Ferenczi Gábor Devecser új polgármestere

– Polgármesterré választása elõtt milyen szerepet töltött be a politikai életben, és civilként mit lehet önrõl tudni?
– – Hivatásomat tekintve magyar-német szakos tanár, illetve mûvelõdésszervezõ vagyok. Pedagógusként tizenkét éven át dolgoztam, majd néhány évet a közmûvelõdésben is eltöltöttem. 2008 óta a Jobbik Magyarországért Mozgalom Veszprém megyei elnöke vagyok. 2010-ben országgyûlési képviselõvé választottak a párt megyei listájáról. Feleségem szintén pedagógus, két gyermekünk van, a fiam Donát (7), a lányom pedig Zselyke (5). Családom, gyökereim által ezer szállal kötõdöm Devecserhez, azonban Ajkán élek, így külön megtisztelõ számomra, hogy olyan szavazatszámmal választottak meg, amennyit az elmúlt 25 évben polgármesterjelölt Devecserben még sohasem kapott.

– Mit gondol, miért voksolta a változásra a devecseriek?
– Alapvetõ szemléletváltást akarnak az itt élõk. Devecser – most félretéve a vörösiszap-katasztrófa okozta gondokat – az elmúlt 25 évben alig haladt elõre, sõt, sok tekintetben visszafejlõdött. Az elõzõ önkormányzat – az adósságkonszolidáció ellenére – jelentõs költségvetési hiányt hagyott maga után. A lakosság egy része az elmúlt évek során elvándorolt innen, a gyerekek jó része is máshová jár iskolába. Az itt élõk nem érezték megfelelõnek a közbiztonságot, és a felmérések alapján igenis van roma-kérdés, amit eddig mindig a szõnyeg alá söpörtek. Sokan törvényen kívülinek érzik magukat, mintha rájuk a közösségi szabályok, rendeletek nem vonatkoznának. A helyi gazdaság nem fejlõdött, nem sikerült nagy számban cégeket idecsábítani, új munkahelyeket teremteni, két és fél évtized alatt még egy testvérvárosi kapcsolatot sem tudott Devecser mindenkori vezetése kialakítani. Ahhoz, hogy a problémákra megoldást találjunk, itt az ideje nyíltan beszélni azokról. Ehhez fel kell vállalni konfliktusokat, konfrontálódni kell, mindezt annak érdekében, hogy mindannyian elõbbre jussunk, olyan kiutat találjunk, ami mindenki számára elfogadható. Devecser egy közösség, melynek megvannak a maga szabályai. Aki ide akar tartozni, annak el kell fogadnia ezeket a közös normákat, szabályokat. Mi azon dolgozunk, hogy mindenki számára ismertté, egyértelmûvé tegyük ezeket az elvárásokat, és elvárjuk, hogy aki itt él, betartsa õket. Nincs kivétel, nincs kiskapu és nincs etnikai megkülönböztetés. Mindannyian egy élhetõ kisvárosra vágyunk, és ennek az alapja, hogy elfogadjuk és betartsuk a szabályokat. Az elképzeléseinket tíz oldalas cselekvési tervben gyûjtöttük össze, erre szavaztak a helyiek. Mi pedig nagy lendülettel neki is láttunk a munkának.

– Mi tehát a teendõ? Milyen konkrét tervek, elképzelések fogalmazódtak meg?
– Bejárást tartottunk, lefényképeztük azokat az ingatlanokat, ahol szemetet halmoztak fel az udvaron, a közterületen. Felszólítottuk õket, hogy tegyenek rendet. Sokan eleget is tettek ennek. Egy hónap alatt 35 szemétszállítási szerzõdést köttettünk a lakosokkal, ami példátlan szám ilyen rövid idõ alatt. Módosítottuk a támogatásokra vonatkozó helyi rendeletünket is. Segítségre – például tûzifa-támogatásra – csak azok számíthatnak, akik szabálytisztelõk. A rend és a közbiztonság érdekében – kamerarendszerünk már van – egy 24 órás polgárõrséget szeretnénk. Ehhez párosul majd egy mezõõrség, közterület-felügyelõ. Így a szabályokat be is tudjuk majd tartatni.
– Kitûnõ az együttmûködés a Devecseri Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, sokat várunk a közös fellépéstõl. Jelenleg elmondhatjuk, hogy a közbiztonsággal már nincs komolyabb probléma, Devecser egy nyugodt kisváros. A heti rendszerességgel érkezõ rendõri jelentések alapján büszkén mondhatom, hogy az elmúlt két hónapban nem történt betöréses lopás Devecserben, és az elmúlt idõszak bûncselekmények tekintetében túlnyomórészt teljesen eseménymentes volt.
– A munkahelyteremtésre is nagy hangsúlyt kívánunk fektetni. A Villkasz Kft. most induló csarnoképítésének eredményeként 42 új állás születik. Egy német és egy svájci cég is érdeklõdik az ipari parkunk iránt.
– Devecsernek végre van testvértelepülése is: a kárpátaljai Nagypaláddal december 11-én aláírtuk az együttmûködés szándéknyilatkozatát, (képünkön fent) a Fertõ-tó melletti, ausztriai Ruszttal pedig a borturizmusra alapoznánk a jövõbeli együttmûködésünket. További településeket is szándékunkban áll megkeresni.
– Mindent megteszünk a közös sikerért, hogy elmondhassuk: jó devecserinek lenni.

-réz