A „Tata Város Díszpolgára” címet azok a személyek kaphatják meg, akik tevékenységükkel, adományaikkal a város anyagi, szellemi és erkölcsi értékeit jelentõsen gazdagították, fejlõdésében kiemelkedõ érdemeket szereztek, illetve tevékenységük révén országos, vagy nemzetközi szinten növelték, vagy a jövõben növelhetik a város ismertségét, rangját, bõvíthetik kapcsolatait. A kitüntetett lehet magyar, vagy külföldi ma élõ állampolgár, aki kiemelkedõen eredményes tevékenysége kapcsán tartós kapcsolatba került Tata városával, vagy olyan nagytekintélyû személy, aki meghívott vendégként közremûködött Tata város hírnevének, hazai vagy nemzetközi elismertségének növelésében.
Kozma Imre atya, ilyen személy. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke, a magyarság lelki megújulásáért végzett áldozatos munkájáért, a bajba jutott emberek megsegítéséért, a Szeretetszolgálat által a tatai intézményeknek nyújtott adományokért részesült az elismerésben.
Kozma Imre római katolikus pap, irgalmasrendi szerzetes, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke. A gyõri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban érettségizett, majd az esztergomi papi szemináriumban tanult teológiát. 1963-ban szentelték pappá. Ezt követõen elõször Tát-Dorogon, majd a Zugligeti Szent Család Plébánián teljesített káplánként szolgálatot. 1968-ban a budapesti Ferenciek terén álló templom lelkésze lett, majd 1977-ben kinevezték a Zugligeti Szent Család Plébániára plébánosnak. Zugligetben létre hozta az ifjúsági és családpasztorációt, és elkötelezett házaspárokat vont be a plébánia számos, különbözõ korosztályú csoportjának hitoktatására. A 80-as évek elejétõl megszervezte, hogy „hátizsákos” fiatalok élelmiszert, gyógyszert, Bibliát vigyenek Kárpát-medence rászorultjainak.
1989-ben alakult meg Kozma atya vezetésével a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. NDK-beli menekültek megsegítése után a romániai forradalom idején Erdélyt támogatta, majd a délvidéki háború idején a Vukovárt támadó szerb erõk parancsnokánál „kiharcolta” a város polgári lakosságának szabad elvonulását. Vezetésével a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a háború idején több ezer délrõl menekült emberrõl – köztük betegekrõl, háborús sérültekrõl – gondoskodott. A Szeretetszolgálat napjainkban hazánk egyik legnagyobb segélyszervezetének számít.
1977-ben a Betegápoló Irgalmas Rend tagja, majd a budapesti rendház fõnöke és rendi megbízott lett. Megszervezte a Rend budapesti visszatelepítését, 2000-ben visszakapták a fõvárosi, ill. váci kórházukat. Több társadalmi szervezet tiszteletbeli tagja.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat megalakulását követõen Kozma Imre atya bátorítására és hathatós segítségével az elsõk között alakult meg és kapott mûködési megbízást a Tatai Csoport, hogy a város és környéke szegényeihez, rászorulóihoz is eljuthasson az életüket, terheik viselését megkönnyítõ támogatás.
A díszpolgári cím átadásán Tata város egyesített kórusa adott koncertet, a Szent kereszt Templomban.