Selye János 1907. január 26-án született, Bécsben. Édesanyja osztrák, míg apja, Dr. Selye Hugó magyar katonaorvos volt. Mivel édesapját az elsõ világháború után áthelyezték Komáromba, az ifjú Selye alap– és középiskoláit már Komáromban látogatta. Az akkori bencés gimnázium befejezését követõen, a családi hagyományokat folytatva, a prágai német egyetemen kezdett orvosi tanulmányokat, itt szerzett orvosi valamint kémiai doktorátust. Apjával ellentétben a kutatói pályát választja. Ezt követõen a prágai Patológiai Intézetben dolgozik, míg 1931-ben a Rockefeller-ösztöndíj elnyerésével az Egyesült Államokba távozik.
Késõbb Kanadába költözik, ahol a montreáli McGillen Egyetemen biokémiát oktat. 1945-tõl saját intézetének (Institut de Medicine et de Chirurgie Experimentale) igazgatója. Nevétõl elválaszthatatlan a stresszelmélet, melyet hosszú és nagyon alapos kutatómunkával dolgozott ki. E mellett nagy figyelmet szentelt korunk betegségének, a szívinfarktusnak is. Stresszelméletéért közel 10 éven át jelölték orvosi Nobel-díjra, végül azonban mégsem kapta meg. Méltán sorolható a XX. század meghatározó tudósai közé: tizennyolc egyetem díszdoktora, a Royal Society of Canada tagja, tiszteletbeli tagja 43 más tudományos társaságnak, számos rangos kitüntetés tulajdonosa, 38 kötet és több mint 1600 közlemény szerzõje. 1982. október 20-án hunyt el Montrealban.