Ahol a természet megérint

A tatai Öreg-vár eredetileg várkastélynak, birtokközpontnak készült, nem védelmi célokat szolgált. Az uralkodók, köztük Luxemburgi Zsigmond és Mátyás király kedvenc pihenõhelye sok hányattatás után került az Esterházyak tulajdonába, és 1945-ig maradt is a család birtokában. Ma a helytörténeti kiállításokat és a tatai fajanszmanufaktúra emlékeit bemutató Kuny Domonkos Múzeum mûködik az épületében. A várkastély virágkorát a reneszánsz enteriõr, a lovagterem és az abban található zöldmázas lovagalakos kályha idézi. Az Öreg-vár Magyarország egyetlen olyan vára, amelyet még az eredeti vízárok-védelmi rendszer övez. Csodás séta vezet körbe a vár körül, a tóparti sétányon. A hangulat így is elvarázsol, és ez minden bizonnyal csak fokozódni fog a 2017-tõl tervezett felújítás után, amire a Nemzeti Várprogram keretein belül kerül majd sor.
A várhoz nem kapcsolódik szervesen az angolkert, bár neve alapján joggal gondolhatnánk, hogy annak része.  Rövid sétával azonban érdemes felkeresni a Cseke-tó körül húzódó, 25 hektáros parkot, mely Magyarország legjobb állapotban fennmaradt kertje. Az angolkertek a 18. század közepén jöttek divatba és jellegzetességük a tökéletes precizitással, szabályos mértani rendben ültetett növények szinte utópisztikus formái. A tatai angolkert abban különleges, hogy a növényeket nem ezzel a megoldással ültették, hanem növénycsoportokat telepítettek gondosan ügyelve arra, hogy azok minden oldalról tökéletesen mutassanak, továbbá a rügyfakadásuk, a lombosodásuk, a virágzásuk és a lombhullásuk, leveleik színe és alakja tökéletes harmóniában legyenek egymással. A korabeli kerti divat egyik meghatározó növényei a szomorúfûzek, melyek elsõ példányait hazánkban Tatán, az angolkertben ültették el. A kert különlegességei a mûromok, melyhez a francia építész, Charles Moreau a Vértesszentkereszti Apátság maradványait használta fel még 1803-ban. A park építészeti látnivalói közül kiemelkedik a Török mecset, a nemrégiben felújított Pálmaház, és az Esterházy család kiskastélya, melynek terasz lépcsõje a vízbe dobott kavics keltette koncentrikus köröket idézi.
Goethe szavaival élve „a természet gazdagsága végtelen” és ez ezerszeresen igaz Tatára. Az egész évben látogatható Fényes Tanösvény hazánkban egyedülálló. A láperdõre épített pallós sétány, a kötélhídon és csónakkal bejárható szakaszok, a karsztforrások élõvilága, az egyedülálló láperdei és lápréti növénytársulások lenyûgözik a látogatót. A vadregényes világ természetvédelmi területen fekszik, ahol kendermagos récék, szürke gémek, kárókatonák telelnek, de rendszeres vendég a jégmadár és az ökörszem is a sásban. Nem ritka látvány a hódok által ceruzafaragásra emlékeztetõ rágások nyoma, amit néhol elfednek a különleges orcideafajok vagy a ringatózó tavirózsák. A tanösvény egyénileg is látogatható, ha azonban túravezetõt fogadunk, olyan részekre is elkalauzolnak bennünket, ahová másként nem léphetnénk be.
Nem kell félnünk attól, hogy ez a sok kincs idõvel elhanyagolódik, mert Tata városa nagyon tudatosan és elõrelátóan szervezi jövõjét. Az elmúlt évben létrejött Új Kajakház Ökoturisztikai Centrum a régióban egyedülálló módon szervezi az egyes, látnivalók, élményelemek összekapcsolását. A vízi és kerékpáros sport támogatása mellett erdei iskolai központként a közoktatás háttérbástyái is egyben, valamint híres tatai rendezvények kiszolgálói.
Tata remek példája annak, hogyan fonódik a természetbe az épített örökség, hogyan válik befogadóvá a természet az aktív pihenést kedvelõk számára. Tata felelõsséget vállal páratlan környezetéért, óvja, védelmezi azt és a befogadásra nyitott, természettisztelõ látogatóit engedi közel értékeihez.