– November 4-én hajnali 4 óra 15 perckor megindult a szovjet csapatok támadása Budapest és az ország számos nagyobb városa ellen. A gyors és meglepetésszerû támadással szemben a Magyar Néphadsereg nem védekezhetett, s alig egy-két helyen történt kísérlet a védekezésre. A laktanyák elfoglalása közben a szovjetek az ellenállás legkisebb vélt vagy valós jelére tüzet nyitottak. A sorállományt ezután lefegyverezték és a legtöbb esetben hazaküldték, a tisztek megtarthatták oldalfegyverüket, ha elõzetesen nem álltak ellen. Budapesten a szovjetek gyorsan birtokba vették a fontosabb stratégiai pontokat és középületeket. Mindössze Csepelen jött létre tartós és szervezett együttmûködés a Magyar Néphadsereg és a felkelõk között, ám ezt a területet a november 4-i támadás még nem érintette – kezdte az események ismertetését a szakember, aki a megyei és helyi történésekrõl is szólt.
– November 4-én a Szovjet Hadsereg 27. gépesített hadosztálya Komárom-Dunaalmás irányából érkezve jelentõs páncélos erõkkel körülzárta a tatai laktanyát. A megszálló csapatok sehol nem kerültek szembe fegyveres ellenállással. A szovjet megszállás hírére a nemzetõrség elhagyta Oroszlányt, és a környezõ erdõkbe vonult, a rendõrség pedig visszatért elhagyott épületébe. A tatabányai pártbizottság Oroszlányba érkezett képviselõje a bányász rádión keresztül is felszólított a fegyverek begyûjtésére, annak azonnali megkezdése esetén büntetlenséget ígért. Legfõbb érve az volt, hogy „szovjet csapatok közelednek a város felé”. Végül november 9-én vonultak be a szovjet csapatok Oroszlányba, és ellenállás nélkül foglalhatták el a várost. A még itt tartózkodó nemzetõröket lefegyverezték, a fegyvereket begyûjtötték. Egy rendõrségi jelentés szerint november 11-én – a jelentés írói szerint feltételezett, egykori köztörvényes elítéltek – támadást intéztek az oroszlányi rendõrkapitányság ellen. Egy rendõr ekkor szerzett sebesülésébe halt bele 27-én. Egy késõbbi jelentés szerint ekkor ketten haltak meg, hárman pedig megsérültek. Eddigi tudásunk szerint ez volt az utolsó fegyveres összecsapás a városban – fogalmazott Nagy Roland.
A megemlékezést zárásaként a jelenlévõk elhelyezték mécseseiket az emlékhelyen.
Az oroszlányi eseményekrõl is megemlékeztek
Mintegy félszázan gyûltek össze az oroszlányi Rákóczi Szövetség megemlékezésén, amit az 1956-os forradalom leverésének 60. évfordulója alkalmából rendeztek meg az közelmúltban felújított ’56-osok terén. Az eseményen, amelyen Lazók Zoltán polgármester, Rajnai Gábor alpolgármester, File Beáta jegyzõ és Emõdi Ferencné, a járási hivatal vezetõje is megjelent, Nagy Roland történész, a szervezet elnökségi tagja idézte fel a tragikus eseményeket.