Emelkedik a minimálbér
A kötelezõ legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló kormányrendelet módosítása nyomán a teljes munkaidõben foglalkoztatott munkavállalóknál az alapbér kötelezõ legkisebb összege 2017. január 1-jétõl a következõk szerint alakul:
havibér esetén 127 500 forint,
hetibérnél 29 310 forint,
napibérnél 5870 forint,
órabér alkalmazásakor pedig 733 forint.
A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylõ munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma, szintén január elsejétõl pedig:
havibérnél 161 000,
hetibérnél 37 020,
napibérnél 7410,
órabér esetén pedig 926 forint.
A jövõ évi módosításokat elõször a 2017. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni.
2018-tól várhatóan tovább emelkednek a bérek
A kormány ígérete szerint 2018-tól újabb béremelésre készülhetnek a dolgozók. Az eddigi megállapodások szerint a minimálbér 2018. január 1-jétõl havibér esetén 138 000, hetibérnél 31 730, napibérnél 6350, órabérnél 794 forint lesz. A garantált bérminimum pedig havonta 180 500 forintra, heti bérnél 41 500 forintra, napi bérnél 8300 forintra, illetve órabérnél 1038 forintra emelkedik.
Emelkednek a közfoglalkoztatási bérek
A teljes munkaidõben foglalkoztatott közfoglalkoztatottak bére 2017. január elsejétõl 81 530 forint lesz a jelenlegi 79 155 forint helyett, míg a legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylõ munkakör betöltésénél a közfoglalkoztatott garantált közfoglalkoztatási bére 106 555 forintra emelkedik a jelenlegi 101 480 forintról.
Emelkednek a nyugdíjak
A 2017. január elsejétõl alkalmazandó nyugdíjemelésrõl szóló kormányrendelet értelmében 1,6 százalékkal kell emelni a január 1-jét megelõzõ idõponttól megállapított vagy folyósított nyugdíjat, illetve egyebek közt az árvaellátás, a szolgálati járandóság, az özvegyi járadék, a rokkantsági ellátás, a baleseti járadék, a rehabilitációs ellátás és a vakok személyi járadékának összegét.
Emelkedik a kétgyerekesek családi adókedvezménye
Az idei évhez hasonlóan jövõre ismét ötezer forinttal emelkedik a két gyereket nevelõk családi adókedvezménye. Mint ismert, még 2015-ben döntöttek arról, hogy 2019-ig a duplájára emelik a két gyereket nevelõ családok juttatása, azaz a korábbi húszezer forintról negyvenezer forintra. A 2017-es emelésnek köszönhetõen jövõre havonta 30 ezer forintot tud megtakarítani a mintegy 350 ezer kétgyerekes család. Az egy, illetve három vagy több gyereket nevelõk esetében nem változik az összeg, õk továbbra is tízezer, illetve gyerekenként 33 ezer forint kedvezményt tudnak érvényesíteni. A frissen házasodottakat is érinti a január 1-jével életbe lépõ változás, ha viszonylag hamar jön a gyermek. Õk eddig a két évig járó “elsõházas” adókedvezményt tudták csak igénybe venni, de január 1-je után a szabályok módosulásával, ha 2 éven belül jön a baba, párhuzamosan az elsõ gyermekkel járó adókedvezményt is felhasználhatják.
Adómentes bölcsõde, óvoda
Jövõre adómentes lesz a bölcsõdei mellett az óvodai szolgáltatás, óvodai ellátás is. Ha a szülõ kisgyermeke bölcsõdei vagy óvodai ellátásáért fizetendõ díjról odaadja a munkáltató nevére szóló számlát a munkáltatójának, akkor a vállalkozás által megtérített összeg teljesen köztehermentes.
