Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején az osztrák csapatok ostromgyûrûbe zárták, és ’49. március 30-án megtámadták erõdrendszerünket. A rohamot a hazai erõk április 26-án sikerrel verték vissza, csapataink még az ostromgyûrût is szétzúzták. E jeles gyõzelemre utal minden évben a Komáromi Napok idõpontja is. Városainkban 1992. április 26-a óta rendezzük meg a programsorozatot.
Dr. Molnár Attila polgármester az ülésen hangsúlyozta: a Komáromi Napok közös ügy, hiszen Észak és Dél Komárom ezernyi szállal kötõdik egymáshoz, legyen szó történelemrõl, kultúráról, vagy épp rokoni, és baráti kapcsolatokról. „Épp ezért azt gondolom, hogy a Komáromi Napok egy közös célért való összefogásnak is szép példája.”
A következõkben Komárom Város jegyzõje, Dr. Ströcker Renáta ismertette a díszpolgári kitüntetõ címre, valamint a pro urbe díjakra és a polgármesteri díjra vonatkozó határozatokat.

Komárom Város Díszpolgára kitüntetõ címet kapta:
Dr. Borhy Lászlónak régész, tanszékvezetõ, az MTA doktora
Borhy László 1963-ban született Szombathelyen. 1988-ban végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán régész – történész szakon. Pályája töretlenül haladt felfelé: 1991-ben egyetemi doktori fokozatot, 1996-ban PhD-fokozatot szerzett, 2002-ben habilitált, 2004-ben az MTA történettudományok doktora lett, 2013-ban pedig a Magyar Tudományos Akadémia levelezõ tagjai közé választotta.
Borhy László az ELTE BTK Ókori Régészeti Tanszékének tanszékvezetõ egyetemi tanára, a Régészeti Doktori Program vezetõje. Szûkebb szakterülete a római provinciák régészete, Pannonia régészete és története, a római történelem, az ókori mûvészettörténet, az ókori falfestészet és a római hadtörténet.
1992 óta vezeti a feltárásokat Komárom/Szõny-Vásártér területén a Komáromi Klapka György Múzeummal közösen, tanítványai részvételével, akiknek lehetõséget biztosít az ott feltárt leletanyagból szakdolgozatok, disszertációk elkészítésére. Hazai és nemzetközi konferenciák rendszeres elõadója, tagja és tisztségviselõje számos magyar és külföldi tudományos szervezetnek. Többek között alelnöke volt az Ókori Falfestészeti Világszövetségnek 2002-2007-ig, titkára volt az MTA Ókortörténeti Bizottságának, a Vallástudományi Elnöki Bizottságának, és jelenleg tagja a Régészeti Tudományos Bizottságának. 2013 óta a Görög és Latin Epigraphiai Világszövetség fõtitkára. Részt vesz több szakfolyóirat szerkesztõbizottságának munkájában. Borhy László vezeti az MTA-ELTE Interdiszciplináris Régészettudományi Kutatócsoportot is.
Tevékenységét számos díjjal jutalmazták. Többek között 2004-ben a Magyar Régészeti és Mûvészettörténeti Társulat Kuzsinszky-díjjal tüntette ki; 2007-ben Akadémiai Díjat kapott, 2013-ban pedig az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett kutatási tevékenységért gróf Cziráky Antal-díjat.
Komáromban végzett tevékenységét, a helyi római kori emlékek kutatásában, a hazai és külföldi szakma elõtti népszerûsítésében és ezzel a város hírnevének öregbítésében játszott szerepét már korábban is elismerte Komárom városa: 1994-ben Komárom város polgármestere ezüst emlékérmét kapta, 1997-ben pedig Pro Urbe Komárom-díjban részesült. A városért végzett kimagasló tevékenysége okán méltó a Komárom Város Díszpolgára címre.

