Jubileumok és bemutatkozások éve a városrészben


60 éves a Kultúr
A József Attila Mûvelõdési Ház az 1920-as években épült, és az elsõ idõszakában kocsmaként funkcionált. A viszonylag zárt sváb faluközösség azonban nemcsak vendéglátóhelyként, hanem közösségi színtérként is használta. 1955-tõl lett a városrész mûvelõdési háza, és már megalakulásakor a német nemzetiségi hagyományok ápolását tûzték ki célul. Ezt a funkcióját a mai napig kiválóan ellátja. Itt van a székhelye az Alsógallai Baráti Egyesületnek, itt próbál a tánc- és énekkar. A sváb közösség itt tartja összejöveteleit, mulatságait. Persze vannak más közösségek is, gazdag kiállítási programok, mûvészeti és gyermek összejövetelek, elõadások, tanfolyamok.
Az intézmény több átszervezés után jelenleg a Vértes Agorája divízió intézményeként funkcionál, vezetõje Jakab Erzsébet, aki korábban gazdaságisként, büfé üzemeltetõként is kötõdött a „kultúrhoz”. A hatvan éves jubileumra rendezvénysorozattal készült a ház. November elején nyílt Galauner Béláné népi iparmûvész himzéseibõl kiállítás, majd egy hét múlva a legendás Beatbarlangra emlékeztek élõ koncerttel, ahol a 12-13 éves diákokból álló The Young Rebels zenekar idézte fel a beat-korszak nagy slágereit. November 20-án került sor az Alsógallai Baráti Egyesület és a Német Nemzetiségi Dalkör 25 éves jubileumi rendezvényére. A karácsony elõtti héten kultúr- és helytörténeti családi vetélkedõ, és a 60 éves a Kultúr címû könyv bemutatójával zárult a rendezvénysorozat.
„Bölcsõben ringatom versemet”
A Mûvelõdési Ház adott otthont november utolsó szombatján az Alsógallán született, és máig itt élõ Herendi Judit költõi estjének. A telt házas esemény nemcsak a versekrõl szólt, hiszen Orbán Gábor és Szõke Zsolt gitárosok jóvoltából zenés betéteket is hallhatott a nagyérdemû. Murányi Ferencné, Margitka méltatta a költõnõ verseit, melyeket Hodossy Ildikó színmûvész tolmácsolt. Az estén egy ifjú tehetség, Börzsei Dávid is bemutatkozhatott költeményével.
A nagy sikerû esten megtudhattuk, hogy Herendi Juditot már ifjú korában megérintette az irodalom, a versírás szépsége, lévén tagja az egykori Bányász Színpadnak. A költészet aztán az utóbbi években vált komollyá. Judit az „Õszidõ” pályázatra benyújtott versével nyert díjat, amely bekerült a megjelent antológiába. Mindig a megélt, átérzett élmények sarkallják az írásra, ahogy elmondta, csak úgy a levegõbe, céltalanul nem tud verset írni. Ez az elõadóest fontos állomása volt pályafutásának, hiszen a közönség reakcióiból lemérhette, mennyire érintik meg másokat költeményei. Bátorításnak vette a sikert, és készülõdik arra, hogy jövõre önálló kötettel lépjen az olvasók elé.

Liget a múzeumban
Vincent Horváth, aki a nagy posztimpresszionista festõ, van Gogh iránti tiszteletbõl vette fel annak keresztnevét, önálló kiállítással jelentkezett a Tatabányai Múzeumban. Bár többször, több helyen is találkozhattunk már festményeivel, a mûvészet eme templomában most elõször mutatkozhatott be.
A mindig derûs, nagy életkedvvel megáldott mûvésszel gyakran találkozhatnak az alsógallaiak, amint festõállványát és mesterségének eszközeit szállítja elmaradhatatlan kerékpárján, hiszen a városrész tájai is gyakran szolgálnak számára témaként. Emellett itt vannak a barátai, és õ is rendszeres látogatója József Attila Mûvelõdési Háznak, ahol szintén volt már kiállítása.
Kiállított festményei nemcsak a tatabányai Népház parkját és tavát örökítik meg, hanem mésztelepi, kõbányai, tarjáni és balatonfüredi tájképekkel is találkozhatunk. Vincent az akrilfestés híve, a Bányász Képzõmûvész Kör tagjaként immár negyven éve fest rendületlenül. A Liget címû mostani tárlata február huszonnyolcadikáig látható a múzeumban.
vk.