Idegenforgalmat és gazdasági fejlõdést generálhat az értéktár

– Miért fontos az országnak, a megyének és az egyes településeknek az értéktár létrejötte?
– Országos szinten, miként az Országgyûlés is megfogalmazta, az összetartozás, az egység és a nemzeti tudat erõsítése szempontjából fontos a nemzeti értékek értéktárakban való összegyûjtése. Ugyanezek a szempontok lefordíthatók a megyei és helyi szintre is. Reményeink szerint a turizmus fejlõdését itt is elõsegítheti az értéktárak létrehozása, hiszen az ezekben szereplõ értékek turisztikai attrakciót, látnivalót kínálnak az idelátogatóknak.

– Mi a véleménye arról, hogy az egyes települések nem egyforma intenzitással vesznek részt az értéktár létrehozásában?
– Az értéktárak létrehozását és mûködtetését fakultatív feladatként határozták meg az önkormányzatok számára, ennek ellenére úgy gondolom, hogy ez egy olyan lehetõség, amivel érdemes élni. Néhányan nem a lehetõséget, hanem a feladatot látják elsõ sorban az értéktárak mûködtetésével kapcsolatban, illetve intenzív tájékoztató kampányunk ellenére még mindig számos kérdés, félreértés övezi az értéktárakat. Természetesen az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az egyes települések nincsenek egy súlycsoportban, a néhány száz fõs kistelepülések és a városok lehetõségei erõteljesen különböznek.

– Személy szerint mely megyei értékekre a legbüszkébb az elnök úr?
– Nehéz kérdés, hiszen szinte mindegyik értékhez fûznek személyes szálak. Életem elsõ fele Esztergomhoz köt, és szinte pont ugyanennyi ideje a megye nyugati felében, Bábolnán élek, így ez a két település, illetve az ott található értékek mindenképpen közel állnak hozzám. Elkötelezett sportrajongóként örülök annak, hogy számos sport rendezvény (Karva-Lábatlan futóverseny és kerékpártúra, Tatai Minimarathon, Czibor Zoltán olimpiai bajnok labdarúgó életmûve) is bekerült a megyei értéktárunkba.

– Ön szerint mennyiben járulhat hozzá a megye idegenforgalmának, vagy akár a gazdaságának fellendítéséhez az értéktár széles körben történõ megismertetése?
– Meggyõzõdésem szerint fontos szerepe van az értéktárnak a turizmus fejlesztésében, hiszen számos olyan, eddig talán kevésbé ismert érték válik ezáltal megismerhetõvé, amelyek turistákat vonzhatnak a megyébe, illetve az egyes településekre. Maga a turizmus a gazdaság egyik ágazata, fontos szerepet játszik a bevételek alakulásában is, még inkább igaz ez, ha nem csak azt tudjuk elérni, hogy a megyei polgárok helyben töltsék szabadidejüket, hanem azt is, hogy más megyék, sõt más országok lakói is ide látogassanak és minél több idõt töltsenek nálunk. Másfelõl a turizmus fejlesztése a nemzetgazdaság egyéb ágazatai (építõipar, szolgáltatások, stb.) számára is bevételt jelenthet.
Dr. Veres Zoltán, a megyei értéktár bizottság titkára tájékoztatta lapunkat az értéktár létrehozásának jogi, szervezeti, és tartalmi hátterérõl.

– Mikor fogalmazódott meg az értéktárak létrehozásának gondolata?
– A helyi értéktárak egy országos rendszer, az ún. nemzeti értékpiramis részei.  A különbözõ Hungarikum klubok és hasonló elõzmények után 2012-ben gondolta úgy a jogalkotó, hogy egységes mederbe tereli az értékõrzés, gyûjtés folyamatát. 2012-ben alkotta meg a Hungarikum törvényt is, 2013-ban pedig ennek a végrehajtási rendeletét. Ez állította fel az értékpiramist, ami a nemzeti értékek különbözõ szintjeit különbözteti meg. A legalján a települési értékek találhatók, következõ szint a megyei, ágazati és magyar értéktárak, mindennek csúcsán a Hungarikumok helyezkednek el. Ezen rendszer mellett most éppen átalakulóban van a határon túli magyarság értéktára is. Eredetileg ez is ebbe a rendszerbe tagozódott be, de most már különválik a felvidéki, az erdélyi, a délvidéki és a többi magyar lakta terület értéktára. Az alaptörvény is rögzíti, hogy a magyarság értékei az emberi kultúra egyetemes részei, ezek megõrzése és felleltározása, a jövõ nemzedéknek való átadása mindenkinek kötelezettsége, és ezt kívánta egységes mederbe terelni ezzel az értékpiramissal, egy elég egyszerû eljárással a jogalkotó. Valamely érték adott értéktárba történõ felvétele érdekében egy javaslattételi adatlapot kell kitölteni, ezt a megfelelõ mellékletekkel ellátni és az adott szintû értéktár bizottságnak beküldeni, aki megvizsgálás után dönt annak elfogadásáról vagy elutasításáról.

– A megyei értéktárak gyakorlatilag a települések javaslataiból válogatnak?
– Természetesen ez így kívánatos, hogy a települési értéktárakból érkezzenek ide javaslatok, de van számos olyan település, aki nem hozott létre ilyet. Így nincs akadálya annak sem, hogy rögtön a megyei értéktárba kerüljön föl egy javaslat.

– Ezt folyamatosan bõvülõ adatbázisként kell elképzelni? 
– Reményeink szerint ennek a folyamatnak soha nem lesz vége. Nyilván van mindenkinek elképzelése arról, hogy melyek azok az értékek, amik a megyét jellemzik. Ugyanakkor jönnek létre mindig újabbak, ezért csak az intenzitás változik, de soha nem zárul le ez a munka.

– Hol tartunk ma?
– Megyei értéktárunk jelenleg 47 db értéket foglal össze. Különbözõ kategóriákat állított fel a jogalkotó: agrár- és élelmiszergazdaság, ipari-mûszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus, természeti környezet, épített környezet. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy ebbõl a kategóriahalmazból mindegyiket le tudtuk fedni.
– Fesztiváljaink, a bábolnai Shagya és a kisbéri félvér lófajtáink, a Császári Csemege, a tatai vár, Kisbér történelmi építészeti öröksége, a kocsi kocsi, a tatabányai és oroszlányi bányászati múzeum, a Turul szobor, jeles épületeink számos képviselõje mind-mind ott szerepelnek a – jelenleg még korántsem teljes – listán.

– Hol olvashatunk ezekrõl az értékekrõl?
– Alapvetõ nyilvánosságrahozatali fórumunk a honlap (www.kemertektar.hu), itt az összes elfogadott érték megtalálható. De mi egy szélesebb palettát kívántunk ezzel a honlappal átfogni, és azok a települések, akik élnek az általunk felajánlott lehetõséggel, megjeleníthetik a saját települési értékeiket ezen a felületen. Van számos település, mely úgy nyilatkozott, hogy egyelõre nem kíván saját települési értéktárat létrehozni. Ugyanakkor elképzelhetõ, hogy ott is van olyan érték, ami megérdemli ezt a szintet, ezért a Nemzeti Mûvelõdési Intézet közmunkaprogram keretében egy sajátos gyûjtõmunkát végzett, és ezt a gyûjteményt is megjelentettük. Ezek jogilag nem minõsülnek települési értéknek, ezért is különítettük el õket. Emellett nyitottunk még a történelmi Komárom és Esztergom vármegye értékei felé is.

veér