Állandóan kimagaslót alkotni
Gyorskorcsolyázó bajnokból edzõtábori igazgató
Igazából nehéz lenne megítélni, hogy mit éreznek azok a fiatal emberek, akik napjainkban lépik át Tatán az edzõtábor bejáratát, hogy tovább fokozzák kimagasló teljesítményeiket, azokat a képességeket, amelyek feljogosították õket sportágaik képviseletére a legjobbak között. Amikor jelen sorok írója bõ negyven évvel korábban elõször lépett be az edzõtábor területére, meghatódott áhitat környékezte, hiszen olyan nagyságok izzadtak, dolgoztak sikereik érdekében a húsz hektáron elterülõ intézmény falai között, mint például az egykori Aranycsapat tagjai Puskás Öcsi, Kocsis Sanyi, Buzánszki, Grosics és a többiek, vagy Papp Laci, Török Gyula ökölvívók, Keleti Ágnes tornász, Iharos Sándor atléta és a többiek, mind-mind kimagasló sportolók. Ilyen intézményben dolgozni, élni jó, még akkor is ha az ember „csak” dolgozni jár oda.
Gyorskorcsolyázóból edzõtábor-igazgató
Az egykori Népstadion és Intézményei Vállalat Tatai Edzõtábor, jelenleg egy még hosszabb nevet visel. Ma úgy hívják a sport eme szentélyét, hogy Nemzeti Sportközpont Észak-Nyugat Magyarország Olimpiai Központ Tatai Edzõtábor. Január elsejétõl egy szimpatikus, ereje teljében lévõ, dinamikus férfi vezeti a világversenyekre készülõ, éremesélyes sportolókat kiszolgáló intézményt. Orbán István maga is átérezte az élsport adta örömöket és a felkészülés fáradalmait néhány tucat évvel korábban, hiszen gyorskorcsolyázó bajnok volt és késõbb az ifjúsági válogatott szövetségi kapitánya. Romániában! Ugyanis Kolozsváron született a direktor úr. Ennek ismeretében joggal feltételezhetjük, hogy ha valaki tudja, mire lehet szüksége egy kiemelkedõt alkotni képes sportolónak, akkor Orbán István feltétlenül az. Az edzõtábor jelenlegi igazgatója Kolozsvárott, a Bábes Bólyai Egyetem testnevelési szakán szerzett diplomát és amikor rábízták az ifjúsági korosztály szövetségi kapitányi tisztét, remek és kiemelkedõt elérõ fiatalokat segített a legmagasabb sportsikerek eléréséhez. Bíbelõdése nyomán sok-sok fiatal jutott el komoly eredmények meghódításához.
Kiemelkedõt akar alkotni a pályaelhagyó
Orbán István családjával 1990-ben települt át Magyarországra, s egyáltalán nem véletlenül Komárom-Esztergom megyébe, s mivel Tatán kapott állást a Fazekas úti iskolában, szinte pillanatok alatt itthon érezte magát otthon. Munkái mellett megszerezte a mérlegképes könyvelõi oklevelet is, így hat év múltán pályaelhagyó lett, s a kenyérre valót a gazdasági szférában kereste meg, míg felesége Tatabányán a Szent Borbála Kórházban dolgozik pszichológusként. Az élet fintora, hogy a Romániából Tatára települt Orbán István, éppen Romániába járt vissza feladatait elvégezni, hiszen a nád- és nádfeldolgozás a Duna deltájába szólította termelési igazgatóként. Érdekességként jegyezzük meg, hogy a most huszonnyolc éves Tas fia – mint közgazdász – egyéb nyelvvizsgái mellé, Budapesten szerezte meg román nyelvbõl – tizenötezer forintért – a vizsgáját. A tizenöt esztendõs Ádám pedig Tatán, az Eötvös gimiben igyekszik megszerezni középfokú ismereteinek elismerõ bizonyítványát.
Orbán István bõ két évvel ezelõtt lett a tatai edzõtábor munkatársa, majd idén január elsejével az intézmény igazgatója, így jószerivel nincs ismeretlen terület elõtte az edzõtáborban. Mint azt számunkra a direktor úr megfogalmazta, egyebek mellett szeretné megõrizni, megfelelõ értékként kezelni az elõdei által megalapozott eredményeket. Elsõsorban és magától értetõdõen a sport és a sportolók kiszolgálása az alapvetõ feladatuk, méghozzá magas színvonalon, hiszen nem engedhetnek abból a státuszból, amely a tatai edzõtábor arculatát és hírnevét körüllengi. Megtudtuk az intézmény vezetõjétõl azt is, hogy tevékenységeiknek mintegy hatvan százalékát, éppen a fentebb említett fõ cél teszi ki, a fennmaradó rész harminc-negyven százalékban konferenciaturizmus elõsegítésére, rendezvények szervezésére fordítják csúcsra járatott energiájukat, a hiányzó öt-tíz százalékrészt pedig a város vonzáskörzetében, illetve Tatán és Tatabányán mûködõ sporttevékenységek elõsegítésére fordítják.
Nem kacsintgatnak a központ bukszájára
Ropant szimpatikusnak találtuk az edzõtábor igazgatójának ama megfogalmazását, miszerint a tervbe vett fejlesztések anyagi fedezetéhez nem a központi pénzek megszerzésével operálnak – legalábbis nem elsõsorban – hanem saját erõforrásaik mellett, támogatók referenciamunkáit, s egyéb segítségeit szeretnék igénybe venni, valamint sokat várnak a fentebb már említett konferenciaturizmus eredményeitõl. Szeretnék megoldani, méghozzá a huszonegyedik század elvárásainak megfelelõen a labdarúgópálya világítását. Ennek kivitelezéséhez már most nagyon jó reményekkel kecsegtetõ kilátásaik,20 vannak Orbán István csapatának, majd szeretnék elkészíteni hasonló nívós színvonalon a mûfüves focipályát is. Nem hanyagolható el egyáltalán az a törekvése sem az edzõtábor vezetésének, hogy a meglévõ létesítményeik felújítása már olyan módon legyen kivitelezve, hogy azok a mozgássérültek igényeinek is messzemenõen megfeleljenek. Szép tervek, hatalmas munkák a célkeresztben, az eredmények pedig majd minõsítik azokat. Mi mindenképpen a sikerért drukkolunk. Az új igazgatónak, Orbán Istvánnak is.