Cseh-morva származású, német anyanyelvû, ízig-vérig katonacsaládban született. 1848. szeptember 26-án Batthyány Lajos kinevezte Komárom várának erõdítési és tüzérségi parancsnokának. Létfontosságú volt, hogy a jelentõs erõd a magyar alkotmányhoz hû csapatok kezén maradjon és Klapka egyik feladata volt ennek biztosítása. Március 28-án Kossuth tábornokká léptette elõ, és kinevezte a hadsereg ideiglenes vezérkari fõnökének. Részt vett az április 26-ai komáromi ütközetben, majd a vár felszabadítását eredményezõ hadmûvelet után, április 30-án Görgey helyetteseként átvette a hadügyminisztérium irányítását.
Május 21-én kinevezték a komáromi vár és várõrség parancsnokának. Július 2-án az elsõ komáromi csatában Görgey megsebesülésekor ideiglenesen átvette a hadsereg parancsnokságát. és két hadtesttel a komáromi várban maradt. Augusztus 3-án nagy erejû támadást indított, szétverte a Komáromnál hátrahagyott ostromzárat. A világosi fegyverletétel után visszahúzódott a várba. Külsõ támogatás nélkül maradva tárgyalásokba bocsátkozott a vár feladásáról. A komáromi õrség 11 pontban állapította meg a feltételeit. Csak amikor ezeket a feltételeket kihagyták, akkor kötötték meg a kapituláció szerzõdését. Klapka ezután külföldre távozott. Londonban, Párizsban és Lipcsében élt, majd Genfben telepedett le. A kiegyezés után hazatért, 1892-ben hunyt el.