Pro Urbe Komárom kitüntetõ címet kapott:
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Komáromi Csoportja
Magyar Máltai Szeretetszolgálat Komáromi Csoportja 1991-ben alakult meg. 1996-ban az Országos Központ, az Önkormányzat, valamint a nagylelkû támogatók, anyagi hozzájárulásával szociobuszt vásároltak. A Támogató Szolgálat 2004-ben alakult meg. Munkatársaik otthonukban segítik a fogyatékkal élõ személyeket. 2005. évben alakult meg a Fogyatékkal élõk Nappali Intézménye, melyben autista, értelmileg sérült, mozgássérült, down-kóros, halmozottan sérült embereket egyaránt gondoznak.
Az ellátottak között sok a rászoruló, akiket lehetõségeik szerint gyógyszerrel, élelmiszerrel, ruhanemûvel támogatnak. Reumatológiai kezelésekre is napi szinten szállítanak betegeket.
Az önkormányzat által fenntartott Hajléktalanok Menedékházában élõknek is gyakran juttatnak ruhanemût, pékárut, gyógyszert vagy éppen kerékpárt, de igény szerint bármikor segítségükre vannak. A Családsegítõ és Gyermekjóléti Szolgálat Karácsonyváró ünnepségének szervezésében is rendszeresen közremûködnek.
6 alkalommal rendezték már meg a fogyatékosok esélyegyenlõségének megteremtése érdekében a Rendhagyó Napot, ahol minden évben sok fogyatékkal élõ fiatal vett részt.
11. alkalommal szervezték meg 2013-ban az élet árnyékos oldalán élõ gyermekek közül 25 fõ részére térítésmentesen a napközis nyári tábort, ahol a teljes ellátás mellett színes, változatos programokban vethettek részt a gyermekek.
A 2013. évi rendkívüli árvíz idején az Önkormányzattal, és a Katasztrófavédelemmel együttmûködve élelmiszerrel, kávéval, édességgel segítették a védekezésben dolgozók emberpróbáló munkáját Komáromtól Almásfüzitõig, az elsõ naptól az utolsóig, 3 autójuk rendszeresen járta a védelmi vonalat.
Önkénteseik, munkatársaik betegeket látogatnak, illetve segítenek az idõs, nehezen mozgó rászorulóknak. A családokat élelmiszerrel, ruhanemûvel, tüzifával, a gyerekeket játékokkal, sporteszközökkel tudják rendszeresen megajándékozni. Mottójuk: „A rászorulóknak nyújtott kezünk azért ilyen erõs, mert a másikat nagyvonalú adományozók fogják!”

A Komáromi Egressy Fúvószenekar
A Komáromi Egressy Fúvószenekar 1997-ben alakult a Komáromi Egressy Béni Alapfokú Mûvészeti Iskola növendékeibõl. A zenét tanuló komáromi gyerekek számára kitûnõ lehetõséget nyújt a közös zenélésre, a városi rendezvényeken való megmutatkozásokra, így erõsítve Komáromhoz való kötõdésüket.
Eleinte fõleg zeneiskolai rendezvényeken mutatkoztak be, de az évek során létszámuk kibõvült 40-50 fõre, amely lehetõvé tette a nagy nyilvánosság elõtti bemutatkozást is. A zenekar két ízben 2002-ben és 2007-ben látogatott el a német testvérvárosba Naumburgba, a két város közti kapcsolatot ápolva. Rendszeres szereplõi városi, megyei kulturális rendezvényeknek, fesztiváloknak.
A zenekar 2012. november 17-én ünnepelte fennállásának 15. jubileumát, ez alkalomból a Jókai moziban adtak ünnepi mûsort a zeneszeretõ komáromiak nagy örömére. A Komáromi Napok rendezvénysorozatának rendszeres és aktív fellépõi, az elmúlt 15 évben minden megnyitón szerepeltek, a komáromi közönségnek minden évben magas színvonalú, szórakoztató mûsort adtak. Városi rendezvények, nemzeti ünnepek rendszeres fellépõi. Aktív kapcsolatot ápolnak Észak-Komárom zenei együtteseivel. A 2013-as esztendõben megrendezésre került Térzene Fesztiválnak is meghívott vendégei voltak.
A zenekart alapította és azóta is vezényli, Szabó Ferenc karnagy, aki több mint, húsz éve tanít a Zeneiskolában, növendékei közül többen is zenei pályát választottak. A 2014-ben megrendezett Volt növendékek koncertjén, tanítványi kimagasló teljesítményt nyújtottak, akik „öreg diákként” a mai napig az Egressy Fúvószenekar tagjai. Magas színvonalú szakmai munkáját igazolja, hogy 2012-ben Budapesten átvehette a Hidas Frigyes-díjat, ami az egyik legnagyobb elismerés a fúvószenekari karnagyok körében.

