A szép számú érdeklõdõt elsõként a Grundfos Magyarország Gyártó Kft. ügyvezetõ igazgatója, Török László köszöntötte. A cégvezetõ elmondta, hogy a Grundfos Go Programjuk elsõsorban a leendõ dolgozóikat kívánja megszólítani. A fõ cél az, hogy közösen, a várossal, a képzõintézményekkel együttmûködve tudjanak tenni azért, hogy a munkaerõ értéke növekedjen. Az iskolapadból a vizsgák után pályakezdõként kikerülõ munkaerõ ideje már lejárt. Összefogással remélhetõleg elérhetõ lesz, hogy a végzett diákok elméleti és gyakorlati tudásukkal felvértezve már az elsõ munkanapjuktól teljesértékû tagjai legyenek a Grundfos nagy családjának. Ehhez az szükséges, hogy a vállalat irányába való elkötelezõdés ne a felvétel utáni fél vagy egy év során alakuljon ki, hanem már az iskolapadban.

Schmidt Csaba, Tatabánya polgármestere köszöntõjében kiemelte, hogy a Grundfos immár több mint 16 éve az élen jár a társadalmi felelõsségvállalás, a munkavállalók iránti elkötelezettség terén. Példamutató, amit a megváltozott munkaképességûek foglalkoztatása, vagy az oktatás terén tettek, tesznek.
A városvezetõ arra is felhívta a figyelmet, hogy a Kormány célkitûzései között szerepel, hogy a duális képzés legyen a szakképzés motorja. A sikerhez azonban elengedhetetlen, hogy a vállalkozások bekapcsolódjanak a képzésbe, és idõt, energiát fordítsanak jövõbeli munkatársaikra. Ennek elõnyeit a Grundfos elsõként ismerte fel a tatabányai nagyvállalatok közül: a duális képzésben jelen pillanatban egyedüliként vesz részt, ilyen mértékben a város ipari parkjának cégei közül.
– A polgármester elmondta, hogy a város minden ilyen kezdeményezést igyekszik támogatni. Ennek egyik módja lehet például a Kóta József ösztöndíj-program kibõvítése, elérhetõvé tétele – eddig ennek keretében csak felsõfokú képzésben részt vevõk kaphattak támogatást -, a technikus hallgatók számára is. A támogatást rendszerint 50-50%-ban a város, illetve a diákot fogadó vállalkozás nyújtja. Ez tehát egy újabb lehetõséget adhat az együttmûködésre.
Emellett fontos az is – mondta Schmidt Csaba -, hogy a városi szakképzési rendszer megfelelõ technikával, tudással tudjon kapcsolódni a cégeknél lévõ szakképzési rendszerhez. Ezért kérte a város – a szakképzési központtal összefogva – a kormány támogatását a Modern Városok program keretében. Cél egy olyan szakképzési centrum létrehozása, amely nagyban segíti a vállalatok képzési igényének kielégítését; s a vállalatok képzési mûhelyeihez kapcsolódva megfelelõ tudást és kellõ vonzerõt biztosít a fiatalok számára.

Székesfehérvár képviseletében Mészáros Attila, alpolgármester arra mutatott rá, hogy a város gazdasági fejlõdésének ma már gátja a szakképzett munkaerõ hiánya. A probléma megoldása érdekében az iparnak, a gazdasági szereplõknek, az oktatási intézményeknek és a városnak össze kell fognia. A duális képzésben valamennyi szereplõnek fontos feladata van. 215 duális képzési hely áll egyetemi szinten a város rendelkezésére, ezek betöltése azonban nem képzelhetõ el az olyan nagyvállalatok nélkül, mint a Grundfos.

– „Ha munka nincs, semmi sincs. Ha munka van, minden van.” – ezzel a jól ismert gondolattal indította beszédét Bencsik János, országgyûlési képviselõ, és gyorsan hozzátette: ma már ez nem fedi le sem az igazságot, sem a valós helyzetet. Visszaidézte, amikor 30 évvel ezelõtt elõször járt a városban: munka volt, ám a jövedelmek nem tükrözték annak értékét. Az erkölcsi megbecsülés megvolt, míg az anyagi elmaradt. Emögött akkoriban még ott állt egy mûködõképes szakképzés is, mely az akkori nagyvállalatok igényeire épült. Tatabánya esetében ez elsõsorban a bányát jelentette. A privatizáció után aztán, ahogy a gazdaság darabjaira hullott, úgy a képzés is átalakult. Új elemként jelent meg a munkanélküliség, melyet az itt élõk szégyenként éltek meg. Létrejött egy szemléletváltás is: a szülõk lebeszélték gyermekiket a kétkezi munkáról, inkább az akkor már széles körben elérhetõ felsõfokú képzést, a diploma megszerzését részesítették elõnyben. A gyakorlat azonban megmutatta: a diploma önmagában nem jelent jó megélhetést. Mindannyiunk feladata, hogy visszaadjuk a kétkezi munka megbecsülését. Egy olyan, értékteremtõ tevékenységrõl beszélünk, ami mögött ma már komoly – gyakran a felsõfokúakkal vetekedõ – szaktudás áll.
– Az erkölcsi elismerés azonban csak az elsõ lépcsõ – világított rá a nehézségekre a térség képviselõje -, de az biztos, hogy az anyagi oldal megteremtése ehhez, már sokkal nehezebb, és hosszabb folyamat lesz. Ennek elsõ lépcsõje a Kormányzat elkötelezõdése a minimálbér-emelés mellett. – tette hozzá Bencsik János.

Ezt követõen Urbán Anita, HR-igazgató röviden bemutatta a Grundfos Go program elemeit, rámutatva arra, hogy az új elnevezés mögött a régi értékek, az eddig elért eredmények, a jól bevált gyakorlatok is megjelennek: gyakornoki program, diákmunka, közép- és felsõfokú hallgatók képzése. Urbán Anita kiemelte: fontos, hogy dedikált koordinátorokat jelöltek ki minden programjuk élére, hogy ezzel is megkönnyítsék a kapcsolattartást a diákokkal, az intézményekkel, illetve a program más szereplõivel. Együtt kell kiépíteniük a szakmákhoz szükséges kompetenciákat, ehhez elengedhetetlen a jó kommunikáció, a megfelelõ visszajelzés, az elmélet és a gyakorlat összehangolása, a rugalmasság.

A felszólalásokat követõen a Grundfos diákjainak egy csoportja számolt be saját tapasztalatairól. Arról hallhattuk a tanulók véleményét, hogy ki, miért választotta éppen a céget, mit tanult itt, milyen elõnyöket lát ebben a képzési formában.

A délelõtti program gyárlátogatással folytatódott, majd a meghívottakat ebédre invitálta a gyártó cég, ahol a kötetlen beszélgetésre, ismerkedésre is lehetõség nyílt.