Czibere Károly elmondta: 47 milliárd forint az Emberi Erõforrás Fejlesztési Operatív Programban (EFOP) van elkülönítve, a többi támogatás pedig a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programból, valamint a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programokból származik. Emlékeztetett arra, hogy 2010 elõtt összesen négymilliárd forintot fordítottak a komplex telepprogramra, utána meg eddig nyolcmilliárd jutott rá.
Az államtitkár elmondta, hogy a karitatív szervezetek, egyházak, civilek, önkormányzatok bevonásával megvalósuló telepprogramok lényege nem lakásépítés vagy felújítás, hanem a közösségfejlesztés. Hozzátette: a szociális munka eszköztárával diagnózist állítanak fel, feltárják a problémáikat, majd saját erõforrásaik feltérképezése után megerõsítik a közösségeket.
Czibere Károly szerint, ha nem a szegregált telepeken élõk saját erõforrásaira támaszkodik a program, akkor „a pénz elapadása után a rendszer összeomlik”. Megjegyezte, hogy a közösségfejlesztés mellett képzésekkel, tanfolyamokkal a foglalkoztatási esélyek javítását érnék el, valamint az egészségügyi helyzetet javítanák szûrésekkel, megelõzõ programok szervezésével.
Az államtitkár szólt arról is, hogy a 2011-ben elfogadott nemzeti felzárkózási stratégia tapasztalatait levonták. A komplex beavatkozásokat tartalmazó, megújított programok áprilisban elindultak, miután a kormány tavaly szeptemberben elfogadta a következõ hat-hét év lépéseit meghatározó új stratégiát.
Varga Gábor a térség országgyûlési képviselõje kiemelte: nehéz sorsú közösségrõl van szó Sárkeresztúron, az iskolában gyakorlatilag százszázalékos a roma gyerekek aránya.
Rámutatott, hogy a szegregált területen élõk a program révén nem új helyre költöznek és „nem is a telep kicsinosításáról és az ott élõk magukra hagyásáról van szó”, hanem visszavezetik õket a normális életbe és képessé teszik õket az önfenntartásra.
Bogdán Imre, a Napkerék Egyesület vezetõje kiemelte, hogy a korábbi telepprogram rendkívül sikeres volt Kaposváron. Közölte, hogy 4500 embert tudtak megszólítani, akik lakóépületeik felújítását maguk végezték el, miközben lakókörnyezetüket is megújították. 1500 ember képzéseken vett részt, a gyerekek fejlesztõ foglalkozásokra jártak. A tanfolyamok sikeres elvégzése után a felnõtteket a helyi vállalkozók alkalmazták és õk a mai napig dolgoznak, megbecsült tagjai a társadalomnak.
Csutiné Turi Ibolya, Sárkeresztúr független polgármestere az MTI-nek elmondta, hogy a település lakóinak több mint fele roma. A korábbi telepprogramról közölte: másfél évig tartott és sok képzést tartalmazott, ahol a romák megismerték saját lehetõségeiket, képességeiket, fejlesztették kompetenciáikat. Kõmûves segédmunkást és parkgondozót képeztek, aminek eredményeként az érintettek bátrabbá váltak, jelentkeztek helyben a közmunkára, majd rendkívül sokan közülük ma már Székesfehérváron és Móron vállalnak munkát.