Kossuth és Széchenyi nyomdokain
A felkészülésben, szónoklatmondásban magasra tették a mércét a kiírók, mert a kötelezõ (Kossuth vagy Széchenyi) és szabadon választott (reformkori jeles személyiség írása) A/4 terjedelmû szöveget kívülrõl kellett elmondani a versenyzõknek. De jöttek az ország minden részébõl a hazafias szövegek kedvelõi. Dr. Bényi Árpádnét, a Kossuth Szövetség alelnökét faggattam a háttérrõl.
– Honnan jött a szónoklatverseny ötlet?
– 1973 március idusán jött létre a Kossuth Alapítvány, s 1990-ben lettünk szövetség. A programunkban a reformkor, a Kossuth Lajos-i hagyományok tisztelete, õrzése szerepelt. Így vetélkedõk, találkozók, kirándulások, tábor (2004-ig) mellett felvetõdött bennünk a szónoklat mûfaj értékeinek továbbvitele is. Elõször a Kossuth nevét õrzõ szervezetekben gondolkodtunk, aztán az Országos Széchenyi Körrel való kiváló kapcsolat miatt fejlesztettük kettõs névvé, közös szervezéssé a programot. Támogatókat ugyan egyre nehezebb elõteremteni, de az Apáczai, Kossuth, Móra Kiadó, s a Magyar Tankönyv Alapítvány hûségesen segít abban, hogy minden résztvevõ zsûritag, tanár és diák munkáját emléklappal és könyvjutalommal tudjuk megköszönni. A felkészítõ tanárokat nagyon megbecsüljük, hiszen nemcsak a szövegtanulásban támogatják a gyerekeket, de a kíséretükrõl is gondoskodnak, s velük izgulnak az eredményhirdetésig.
– Azt látom, hogy az Apáczai Kiadó Molnár Ferenc Díszterme zsúfolásig megtelt a résztvevõkkel. Hány fõ szerepelt a versenyen?
– 120 fõ meghívottunk volt 22 településrõl, 29 általános és 22 középiskola nevezett. Egy intézmény legfeljebb két diákot küldhetett, valamint a hagyományõrzõ szervezetek képviseltették magukat.
– Elégedett-e az idei verseny színvonalával?
– A szervezõk közt szintén sok a pedagógus. Jómagam magyar-történelem szakosként is hallgattam a szerepléseket. Öröm volt hallgatni a gyerekeket, s azt látni, ahogy egymásra maximálisan figyelnek, tanulnak a tapasztaltabb, jobb elõadóktól, esetleg átértékelik a saját megközelítésüket. A zsûritagok a beszéd mûvészei: tanárok és színészek. Többségük évrõl évre visszajár, mert felemelõnek tartja ezt a munkát. Van, aki lemondta a részvételt, aztán mégis megjelent, mert szabad forgatási napja van. Más a külföldi útja miatt kényszerült nemet mondani. A „hivatalos” zsûri szerep mellett vállalják az egyéni értékelést is. Volt olyan, hogy délutánba nyúlóan állták a kígyózó sorok „rohamát”. Meggyõzõdésem, hogy ezekbõl a tanácsokból meríthetnek a gyerekek a legtöbbet.
– Tervezik-e, hogy a határon túli fiatalokat is idevonzzák a versenyre?
– Pár óra miatt azt gondolom, nekik nagyon körülményes lenne az utazást, esetleges szállást megoldani. A 90-es években jöttek a táborainkba a határon túlról, ám az általános pénztelenség miatt már nem tudjuk vállalni ezt a szervezést.
– De a szónoklatverseny folytatódik…
– Szeretnénk, hiszen annyi áldozatkész ember segít bennünket, s ezen múlik a siker! Hogy csak egyet mondjak még: a mai vendéglátás egy tagunk, Klárika (és családja) saját kezû éjszakai-hajnali munkája annak érdekében, hogy mindenki érezze a gondoskodásunkat. Mindenkit visszavárunk jövõre is!
Dr. Göde Andrea
A 2014. évi Szónoklatverseny helyezettjei
1.csoport Gimnáziumok, szakközépiskolák
I. Bera Márk Táncsics Mihály Gimnázium Dabas Kotán Sándorné
2.csoport Általános iskolák
I. Kakuk Milán Kossuth Lajos Általános Iskola Nyékládháza Komor Katalin
3.csoport Általános iskolák
I. Imeli Krisztina Gazdagrét-Törökugrató Általános Iskola Budapest XI. Horvát Eleonóra