Oroszlánkõ, Oroszleány, Oroszlán, Oroszlány
Oroszlány legnagyobb büszkesége kétségtelenül Majk, a XVIII. századi, Közép-Európában is egyedülálló mûemlék, illetve az ottani mûemlék együttes, a kamalduli néma barátok kolostora, melyet barokk stílusban, de a rend szigorú reguláit idézõ zárt alaprajzzal építettek. Érdekesség, hogy a toronyóra harangjai negyedóránként barokk korabeli dallamokat játszanak.
Ám a Vértes-hegység más gyöngyszemeket is rejteget: az Oroszlányhoz közeli vértesszentkereszti apátság és a várgesztesi vár romjai csodálatos kirándulások célpontjai lehetnek az idelátogatók számára. Az országos Kék túra útvonalán gyakorta barangolók sokat tudnának mesélni arról, hogy milyen élményeket jelent számukra, ha újra meg újra felkeresik a Vértes várromjait: Csókakõt, a Csáki várat, Vitányvárat, Szentgyörgyvárat, Gerencsérvárat.
A település neve Oroszlánkõ, Oroszleány, Oroszlán, Oroszlány, és birtokosai: a Csákoktól az Eszterházyakig változtak az idõ folyamán. Az Árpád-házi királyok gyakran vadásztak a Vértesben, s olyankor nyugalmat leltek Szentkereszt és Gerencsérvár falai között. A török szultán hadai sem kerülték el az egykori Oroszlányt és környékét, 1543-ban felgyújtották Oroszlánkõ várát. A másfél évszázados török hódoltság után elnéptelenedett vidékre szlovák telepesek hozták vissza az életet a 18. század elejétõl, s e jelentõs létszámú magyarországi kisebbség térképén Oroszlányt azért is jegyzik, mert hûen berendezett szlovák tájházával tiszteletre méltóan ápolja az elõzõ generációk emlékét.
A birtokos ekkor Eszterházy Antal fõispán, majd Eszterházy József gróf volt. A gróf 1733-ban a kamalduli szerzetesrendnek kolostor építésére adta az Oroszlány melletti Majkot 3 malommal és tavaival. A Felvidékrõl idetelepült szlovákok a földesúr jobbágyaiként mészégetéssel, fuvarozással próbáltak sanyarú sorsukon segíteni. Az 1920-as években kezdõdött a környék meglehetõsen gazdag szénvagyonának feltárása. A barna kincs teremtette meg a fejlõdés lehetõségét, amivel éltek is az itt élõ emberek.
A közelmúlt bányászhagyományait és a bányászkodás rekvizitumait is bemutató Bányászati Múzeum, valamint az Eötvös Loránd Mûszaki Középiskola Múzeuma is tartogat érdekességeket és kuriózumokat az érdeklõdõk számára. Az ófalu evangélikus temploma és a város közelmúltban épített katolikus temploma is megér egy-egy látogatást.
A Csák nemzetség építette a Vértes egyik legszebb és legnagyobb várát, Gesztest, amely 1327-tõl királyi vár. Zsigmond király és Mária királynõ kedvelt vadászó helye volt a Vértes. A gesztesi az egyetlen vár a Vértesben, amelyet régészeti feltárás és korszerû helyreállítás után turistaszállónak használtak a közelmúltig. Román kori építészetünk kiemelkedõ értékû mûemléke a vértesszentkereszti bencés, majd késõbb dominikánus apátság. A Vértes-hegység egy távoli magaslatára épült az apátság – melynek elsõ említése 1146-ból származik – romantikus környezetben fekszik. A régészeti kutatások során az árokkal körülvett területen kerültek elõ a monostor legkorábbi épületei, nevezetesen egy kõbõl épített templom két oldalkápolnával, valamint az ideépült kolostor maradványa. A templom építése a XII. század végén kezdõdött, majd évszázadokon keresztül fokozatosan bõvült és változott.
Oroszlány a szénnek köszönheti fejlõdését és 1954-ben történt várossá avatását. A bányászkodás már csak a szomszédos Pusztavámon zajlik, és rövid ideig végezhetõ gazdaságosan, ezért különös jelentõségû, hogy néhány lelkes szakembernek köszönhetõen Bányászati Múzeumban, élethû közegben ismerkedhetnek meg a fiatalok is a bányászat múltjával. A múzeum ritka szép és gazdag ásványgyûjteménye sem mindennapi látványosság a kövek szerelmeseinek.
TO