott, és ennek csak három százalékát gyûjtötték elkülönítve. A 2013 márciusában indult intézkedéssorozatban növelték a gyûjtõpontok számát, négy kerületben már külön gyûjtik a papír, fém és mûanyag hulladékokat. Októberre havonta 900 tonnára emelkedett az elkülönített, másodnyersanyagként használható szemét mennyisége. Budapesten a feldolgozás bõvítésére, az újrahasznosítás arányának növelésére 2013 és 2015 között pályázati támogatással 11 milliárd forintot meghaladó összeget fordítanak. A Dunakeszin található lerakó betelése miatt Pest északi részén új lerakó építésére lesz szükség.
Egy szélsõséges körülmények között is megélõ növényrõl, a smaragdfáról tartott elõadást Dr. Steier József. Elmondta, hogy a smaragdfa a Corvinus Egyetem vizsgálatai alapján 12-szer több széndioxidot képes elnyelni, mint más növények. A gyors növekedésû fa levelei takarmányként, biogáz alapanyagként is hasznosíthatók, fája alkalmas bútorok készítésére.

Szükség van hulladék égetõkre
Ha csökkenteni akarjuk a lerakókra kerülõ anyagok mennyiségét, elõbb-utóbb elkerülhetetlen Magyarországon a jelenlegi egyetlen hulladékégetõ mellett továbbiakat létesíteni – mutatott rá a Fõvárosi Közterület-fenntartó Zrt. nyugalmazott igazgatója. Bánhidy János ismertette, hogy az EU-ban 37 százalék a lerakás aránya, a hulladék 23 százalékát energetikailag hasznosítják. Magyarországon ez az arány 67 és 11 százalék a lerakás javára. A szakember szerint Közép-Európában a lerakott mennyiség csökkentése nem valósítható meg hulladékégetõk nélkül. Példaként Lengyelországot említette, ahol 2015-ig hat új égetõt adnak át, részben uniós támogatásból megvalósítva. Beszédes adatként említette, hogy az EU-ból 2012-ben közel három millió tonna mûanyaghulladékot exportáltak Kínába, miközben a hulladékok energiatartalmát a keletkezés helyén, a távfûtésben is lehetne hasznosítani.

Biogáz a távfûtésben
Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség képviselõje dr. Wégner Krisztina a magyarországi hulladékgazdálkodás egyik legnagyobb kihívásának a 2015-tõl általánosan bevezetésre kerülõ szelektív gyûjtést nevezte. A szelektív gyûjtés már most is elérhetõ mintegy 9 millió ember számára, ennek ellenére alig egy millióan használják – mondta ez elõadó.
Az ország egyik legnagyobb hulladékkezelési rendszerérõl tartott elõadást Czaun János, az észak-balatoni regionális hulladékkezelési társulás elnöke. Elmondta, Veszprém vezetésével 158 önkormányzat 8 milliárd forint ráfordításával hozott létre közös rendszert. Ennek sajátossága, hogy a kezelt hulladékot biológiailag stabilizálják, így abból nem szabadul fel metángáz. A beruházás második ütemeként a felhagyott lerakókat mindenütt rekultiválták.
Pápán a lakossági eredetû veszélyes és nem veszélyes lakossági hulladékok ingyenes átvételére hulladékudvart alakítottak ki. A közszolgáltatást igénybe vevõ lakosok a létesítményben ingyenesen leadhatják többek között az autógumit, az étolajat, az elektronikai berendezéseket, a lomot, a vegyes építési hulladékot, akkumulátorokat. A rendszer kiépítésével megteremtõdött a lehetõsége, hogy a lakosság jogszerûen járjon el a hulladékok leadásánál – ismertette a Pápai Köztisztasági és Szolgáltató Kft. igazgatója, Mészáros Csaba.
A tatabányai biogázüzemet Hartdégen Gergely ügyvezetõ mutatta be. Elõadásában elmondta, a létesítmény a térségben keletkezõ almos trágyát, hígtrágyát, zöldség- és állati hulladékot, szennyvíziszapot használja fel. Az évente százezer tonna melléktermékbõl közel 13 ezer megawatt zöld villamos energia állítható elõ gázmotorokkal. A biogáz termelése után keletkezõ végtermékek talajjavítóként hasznosíthatók a termõföldeken. A keletkezõ hõenergia egy részét a távfûtésben használják majd, az ehhez szükséges vezetékek építése megkezdõdött.

MTI