Eötvös József élete erkölcsi mérce az utókor számára
A korábban erõsen leromlott állapotú mûemlék-együttest 73,5 millió forintból újították fel. Balog Zoltán kiemelte, hogy Magyarország elsõ kultuszminiszterének örökségére számot tart az ország, a kulturális kormányzat és a magyar közélet. Hangsúlyozta, hogy Eötvös József egy nagy nemzedék egyik legnagyobb alakja volt, mely „az országot új útra vitte, a szabadság útjára”.
Olyan államférfiak irányították a nemzetet, mint Kossuth, Deák, Széchenyi vagy Eötvös, akik tisztában voltak a szabadság értékével, emelkedett helyzetükbõl fakadó felelõsségükkel – fûzte hozzá. Balog Zoltán úgy vélte, az utókor tanulhat az elõdök tévedéseibõl, mert az elõdök jobb életet akartak.
„Együtt és nem egymás kárára akarták emelni a nemzetet, a nagy álomért képesek voltak áldozatot hozni” – fogalmazott, hozzátéve: áldozatok nélkül nem megy, ha mindenki csak a hasznot nézi, nem lesz elõrehaladás.
A miniszter Eötvös József szakpolitikai tevékenységét méltatva kiemelte, hozzá fûzõdik Magyarország közoktatási reformja, a népiskolai törvény, Európa egyik legprogresszívabb nemzetiségi törvénye. Balog Zoltán reményét fejezte ki, hogy báró Eötvös József születésének 203. évfordulójára méltó módon helyreállított kápolna kegyhely, zarándokhely és találkozási hely lesz a jövõben.
L. Simon László országgyûlési képviselõ, a felújítás kezdeményezõje felidézte, amikor az Ercsi határában álló kápolnánál elõször járt, a kápolna állapota cselekvésre ösztönözte. Örömének adott hangot amiatt, hogy a miniszter és mások önzetlenségének köszönhetõen az Eötvös József nyughelyéül szolgáló kápolnát és a tiszteletére emelt obeliszket megmenthették az utókornak.
Báró Eötvös József író, költõ, politikus, államférfi 1813. szeptember 3-án született Budán. 1826-1831 közt jogot hallgatott Pesten, 1833-ban tett ügyvédi vizsgát. 1834-ben Fejér megyei aljegyzõ, majd kancelláriai fogalmazó lett. A pozsonyi országgyûlésen találkozott Kölcseyvel, Széchenyivel, Deákkal, a köznemesség és értelmiség felé fordult, írásaiból tartotta el magát.
Eötvös politikusként harcolt a feudális intézmények ellen, a jobbágyfelszabadításért és az ország demokratikus átalakulásáért. 1848-ban az elsõ magyar felelõs kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere lett. Széchenyivel és Deákkal a mérsékelt politika híve volt, s a Batthyány-
kormány szeptember 11-i lemondása és Lamberg gróf, királyi biztos szeptember 28-i meggyilkolása után, elrettenve a várható eseményektõl, emigrált.
1851-ben hazatérve ismét részt vett a közéletben, 1856-tól az Akadémia alelnöke, 1866-tól elnöke volt, s részt vett a Kisfaludy-társaság újjászervezésében. Ausztria egységérõl és Magyarország különállásáról írt 1859-es tanulmányai a kiegyezés irányába mutattak. 1861-tõl kiadta a Politikai Hetilapot, Deák Ferenc híveként részt vett a kiegyezést elõkészítõ munkákban. 1865-ös tanulmánya A nemzetiségi kérdés, ebben kifejtett terveit nem tudta a késõbbi törvényben megvalósítani. 1867 után – egyedüliként a ’48-as miniszterek közül – az Andrássy-kormány tagja lett, újra a vallás- és közoktatási tárca élén. 1871. február 2-án halt meg Pesten.
Az Eötvös-kápolna 1828-ban épült, építtetõje báró Eötvös Ignác, császári és királyi kamarás, magyar királyi udvari alkancellár, titkos tanácsos és fõpohárnokmester volt, aki felesége révén lett Ercsin birtokos. A kápolna sírboltjába elõször az öreg Lilien bárót temették el, 1828-ban. Õt követte lánya – Eötvös József édesanyja – Anna 1858-ban. Ekkor már Ercsi nem volt az Eötvös-család birtokában, anyagi okok miatt kénytelenek voltak eladni.
Az Ercsiben töltött boldog idõszak azonban oly mély nyomot hagyott Eötvös Józsefben, hogy végrendeletében meghagyta, hogy halála után a Duna fölé 40 méterrel magasodó kápolnába temessék, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a környezõ vidékre. 1879-ben közadakozásból Ybl Miklós tervei alapján kõobeliszk került a kápolna dunai oldalára, kovácsoltvas korláttal. Az obeliszk és a kápolna között kis kertet alakítottak ki melyben egy kõszarkofág is helyet kapott. Az így teljessé lett családi sírboltba már mást nem temettek. Eötvös József feleségét és gyermekeit máshol helyezték végsõ nyugalomra. A II. világháború heves harcai után az épület romlásnak indult. A kriptában lévõ koporsókat többször kifosztották, a kápolnán utoljára 1986-ban végeztek karbantartási munkálatokat.
T.O.
Fotó: Csákvári Zsigmond