Komáromban történelmet írnak

– Honnét a lovak szeretete?
– Ez családi hagyomány nálunk. Nagyapám katona volt, a Monostori Erõd egyik parancsnoka, a katonák pedig akkoriban lovon jártak. A szüleim is agrármérnöknek tanultak, az édesapám lótenyésztés szakon. Gyermekkorom óta lovak vettek körül, így magam is belefogtam a tenyésztésbe, és kisbéri félvérekkel versenyeztem is 27 éven keresztül. Voltam válogatott, számos nemzetközi versenyen vettem részt, elég szép eredményekkel díjugratásban és military-ban is. A rendszerváltás után közösen a családdal módom volt megvásárolni a szovjet csapatok kivonulása után a fedeles lovardát. Sikerült helyreállítani, és visszaadni az épület eredeti funkcióját, azt, hogy lovak legyenek benne. Megpróbáltam Komáromba visszahozni a lovas életet. Alapítottam egy lovas klubot, majd versenyeket szerveztem a lovardába.

– Hogyan jött a lovas színház ötlete?
– Akkoriban készítettem két televíziós csatornán is az Equus címû lovas magazinmûsort. A forgatások közben számos érdekes embert ismertem meg, akik különbözõ lovasbemutatókon szerepeltek. Meghívtam õket Komáromba, és összeállítottam egy olyan mûsort, amelyben zenére szerkesztve kb. 5-5 perces blokkok szerepeltek. Magyarul behoztam a lovardába a zenét és a lovakat. Óriási sikert aratott a mûsor, az elsõ elõadáson közel ezer ember szorongott idebent, és legalább annyian rekedtek kívül. Sok volt a költség, 40-50 lovat és lovast kellett szállítani, mozgatni. Azonban akármennyien is voltak a nézõtéren, bizony ráfizetéses volt a produkció. A kultúra mindenhol eleve veszteséges, támogatás, finanszírozás nélkül nem mûködik. Így jött a lovas színház ötlete, hiszen színházként igényt tarthattunk bizonyos támogatásokra.

– Hogyan jöttek létre az elsõ elõadások?
– 2004-ben kerestem egy amatõr színházi társulatot, melynek volt két darabja. Ezeket megvásároltam tõlük, és „földúsítottam” lovakkal, azaz a lovas jeleneteket belekomponáltam és beleírtam. A János vitéz volt a legelsõ bemutatónk, maga a téma is adta magát. Utána rájöttem, hogy az operettekben, a magyar irodalomban és a zenés mûfajban is egy csomó darab abban a korban született, illetve játszódik, amikor még voltak lovak, pl. a Honfoglalás. Tehát nagyon sok ilyen lehetõség volt, és ezt meg is próbáltam kihasználni. Elég jól mûködött a dolog, nagy volt rá az igény. Hatalmas energiát és munkát fektettem a marketing munkába és mindig próbáltam a színházat fejleszteni, pénzt, támogatókat szerezni. Azokat a pénzeket, amiket kaptunk díszletre, technikai berendezésekre és olyan eszközökre fordítottam, amitõl igazán színház egy színház. Hét év után megköszöntem az együttmûködést az említett gárdának, és úgy döntöttem, hogy saját társulatot fogok építeni. Úgy gondoltam, tovább kell lépni, úgy éreztem, megrekedtünk egy bizonyos szinten, és nem láttam a fejlõdés lehetõségét.

– Kikbõl áll ma a lovas színház társulata?
– Egy nagyon komoly, neves színházi gárdával játszunk, Mindenki elfoglalt, van anyaszínháza és már egy évvel elõbb kell egyeztetnünk az idõpontokat. Nálunk játszik többek közt Vadkerti Imre, Fehér Nóra a Kormorán zenekarból, Sándor Dávid, Kecskés Tímea, új darabunkban Egyházi Géza, Borbély Richárd, Baranyai Anna, Szirbik Bernadett, Cselepák Balázs, Balog Gábor, Ágoston Máté is. Jönnek tehát Nyíregyházáról, Miskolcról, Budapestrõl, Gyõrbõl, Tatabányáról – nem egyszerû dolog az egyeztetésük. El lehet képzelni, hogy ez mekkora háttérmunkát igényel, és mindenre öten vagyunk: én, a feleségem, két fiúnk, és egy alkalmazott. Ha kapnánk mi is 200 millió forintot, mindjárt egyszerûbb lenne az élet. A társulatról szólva nem szabad elfeledkeznünk a Langallik táncegyüttesrõl, kitûnõ lovasainkról, és nagyon jól idomított állatainkról és természetesen a fõszereplõkrõl, 21 ragyogó lovunkról sem.

– A színészek tudnak lovagolni, amikor elvállalnak egy szerepet?
– Soha nem olyan színészt választok, aki lovagolni tud és egyébként meg énekel is, hanem a karakterhez igazítom a felkérést. A kiváló énekhangot keresem elsõsorban, és közben a mûvészt megtanítjuk lovagolni. Most éppen Sándor Péter van itt gyakorolni, aki Gyõrben a Jézus Krisztus Szupersztárban Júdást alakítja, õ lesz az egyik vezér a Hét vezér címû új darabunkban. Nehéz ez a mûfaj, amit csinálunk, de úgy hiszem, ezzel mi tényleg történelmet írunk.

– Augusztus 21-én lesz az új darabjuk bemutatója. Mit kell tudni az elõadásról?
– A Hét vezér címû rockoperát én írom, a zenét pedig az a Barcsik Valéria, aki a Napoleon Boulevard együttesnek, és Szentpéteri Csillának is zeneszerzõje. Nem a megszokott honfoglalás-kori történet lesz, hanem egy egész érdekes verzióban mutatja be ezt a kort, sok konfliktussal, nagyon sok lovas jelenettel és nagyon jó dalokkal. Szeretettel várunk minden érdeklõdõt!

Veér Károly