A Magyar Vöröskereszt Komáromi Területi Szervezete
Magyar Vöröskereszt Komárom- Esztergom Megyei Szervezetén belül a Komáromi Területi Szervezete két évvel ezelõtt még 100 önkéntes tagot számlált, ez mára már közel 500 tagra bõvült. Egyik legfontosabb feladatuk a sikeres véradás-szervezés. Másik kiemelkedõ tevékenysége szervezetüknek az elsõsegély-nyújtás és életmentés elsajátításának propagálása. Szívügyükké vált ez a feladat, ezért nagy vágyuk hogy eljuttassák ezt minden intézmény dolgozójának, fõleg ahol gyermekek, idõsek vannak.
Részt vesznek Komárom Város „Kincset ér” elnevezésû Prevenciós Programjában, melynek keretén belül vezetõjük minden végzõs évfolyamnak elõadást tart a Magyar Vöröskereszt munkájáról, a véradás részleteirõl.
Rengeteg olyan feladatuk van, amiket kizárólag az önkéntesekkel látnak el. Az elmúlt két év alatt volt véradó-toborzó felvonulás, gyerektábor, önkéntes-nap, képzések, lakossági fórum, egészség hónapja megnyitó ünnepség, véradó ünnepségek, karácsonyi rendezvények, ruha és élelmiszer osztások, adomány-gyûjtések, elsõsegély és csecsemõgondozási versenyek.
2013. évben két katasztrófa helyzetben is helyt álltak, mind a márciusi hóhelyzetben, mind a júniusi árvíznél, amikor az élelmiszer-gyûjtést és több száz ember étkeztetését vállalták. Rengeteg önkéntes dolgozott mindkét alkalommal éjjel és nappal is, melynek során hihetetlen összefogás volt tapasztalható az önkéntesek között is. Sok szép munka vár még rájuk, hiszen feladatuk és céljuk az emberi életek jobbá tétele! A szervezet tevékenységéért külön köszönet illeti.

A Tempo Karate Sportegyesület
A Tempo Karate Sportegyesület 1988-tól folyamatosan mûködik Komáromban, 1991-tõl önálló egyesületként.
Az egyesület a rendszeres mozgás, és sportolás lehetõségével együtt kiemelt figyelmet fordít, a szellemi nevelésre, a jellem szilárdítására, a kitartás, a szorgalom és az akaraterõ fokozására. Az egyesület a testkultúra olyan helye, ahol a karate jellemformáló erejét kihasználó munka folyik. A sportág nemre, korra való tekintet nélkül ûzhetõ, az edzéseket rendszeresen látogatják teljes családokig, 5 éves, és több mint 60 éves tagjuk van.
Hivatalosan 1990 szeptemberében alakult meg az egyesület elõször Komáromi Shotokan Karate SE, majd 1998-tól Tempo Karate SE néven.
Az egyesület Filep Imre vezetésével jött létre, aki 1981 októberében kezdett el Shotokan karatét tanulni. Filep Imre 15 éves versenyzõi pályafutása során a különbözõ versenyeken közel 80 érmet érdemelt ki, 10-szer indult Európa, illetve Világbajnokságokon, Világ Kupákon. A komáromi sportolók Filep Imre vezetésével nyertek elõször rangos versenyeken érmeket. 2009 januárjától sajáterõs beruházású edzõtermükben mûködnek. Helyi versenyzõik több mint 3000 érmet nyertek 25 év alatt a különbözõ szintû versenyeken. 2013-ban három helyi ingyenes versenyt rendeztek, alkalmanként közel 100 résztvevõvel és 300 nézõvel.
Ahhoz, hogy a gyermekek komplex nevelését megvalósíthassák, a gyermekekkel az edzéseken kívül is nagyon sok idõt töltenek. Az edzéseken felül tanulók számára évente több alkalommal házi versenyeket, bemutatókat, kirándulásokat, sporthétvégéket, táborokat, edzõtáborokat és utazásokat is szerveznek. Komárom város sportéletének meghatározó szereplõi.