Áfacsökkentés
Január elsejével több termék és szolgáltatás áfatartalma is csökken:
27-rõl 5 százalékra csökken a friss tej, a tojás és a baromfi hús áfája
27-rõl 18 százalékra csökken az internet-elõfizetés, és az éttermi étkezés áfája
Változnak a cafeteria adószabályai
A jövõ évtõl több ponton módosulnak a személyi jövedelemadó (szja) törvényben a béren kívüli és egyes meghatározott juttatások adókötelezettségére vonatkozó szabályok:
A kifizetõt (munkáltatót) terhelõ adó alapja 2017-tõl a juttatás értékének 1,18-szorosa. A béren kívüli juttatások után 15 százalék szja-t és 14 százalék egészségügyi hozzájárulást (eho), az egyes meghatározott juttatások után pedig 15 százalék szja-t és 22 százalék ehó-t kell fizetni. Az összes közteher mértéke így az elõbbieknél 34,22, az utóbbiaknál pedig 43,66 százalék.
Szûkül a munkáltatók által adható béren kívüli juttatások köre, 2017. január 1-jétõl az éves keretösszeget – 100 ezer forintot – meg nem haladó pénzösszeg és a Széchenyi Pihenõ Kártyára adott juttatás minõsül béren kívüli juttatásnak, a szálláshely alszámla esetén legfeljebb 225 ezer, a vendéglátás alszámla esetén legfeljebb 150 ezer forint, a szabadidõ alszámla esetén pedig legfeljebb 75 ezer forint összegben.
A 100 ezer forintos keretösszeget meghaladó összegû pénzjuttatás munkavállaló esetében bérjövedelemként, társas vállalkozás személyesen közremûködõ tagja esetében pedig nem önálló tevékenységbõl származó jövedelemként válik adókötelessé és járulékalapot képezõ jövedelemmé. A felettes rész után az szja és az egyéni járulékok a magánszemélyt terhelik, a juttatónak pedig szociális hozzájárulási adót (szocho) kell fizetnie. Az éves keretösszeget a foglalkoztatás idõszakával arányosan kell megállapítani.
Az éves rekreációs keretösszeg költségvetési szerv esetében 200 ezer, más munkáltató esetében 450 ezer forint. Az említett összegeknek a foglalkoztatás idõtartamával arányos része minõsül éves rekreációs keretösszegnek, a keretösszeget meghaladó béren kívüli juttatás egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles.
A munkavállaló halála esetén nem kell arányosítani sem az éves, sem a rekreációs keretösszeget.
Változatlanul egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles – a pénzösszeg kivételével – az a béren kívüli juttatás, amelyet az egyedi keretet meghaladó összegben biztosít a munkáltató. Például a Szép-kártya szabadidõ alszámlájára utalt 100 ezer forintos összegben adott juttatásból 75 ezer forint béren kívüli juttatásnak, 25 ezer forint egyes meghatározott juttatásnak minõsül.
A 2016-ban béren kívüli juttatásként nevesített juttatások (üdülési szolgáltatás, munkahelyi étkeztetés, iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, iskolarendszerû képzés, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári munkáltatói hozzájárulás, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe teljesített foglalkoztatói hozzájárulás, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba célzott szolgáltatásra befizetett összeg) 2017-tõl egyes meghatározott juttatásként lesznek adókötelesek. Az adott juttatásoknak az egyes juttatásokra meghatározott értékhatárok kivételével meg kell felelniük a törvényben meghatározott feltételnek.
Az Erzsébet-juttatás megszûnik, a 2016. december 31-ig juttatott Erzsébet-utalványok – az érvényességi idejükön belül, a 2016. december 31-én hatályos szabályok szerinti szolgáltatás- és termékkörben – azt követõen is beválthatók. A gyermekvédelmi Erzsébet-utalvány adómentességét ez a rendelkezés nem érinti.
A fogyasztásra kész étel vásárlására szolgáló utalványokat (az úgynevezett “hideg” utalványokat) a munkáltató minden munkavállalója számára azonos feltételekkel vagy minden munkavállaló által megismerhetõ belsõ szabályzat alapján is juttathatja egyes meghatározott juttatásként. 2017. január 1-tõl megszûnik a korlátozás, amely kizárta az említett juttatási körbõl a kész étel vásárlására szolgáló utalványokat, 2017-tõl akár Erzsébet-utalvány, akár más utalványforgalmazó által kibocsátott “hideg” utalvány is adható a munkavállalóknak, de csak egyes meghatározott juttatásként.
Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény elõírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összeg 2017-tõl egyes meghatározott juttatásnak minõsül.
A béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások esetén nem alkalmazható az a szabály, hogy amennyiben a 2016-ra járó juttatást 2017. január 10-ig átadják, átutalják, akkor az 2016-ban megszerzett jövedelemnek minõsül. Ez a rendelkezés csak az elõzõ évre vonatkozó munkabérre, jutalomra, valamint a társadalombiztosítási kifizetõhelynek minõsülõ munkáltató által kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátásokra vonatkozik.
2017-tõl eho-mentesség
2017-ben már senkinek nem kell a 6 százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulást (eho) fizetni a kamatjövedelme és a tartós befektetési szerzõdés három éven belüli megszakítása esetén a lekötési hozama után.
Változik a pénzügyi “békéltetés”
Január 1-jén több, a pénzügyi békéltetést érintõ jogszabálymódosítás is hatályba lép. Az egyik fontos változás, hogy a pénzügyi intézményeknek 1 millió forintos ügyértékig kötelezõen alá kell vetniük magukat a Pénzügyi Békéltetõ Testület (PBT) határozatának, vagyis elfogadni az abban szereplõ kötelezést, ha a fogyasztói igény jogos, és nem tudnak az ügyféllel megegyezni. Jogvita esetén az érintett fogyasztók lakóhelye szerinti járásbíróság dönt majd, amelyben a PBT nem peres fél, a jogvita közvetlenül a kérelmezõ és a szolgáltató között zajlik. Ugyancsak januártól személyi jövedelemadó-mentessé válik a magánszemélyek számára a pénzügyi szolgáltatók által elengedett hitelkövetelés. Ha a felek a PBT-nél egyezségre jutnak, és a pénzügyi szolgáltató elengedi az ügyfél hiteltartozását vagy annak egy részét, az elengedett összeget a fogyasztónál nem veszik jövedelemként figyelembe.
Szigorodnak a pénzügyi szolgáltatás közvetítésének szabályai
Január elsejétõl változnak a pénzügyi szolgáltatást közvetítõk tájékoztatási szabályai, a függõ közvetítõknek, a többes kiemelt közvetítõknek és a többes ügynököknek közvetítõi díjazásukról is be kell számolniuk a szolgáltatást igénybe vevõ fogyasztóknak. A rendelet szerint a független közvetítõknek a pénzügyi szolgáltatás közvetítése elõtt tájékoztatniuk kell a fogyasztót egyebek mellett arról, hogy többes kiemelt közvetítõként, többes ügynökként a pénzügyi intézmény megbízásából (a pénzügyi intézmény nevének feltüntetésével) járnak-e el, és fel kell tüntetniük a pénzügyi intézmény vagy a pénzügyi intézmények nevét, címét, felügyeleti hatóságát. Azt is közölni kell, ha alkuszként, a pénzügyi szolgáltatást igénybe venni szándékozó fogyasztó megbízásából járnak el.
A jogszabály szerint a pénzügyi intézménytõl díjazásban részesülõ független közvetítõ a fogyasztó kérésére tájékoztatást ad arról, hogy mennyiben tér el egymástól a fogyasztónak kínált hiteleket nyújtó pénzügyi intézmények által fizetendõ díjazás mértéke, vagy a pénzügyi szolgáltatási szerzõdés megkötésének elõsegítése során kielégítõ mennyiségû, de legalább három szolgáltató versengõ szolgáltatásnak minõsülõ ajánlatát elemzi és adja át a fogyasztónak. Ezen kívül tájékoztatni kell a fogyasztót arról is, hogy a közvetítõ tevékenysége során okozott kárért a fogyasztó felé ki áll helyt, alkuszként a fogyasztó által fizetendõ közvetítõi díjról (vagy kiszámításának módjáról), és arról, hogy számít-e fel díjat a fogyasztó számára más – pénzügyi szolgáltatás közvetítésének nem minõsülõ – szolgáltatása ellenértékeként.
Online kassza vs. egymilliós bírság
Egymillió forintra is bírságolhatók az újonnan online pénztárgép használatára kötelezett tevékenységi körbe tartozók közül azok, akik januártól elmulasztják a bizonylat kiállítását, kivéve, ha nyugta helyett számlát állítanak ki, és valamennyi számláról havonta adatot szolgáltatnak.