Az elhangzottakból megtudhattuk, hogy Beszédes József nevéhez fûzõdik a Sárvíz szabályozása, a Székesfehérvár körüli mocsarak lecsapolása, aminek köszönhetõen ezeken a részeken a mai városrészek felépülhettek.
Róth Péter alpolgármester ünnepi beszédében Kiemelte, hogy Beszédes Józsefre úgy emlékeznek, mint olyan magyarra, aki nagy változásokat hozó idõkben merész célokat tûzve ki maga elé sokat tett nemzetéért. Elmondta, hogy Beszédes tevékenysége a folyók, a mocsarak, a hajózható utak szabályozása, az ezekhez kapcsolódó árvízvédelmi töltések és létesítmények megalkotása révén óriási hatással volt az országra. Vasútmérnöki tevékenysége is messzebbre mutatott, önmagában az utazáson túl az ország iparosodása, gazdaságának pezsgése irányába hatott.
Hangsúlyozta, hogy az egykori vízmérnök és kortársainak törekvése, valamint munkájuk egészének haszna megkérdõjelezhetetlen. Elmondta, hogy ez volt az a kor, amikor az ember erõt és készséget kezdett érezni arra, hogy ne kiszolgáltatottja, hanem irányítója, vagy legalább befolyásolója legyen a magánál hatalmasabb erõknek. Így – mint fogalmazott – a Beszédeshez hasonló mérnökök a kor akkori „sztárjai” voltak: kezükben volt a tudás, mögöttük a szándék és a tõke, hogy új világ születhessen.
Beszédes József népe hasznára is jól sáfárkodott tudásával, erejével, idejével. Tetteiért, eredményeiért hálás szívvel emlékezik rá a nemzet. Ma, 230. születésnapján a tanúság nem más, minthogy a ránk bízott világot felelõsséggel gondozzuk, és felelõsséggel adjuk át utódainknak – zárta gondolatait az alpolgármester.
Az egykori vízmérnököt Dr. h.c. Dr. Szepes András, a Fejér Megyei Mérnöki Kamara elnöke méltatatta. Elmondta, hogy szervezetük már régóta hangsúlyt helyez arra, hogy méltó módon megõrizze mindazon néhai kollégák emlékét, akik városukban, megyéjükben születtek, éltek vagy alkottak. Ennek egyik megjelenési formája volt a 2011-ben kiadott Mérnökök Fejérben címû kötet, mely 83 életrajzot, életpályát mutatott be, köztük természetesen Beszédes Józsefét is
Az elnök arról is beszélt, hogy Beszédes Józsefet nyugodtan nevezhetjük korának egyik polihisztorának. Tanulmányait a pesti Institutum Geometrico- et Hydrotechnicum Egyetem (a mai Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elõdje) Mérnöki Intézetében végezve az akkor használatos kultúrmérnök címmel rendelkezett. Mérnök létére olyan alkotásokat hozott létre, amelynek köszönhetõen a Magyar Tudós Társaság (a Magyar Tudományos Akadémia elõdje) 1831-ben – elsõ mérnökként – tagjává fogadta.
Beszédes József szakmai életútjáról és kiemelt jelentõségû tevékenységérõl Tóth Sándor, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság mûszaki igazgatóhelyettese beszélt a jelenlévõknek. Elmondta, hogy uradalmi mérnökként, majd a Sárvízi Társulat igazgató mérnökeként jelentõs szerepet vállalt a középsõ Dunántúl vizeinek szabályozásában. Nevéhez fûzõdik a Sárvíz-szabályozás, a Nádor malomcsatorna tervezése és megépítése, a Sárvíz-Sió-Kapos vízrendszer és a Balaton szabályozási terveinek elkészítése, valamint az Aradi Malom-csatorna megépítése. Szakirodalmi munkássága a reformkori Magyarországon a magyar szakmai nyelv kialakulásának szempontjából is felbecsülhetetlen jelentõségû. Tervet készített egy Duna–Tisza csatorna, valamint egy Kolozsvár és Grác közötti vízi út megvalósítására. Személyében a késõbbi komplex vízgazdálkodás egyik hazai úttörõjét tisztelhetjük.
Felidézte Beszédes híres mondását, miszerint: „Házad udvaráról ne ereszd ki az esõ, vagy hó levét, míg nem használtad! Úgy határodból, vármegyédbõl, országodból használatlanul a vizet ne bocsásd, mert az ingyen az Isten becses ajándéka!”
A beszédeket követõen az alpolgármester, az elnök, valamint az igazgatóhelyettes közösen koszorúzta meg az épület oldalfalán lévõ dombormûvet.
Az okkfehervar.hu nyomán