A Concordia Vegyeskar
Komárom város kulturális örökségét vállalva 1980-ban alakult meg Stubendek István karnagy vezetésével a Városi Mûvelõdési Központ Concordia Vegyeskara. Pedagógustól vállalkozóig, mérnöktõl tisztviselõig és diákig találhatók itt a Duna mindkét partjáról énekesek, akik örömben és jókedvben, fellépések, versenyek elõtti izgalmakban igazi nagy családként tudnak érezni és fõleg – a karnagy beintésére – énekelni.
Ez a kórus több mint harminc éve alkotóan, egyre magasabb színvonalon igyekszik terjeszteni a magyar és az európai kórusmuzsikát. Hazai és nemzetközi fesztiválokon és versenyeken méretteti meg tudását. Évente kb. 30-szor lép közönség elé. Repertoárjában a régebbi korok kórusmûvei mellett a kortárs kórusirodalom alkotásai is szerepelnek.
A Concordia Vegyeskar a legrangosabb szlovákiai magyar kórusverseny, a galántai Kodály Napok állandó résztvevõje, elsõ díjjal és többszörösen aranykoszorús minõsítéssel. A kórus énekelt II. János Pál pápa budapesti és pozsonyi miséjén, s többször szerepelt Prága, Bécs, Budapest, Pozsony templomaiban, hangversenytermeiben. Nagy sikerrel mutatkoztak be a lengyelországi Krakkóban, az olaszországi Loretto-ban, Spanyolországban vagy éppen az Egyesült Államokban, ahol a kórus közel egy hónapon át énekelt Amerika nagyvárosaiban. Az énekkart baráti szálak fûzik a hazai tájak, városok és apró falvak népes közönségéhez, a Vox Femina Nõi Kar révén pedig különösképpen Dél-Komárom lakosságához. A Concordia Vegyeskar elsõsorban felvidéki magyar kórus – a zene nyelvén azonban az egész emberiséghez kíván szólni.

Polgármesteri díjat kapott:
Kravcsenko György, az Ukrán Kisebbségi Önkormányzat elnöke
Kravcsenko György 1962-ben született az ukrajnai Mihajlovkan, itt járt Mûszaki Szakközépiskolába, majd Lvovi Nemzeti Mûszaki Egyetemen szerzett fõiskolai diplomát. Amellett, hogy a Komáromi Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, az Ukrán Országos Önkormányzat alelnöke is.
Komárom város történetében elsõ alkalommal 1998-ban indult az ukrán kisebbség a helyi önkormányzati választásokon. Az ukrán kisebbségi önkormányzat megalakulását nem a városban élõ kisebbség magas aránya indokolta, hanem az itt élõ ukránok kultúrájának minél szélesebb körû megismertetése.
A Komáromi Ukrán Önkormányzat tehát azzal a céllal alakult meg, hogy a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület hagyományápoló tevékenységét önkormányzati szinten is hivatalossá tegye. Ennek megfelelõen törekednek a város kulturális életének színesítésére.
Azt a közösséget képviselik, akik hazájuktól távol itt Magyarországon élnek, dolgoznak, de gyökereiket nem hagyják elszakítani. Anyanyelvüket továbbadják gyermekeiknek, néphagyományaikat mindenki számára nyitottan õrzik, nemzeti kultúrájukat szûkebb és tágabb környezetüknek is szívesen bemutatják.
Így vált hagyománnyá a kisebbségi önkormányzat megalakulása óta városunkban is az ukránok nagy nemzeti költõjének születésnapján, a Sevcsenko tiszteletére megrendezett zenés irodalmi est, ahol az Ukrajnából érkezett vendégmûvészek szerepelnek. 1998 novemberében az Ukrán Kisebbségi Önkormányzat az elsõk között juttatta ki az árvízkárosultak megsegítésére összegyûjtött adományokat Ukrajnába. A küldeményt az önkormányzat elnöke személyesen elkísérte. A felsorolt programokon kívül rendszeresen megszervezik, hogy a komáromi ukrán anyanyelvûek és baráti körük részt vehessen az ország más ukrán önkormányzatainak hagyományos rendezvényein.

