A megújuló vasútállomás igazi kapuja lesz a városnak
Tatabánya a Bécset Budapesttel, Székesfehérvárt Esztergommal összekötõ fõútvonalak mentén fekszik, igen kedvezõ közlekedési adottságokkal rendelkezõ település mind közúti, mind vasúti szempontból. Az M1-es autópálya és a jó vasúti közlekedés eredményeképpen gyakorlatilag nincs számottevõ idõtávolság Budapest vagy Gyõr felé. Többek között ennek is köszönhetõ, hogy a korábbi szocialista iparváros területén korszerû, nagy hozzáadott értéket produkáló Ipari Park mûködhet, mely azönkormányzat kezdeményezésére 1997-ben, az országban az elsõk között alakult meg. A gyors fejlõdés eredményeként az Ipari Park ma már mintegy 800 hektáron Tatabánya, és a vele határos Környe közigazgatása alá tartozó területeket is magába foglalja, és több mint 10.000 fõnek biztosít munkalehetõséget. A világ piacvezetõ cégei telepedtek meg itt, és a befektetõbarát környezetnek köszönhetõen azóta második, sõt egyesek már a harmadik ütemû fejlesztéseiket valósítják meg.
A város mai értelemben vett területén 1884. július 15-én indult meg a vasúti forgalom, amikor megnyitották a Kelenföld és Újszõny (ma Komárom) közötti 92 km hosszú vasútvonalat. Az akkor még önálló Felsõgallának és Bánhidának volt megállóhelye a vonalon. A mai központi állomásépületet 1988-ban adták át, a peronokra vezetõ gyalogos felüljáró pedig két évvel késõbb készült el.
A Virágh Csaba Ybl-díjas építész tervei alapján megépült acélvázas Konzum a maga korában nagy visszhangot váltott ki az építész szakmában, a high-tech elemekkel operáló modernista üveg-acél kubus meglepõ újdonságnak számított abban az idõben. A rendszerváltozás után sajnos ez az épület sem maradt egységes tulajdonban, a benne árusítóhelyekkel rendelkezõk társasházi jellegûvé alakították a tulajdonosi rendszert, s így meg is gátolták az objektum egységes karbantartásának, fejlesztésének lehetõségét. Az épület erõsen amortizálódott, az üzletek nagy része tönkrement, a karbantartás hiánya mára bántóan szembeötlõ. Az egyaránt résztulajdonos MÁV-nak és Önkormányzatnak nincs meghatározó többsége, így nem képesek érdemben befolyásolni a közösség döntéseit.
A piszkos, leromlott állapotú, a mozgáskorlátozottak, idõsek és kisgyermekesek számára nehezen megközelíthetõ vasútállomás mára Tatabánya szégyenfoltja lett, a tömegközlekedéssel hozzánk érkezõkben rossz benyomást kelt a városról. 2013-ban elvégezték ugyan a Konzum és a vasúti váróterem részleges rekonstrukcióját – összesen több mint 28 millió forintból -, ám ez csak kis gyógyírt jelentett az egyre nagyobb problémákra.
– Ha megkérdezzük a tatabányaiakat, bizton állítom, hogy arra a kérdésre, hogy mit fejlesszünk a városban, tízbõl kilencen azt fogják válaszolni, hogy a vasútállomást. Teljesen érthetõ a kívánságuk, hiszen a lepusztult épület nemcsak hogy rombolja a városképet, de funkcióját sem tudja már teljeskörûen betölteni. Olyan új vasútállomást szeretnénk alkotni, amelytõl a hozzánk érkezõknek tátva marad a szája, az átutazóknak pedig az az érzése támad, hogy le kell szállniuk, meg kell ismerniük ezt a várost – hangsúlyozza Schmidt Csaba polgármester, aki szerint Tatabánya lendületesen fejlõdik, évrõl-évre szépül, tehát az új pályaudvarnak is azt kell hirdetnie, hogy a Vértes és a Gerecse lankái között megbúvó település egy modern város.
