Idén is sokan vettek részt a hagyományos búcsún

A legrégibb magyar búcsújáróhelyként tartják számon a Bodok hegyhát lábánál meghúzódó falu kegytemplomát, melynek falai a Szent István király kápolnájának kövein nyugszanak és kegyképe Passauból, felesége szülõvárosából érkezett a Bakony aljára. Szeptember 12-13-án tartották a hagyományos búcsút, amelyen idén is szépszámú vendég vett részt.

A Kálvária-hegy tövében feltörõ gyógyító forrás õsidõk óta vonzotta a zarándokokat a Mindenkor Segítõ Szûz Mária szent kútjához. Szent István királyunk is többször ellátogatott ide, majd a kút mellé kápolnát építtetett, melyet fiával, Imre herceggel gyakran és szívesen felkeresett. Járt itt Szent Gellért püspök is, Szent László királyunk pedig 1090-ben itt futamította meg a pogányokat a kereszt jelével – ahogyan a legenda mondja.
A középkorban a keresztes lovagok gondozták, a törökökkel vívott harcokban neves vitézek – köztük Brindisi Lõrinc, a szentéletû kapucinus szerzetes – védték, majd a Mórra letelepített kapucinusok építették újjá a kegyhelyet. A Segítõ Szûz kápolnáját – a régi alapjain- kezdte építeni egy Willibald nevû páter, 1697-ben. 1728-ban új templom építését határozták el, amely Kolonits Lipót hercegprímás vezetésével 14 év alatt fel is épült: 1742-ben szentelte fel Berényi Zsigmond pécsi püspök.

A gyönyörû freskókkal díszített új barokk templomba Szent István felesége, Boldog Gizella királyné szülõvárosából, Passauból érkezett az oltárkép – a Mindenkor Segítõ Szûz Mária híres képének másolata.  A bodajki kegyképhez fûzõdõ csodálatos gyógyulások 200 év alatt úgy megnövelték a búcsújárók számát, hogy egy hatalmas, 15.000 fõt befogadó, árkádos zarándokudvar építését kezdték meg 1942-ben, majd a II. világháborús pusztítások után romjaiból építették újjá.
A csodálatos kegytemplomot belül 1992-ben restaurálták, külsõ felújítása 2013-ban történt meg. Az itt élõ atyák nagy szeretettel várnak minden ideérkezõ zarándokot, az év minden napján, lehetõséget biztosítva a kegyhely megtekintésére, gyóntatásra, csoportok részére szentmise imádkozására. A kegyhely nagybúcsúját Mária nevenapjához (szeptember 12.) közel esõ szombat-vasárnap tartják.

A bodajki kegyhely érdekessége, hogy történetében az elsõ magyar szent családnak meghatározó szerepe van: kápolnáját Szent István építteti, csodatévõ kegyképét pedig, 600 évvel késõbb, Boldog Gizella városa adja. 1948-ban a Bodajki búcsút Mindszenty bíboros 35000 ember elõtt imádkozta a Boldogasszony Évében.
A katolikusok õsi kegyhelyén idén is felelevenedett a múlt. A hívek hangos imádsággal, a Kálváriára vezetõ zarándoklattal kérték Szûz Mária oltalmát, ahogy ezer évvel ezelõtt Szent István király és fia, Imre herceg is tette. A vasárnap délelõtti nagymisére sok száz hívõ érkezett az ország távolabbi részeibõl is. A kétnapos rendezvényen többször is lehetõség adódott a keresztút végigjárására. A város búcsúi forgatagából idén sem maradhatott el a körhinta, a céllövölde, és a vásárosok sátrai sem.
TO