Idén 120 éve annak, hogy egyesült Új-Szõny és Komárom. A jeles eseményre, valamint a Felvidék, így Észak-Komárom 78 évvel ezelõtti visszatérésére emlékeztünk november 5-én. A Nagy Judit Galériában nyílt meg a Szõnyi Alkotókör 120 éves évfordulóhoz kapcsolódó tárlata. A tagok által készített mintegy 60 festmény Komárom múltját tárja elénk. Az eseményen Molnárné dr. Taár Izabella, a járási hivatal vezetõje mondott nyitóbeszédet, közremûködött a Hárompatak zenekar.
A Szõnyi Alkotókör 2009 óta létezik. Kezdetben Nagy Judit szakmai irányítása alatt tevékenykedtek, majd átkerültek Észak-Komáromba, ahol Szilva József festõmûvésztõl tanulhattak. Napjainkban Füriné Nagy Edit vezeti a kört, amelynek tagjai a Feszty Árpád Általános Iskolában találkoznak rendszeresen. A „helytörténeti” képtárlat létrehozásában György Károlyné Rabi Lenke helytörténész volt az alkotókör mûvészeinek segítségére.
– Köszönetet kell mondanunk azoknak a szekereseknek, hajóvontatóknak, kereskedõknek, akik ezt a területet érdemesnek tartották a letelepedésre. Új-Szõny 1777-tõl létezik, mint önálló település. Az egyesítést nagymértékben elõsegítette a Bécs-Budapest vasútvonal megépítése és az Erzsébet híd átadása. Az egyesítést, amelyre 1896. július 1-jén került sor, a települések vezetõi kérvényezték a Belügyminisztériumnál. Köszönet az alkotóknak, akik megörökítették számunka az eseményeket, úgy, hogy közben a lelküket is elénk tárták, halhatatlanná téve így az örökké változó világot – hangzott el Molnárné dr. Taár Izabella beszédében.
A Szõnyi Alkotókör által készített festményeken visszaköszön a római múlt, a dunai árvíz, Alapy Gáspár polgármester személye, a szekeresgazdák arcképe, a templomok és a terek.
– A múltba való visszatekintés során rádöbbenhetünk arra, hogy milyen csodálatos városban élünk. Ugyan a történelem kettészakította a várost, tudjuk, hogy ez a két rész szervesen összetartozik, közösen él és lüktet – tette hozzá Nagy Judit, a Galéria vezetõje.
A tárlat november 19-ig látogatható, hétköznapokon 10-tõl 17 óráig.
1938. november 2-án a Belveder palotában született meg az elsõ bécsi döntés, amelynek értelmében a Felvidék magyarlakta területei visszakerültek az anyaországhoz. A tényleges visszavétel november 5-e és 11-e között zajlott. Komáromba november 6-án, a késõ délutáni órákban érkeztek meg a honvédek, élükön fehér lovon Horthy Miklós kormányzóval. Az Endresz Csoport megalakulása óta megemlékezik az eseményrõl. A 78. évfordulón Fráter Olivér, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettese mondott beszédet.
– Komárom Brüsszelbõl nézve ugyancsak fura hely lehet. Egy szlovákiai és egy magyarországi város, összecsengõ névvel a Duna két partján. Komárom azonban számunkra mindig is egységes várost jelentett, amelyben együtt emlékezhettünk Jókaira éppúgy, mint az Aranycsapat Czibor Zoltánjára, a kálvinista szekeresgazdákra, Klapkára, az 1848-as / 49-es forradalom és szabadságharc hõseire, az erõdépítõkre és a városatyákra egyaránt. Itt a római kövek törésvonalai is összeillenek. E városnak üzenete van. Csángóföldtõl az Õrvidékig minden magyar ember számára azt üzeni a Duna szilaj szeleivel, hogy a legszélesebb folyamokat is átkötve, a legmagasabb hágókat is átjárva egyesítsétek erõiteket – hangzottak Fráter Olivér szavai.
A megemlékezésen közremûködött Nagy Ferenc és Fehér Dalma. Az esemény az elsõ világháborús emlékmû megkoszorúzásával ért véget.