– De természetesen nem csak esztétikai célok vezérelnek bennünket, a város „kapujának” akadálymentesnek kell lennie, és össze kell kötnie a jelenleg a sínek által elválasztott két városrészt, Dózsakertet és Újvárost. Az elsõ tervek már el is készültek, egy igen attraktív létesítmény körvonalai születtek meg a tervezõasztalon. Balogh Balázs Ybl-, Széchenyi- és Príma-díjas építészmérnök azon dolgozik, hogy egy modern és praktikus állomás épülhessen fel Tatabányán.
Az új állomásról az elmúlt hónapokban folyamatosan egyeztetett a város a szakminisztériumokkal, számos tárgyalás zajlott le ennek a jegyében. Hogy a lehetõségekhez képest felgyorsítsák a projektet, megosztották egymás között a feladatokat. A város vállalta, hogy felkér egy tervezõ csapatot, készítsen vázlatot egy a városközpontot és Dózsakert városrészt gyalogosan és kerékpárosan is összekötõ híd, és egy új vasútállomás-épület létesítésére, a terv elkészülte után pedig a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztõ Zrt. veszi át a beruházást.
– A tervezõi megbízás különösen fontos része az volt, hogy egy, a megyeszékhelyhez méltó, „városkapu” élményt nyújtó, emblematikus épület legyen, mely akadálymentesen is megoldja az utasok peronokhoz jutását és lehetõvé teszi a vasút által elválasztott városi területek intenzív kapcsolatát – hangsúlyozza Damokos László, Tatabánya város fõépítésze. – A négy beérkezett ajánlat közül a Balogh Balázs professzor úr által vezetett csapat ötletére kaptuk fel a fejünket, hiszen az organikus, madárszárnyra emlékeztetõ megoldással egyszerre utalnak a város címerében szereplõ, a hely szellemiségét meghatározó Turul-szoborra, és alakítanak ki XXI. századi high-tech közlekedési környezetet. A napokban alá is írtuk a szerzõdést, így megkezdõdhet az állomás tényleges tervezése.
Az új vasútállomás látványterveinek megálmodója, Balogh Balázs szerint minden településnek vannak jellegzetes épületei, melyek erõs szimbolikus jelentéssel bírnak. Azért válnak ilyenné, mert belsõ tartalmuk harmóniában van mindazzal, ami az adott helyen történik – mintegy ikonikus szerepre téve szert. Ilyenek azok a helyek, amelyek elkerülhetetlen kényszerpályák központjában lévén a „kapu” szerepét töltik be. Ezek sorában a legfontosabbak a pályaudvarok, a kikötõk és a repülõterek. A helyi lakosok mellett mindenki megfordul körzetükben, akár turistaként, akár átutazóként, akár ingázóként. Ilyen esetekben alapvetõ követelmény, hogy idõtálló, minõségi épített környezet valósuljon meg.
Ahogyan az építészmérnök fogalmaz, Tatabánya esetén a város nevének említésekor két dolog jut az emberek eszébe: a szén és a turul. Ezért szükségszerûen a jelképként is értelmezhetõ pályaudvar, a szárazföldi kikötõ és e két szimbólum egyikéhez köthetõ. A szárny stilizált építészeti eszközökkel megvalósuló formában ölt testet. A vágányok, peronok felett ível át az a híd, ahonnan két oldalra szervezett lépcsõ – mozgólépcsõ „nyúlványokon” keresztül, valamint ezek között elhelyezkedõ lifteken lehet eljutni a peronokhoz. A híd egyaránt szolgál gyalogos és kerékpáros közlekedésre. Összeköti a vasúti sínpályák által kettévágott városrészeket. Az alatta átfutó felvételi épülettel együtt erõteljes kifejezõ hatással bír. Szimbóluma egy feltörekvõ város új arculatának, a dinamikus fejlõdés, egy jobb életminõség iránti vágyának. Az új vasútállomás építése 2017 második felében indulhat.
TO