Dudás György az 1956-os forradalom és szabadságharc hõse
1934-ben született Hajmáskéren. Szõnyben járt általános iskolába, Komáromban polgáriba. Az almásfüzitõi timföldgyárban esztergályos szakmát tanult. 1954-ben Rétságra vonult be katonának. 1956-ban Esztergomban és Budapesten volt katona, a forradalom leverése után Pestrõl gyalog jött haza a Duna mellett.
1956. után ellenforradalmárrá nyilvánították. Egy ideig sehol sem kapott munkát, majd kiváló szakmai ismereteinek köszönhetõen a komáromi fûtõházhoz vették fel. 1957-ben átkerült az almásfüzitõi timföldgyárba egy pesti beruházó céghez. 1959-tõl az erdészethez került Tatára esztergályosnak. Itt szerzett autószerelõ szakmát, majd a Tanéphez került. Mindig szerette a gépeket, a motorokat. Eleinte csak szabadidejében segített a bajbajutottakon, késõbb vállalkozóként dolgozott a családi háza telkén épített mûhelyben. Az elmúlt évtizedekben Szõnyben, Komáromban és a környéken a legismertebb motorszerelõ lett. Széleskörû ismeretei, az átlagnál több szakmai gyakorlata, munkamániája, tevékenysége tette ismertté.
Kitüntetései:
• Emléklap Göncz Árpád köztársasági elnöktõl a nemzet sorsát és történelmét formáló nehéz idõszakban tanúsított példamutató helytállásáért.
• Köztársasági elnöki arany érdemkereszt az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékének ápolásában és a forradalom szellemiségének folyamatos érvényesülése érdekében kifejtett kimagasló munkássága elismeréseként.
• 1997-ben az 1956-os vitézi lovagrend tagja lett Budapesten, hadnagyi rangban.
• Kitüntették a Vitézi Lovagrend kiskeresztjével 1998. október 23-án.
• 1999. október 1-jén kitüntették a Vitézi Lovagrend Nagykereszt Csillaggal.
2002-ben tartalékos százados lett.

Szamaránszki Erzsébet óvodapedagógus
Szamaránszki Erzsébet 1955-ben született Komáromban. Középiskolai tanulmányait befejezve 1973-ban helyezkedett el a kapuit akkor megnyitó Komárom- Koppánymonostori Napsugár Óvodában képesítés nélküli óvónõként. 1974 februárjától egy rövid idõre õ látta el az óvoda élelmezésvezetõi, majd kolléganõje betegsége miatt az óvodavezetõi teendõket.
1974-tõl munka mellett járt fõiskolára Esztergomba, ahol levelezõ tagozaton végezte el az óvónõképzõ fõiskolát. 1976 júniusában sikeres záróvizsgát tett. Kezdetektõl fogva õ az óvoda gyermekvédelmi felelõse. Rendszeres résztvevõje volt a nyári egyetemeknek, amivel szakmai tudását megújította, tovább bõvítette.
Szerény, de határozott személyiségét szeretet és elkötelezettség jellemezte a mindennapokban és az óvodai gyermekcsoportjaiban. Szeretetteljes odafordulással gondoskodott a rábízott gyermekekrõl. Megteremtette a biztonságot nyújtó légkört, befogadó környezetet, melyben a gyermekek szabadon kibontakoztathatták személyiségüket. Hivatásának minden fortélyát kihasználta, hogy a gyermekeknek örömteli óvodai életet teremtsen. Az óvoda szakmai programját széleskörû módszertani kultúrával valósította meg. Munkássága példa értékû. Munkatársai mentoruknak tekintették. Nagy tapasztalattal és gyermekek iránti elkötelezettséggel rendelkezik. Hûségét és odaadását tükrözi, hogy 40 éves óvodapedagógusi munkásságát nyugdíjba vonulásáig egy intézményben, a Koppánymonsotori Óvodában fejtette ki.
Forrás: komarom.hu