Felavatták a Mindszenty-szobrot Komáromban

A szoboravató ceremónia ünnepi szentmisével kezdõdött. Ez alkalommal köszönt el a komáromi gyülekezetet évtizedekig szolgáló Pados József címzetes fõapát, székesegyházi kanonok, komáromi plébános. A szentmisét követõen a résztvevõk kivonultak az emlékparkba, ahol elsõként Czunyiné dr. Bertalan Judit mondott ünnepi beszédet. Az országgyûlési képviselõ kiemelte: Mindszenty József és dr. Pákh Tibor példát állítottak elénk, hogyan lehet hittel, Isten- és hazaszeretettel, kompromisszumok nélkül, igaz életet élni.
– Legyen ez a szobor mementó és útmutató mindnyájunk számára – hangzott Czunyiné dr. Bertalan Judit beszédében.
 A szoboravatáson ünnepi beszédet mondott Soltész Miklós, az Emberi Erõforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelõs államtitkára.
– Ma a szoboravatás és a Jézus Szíve nagytemplom fennállásának 80. évfordulója mellett iskolai évzáróra is sor került. Az iskola az erény és a tudomány hajléka. Ha az oktatásban nem kap helyet az erkölcsösség, a és a közösségi szellem, akkor a puszta tudomány csak romboláshoz vezet. Minden gyermekben ott van a jó, a tehetség. Ezt elõhozni a szülõk és a pedagógusok dolga. Úgy hiszem, hogy erénnyel, erkölccsel, hittel és tudománnyal a mai fiatalok és élhetnek olyan példaértékû életet, mint Mindszenty József hercegprímás vagy mint dr. Pákh Tibor. Sokan hangoztatják, hogy a kereszténységnek nincs jövõje, én azonban úgy gondolom, hogy mi ma itt utat és jövõt tudtunk mutatni, nem csupán a fiataloknak, de a nemzeteknek és Európának is – mondta Soltész Miklós.
Az ünnepi ceremónián közremûködött Oláh Kálmán, a Kultsár István Szakközépiskola tanára, valamint Hegedûs Béla és kamarazenekara. Kligl Sándor alkotását Soltész Miklós államtitkár, dr. Molnár Attila polgármester, dr. Pákh Tibor és Pados József plébános leplezték le. Az alkotást Pápai József gyõri megyés püspök áldotta meg.
Mindszenty József bíboros, Esztergom érseke, hazánk utolsó hercegprímása volt. Üldözték a nyilasok és a kommunisták is. Életútja bebizonyította, hogy a Rákosi- és a Kádár-korszak vezetõivel, valamint a nyilas diktatúrával az egyház csak elvtelen, erkölcstelen és megalázó kompromisszumot tudott volna kötni, ennek pedig a bíboros sziklaszilárdan ellenállt. 1949. februárjában koncepciós perben életfogytig tartó fegyházra ítélték, amit késõbb külföldi nyomásra házi õrizetre enyhítettek. Aktív résztvevõje volt az 1956-os forradalom és szabadságharcnak, melynek leverése után az amerikai nagykövetségen kapott menedéket. 1971-ben szándéka ellenére, de a pápának fogadott engedelmessége miatt, elhagyta az országot, hogy a bécsi szemináriumba, a Pazmaneumba menjen. Itt élt 1975-ben bekövetkezett haláláig. Holttestét végakarata szerint Mariazellben helyezték el, hamvait 1991. május 4-én hozták haza és helyezték örök nyugalomra Esztergomban.
A Jézus Szíve Római Katolikus Nagytemplom a modern magyar egyházmûvészet jelentõs alkotása, a Bauhaus stílusú épület Körmendy Nándor tervei alapján készült. 80 esztendõvel ezelõtt Breyer István gyõri püspök szentelte fel. A háromhajós templom belsejét a 30-as évek kiváló képzõ- és iparmûvészeinek alkotási díszítik.
Tudósítónktól