Már bemutatkozott magazinunk hasábjain Vértesszõlõs, a község, amely területén élt egykor Samu, a világhírû elõember. Idén, a tavasz elsõ napsugaraival együtt látogattunk el a településre, és kérdeztük Vida István polgármestert az eddigi eredményekrõl, jövõbeni tervekrõl.

– Legutóbbi beszélgetésünk óta a falu lélekszáma változatlan maradt, amely a kis mértékû, de folyamatos betelepülésnek köszönhetõ. Vértesszõlõs alapvetõen szlovák nemzetiségû falu, de lakosaink között egyre több német és holland található. Ennek megfelelõen alakultak más országbeli településekhez fûzõdõ viszonyaink is; a szlovákiai Turanyval tizenöt éve, Udvarddal 6 éve állunk hivatalosan testvérvárosi kapcsolatban, a németországi Muhr am See 6 éve partnerünk. Természetesen a településeinket összekötõ szálak régebbiek, és többnyire a sport kapcsán alakultak ki. Mára – különösen a szlovák községekkel – már baráti, családi összefonódásokról is beszélhetünk, amely, úgy vélem, az ilyen kapcsolatok nehezen és hosszú évek alatt kialakítható szorosságát mutatja.

– Önkormányzatunk természetesen cserediákprogramokkal és különbözõ rendezvényekkel igyekszik szorosabbra fûzni a szálakat. Turanyba például minden télen sítábort szervezünk, ahová nem csak a jómódú családok gyermekei juthatnak el, hiszen mi sífelszereléssel és szükség esetén utazási hozzájárulással, testvérvárosunk pedig a szállással támogatja a kis utazókat.

– Nálunk egyébként is nagy gonddal és odafigyeléssel õrzik a nemzetiségi értékeket, hagyományokat. Általában az idõseken kívül már nem szokták beszélni az õsök nyelvét, nem táncolják táncaikat, nem õrzik szokásaikat, tárgyaikat. Szerencsére nálunk ez nem így van, hisz a nemrég megtartott szlovák nemzetiségi fesztiválon óvodások és kisiskolások mutattak be szlovák énekeket és táncokat sõt, sikeresen mûködik falunkban a Zimazeleny asszonykórus és a Fialka gyermektánccsoport. Az oktatásnak már a kezdeti szakaszában megismerkedhetnek gyermekeink a nemzetiségi kultúrával, hisz már az óvodában tanulnak szlovák mondókákat és dalokat, majd az iskolában a németen kívül a szlovák nyelvet is elsajátíthatják. Nemzetiségi tárgyainkat, festményeinket, bútorainkat pedig a falu tájházában ismerhetik meg az ide látogatók. Elmondhatom, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum segítségével az érdeklõdõk már nem csak Samura kíváncsiak, hanem a falu életét meghatározó nemzetiségi kultúrára is.

– Mindennapi életünk kiegyensúlyozottnak mondható, mind az itt élõ emberek társas kapcsolatai, mind pedig az önkormányzat költségvetése egyensúlyban van. Nem kell hiteleket felvennünk a mûködési költségek fedezésére, és ezt az állapotot igyekszünk is megõrizni kicsit lassabban, kisebb lépésekkel, de biztos anyagi fedezetekkel haladva. Ebben az évben nagy hangsúlyt fektetünk a kulturális és szociális intézkedésekre. Idén két új szakember is megkezdte munkáját az említett területeken: Bodó Ildikó, az Idõsek Klubja új vezetõje, aki feladatul kapta az alapellátási központ megszervezését, kiépítését, mely az eddig a faluban elemeiben mûködõ szociális ellátásokat (idõsek napközi otthona, házigondozás, ebédkihordás, bevásárlás stb.) fogja egységes rendszerbe, illetve Persik Istvánné Szabó Katalin, aki a mûvelõdési ház vezetõjeként hangolja majd össze a falu kulturális életét.

– Az idei évben elkezdjük a régi iskolaépület felújítását, a faluközpont kialakítását, amelyekre tavaly pályázatot adtunk be, de a támogatást forráshiány miatt nem kaptuk meg. A központi rész természetesen új útburkolatot kap, de elõtte megtörténik a teljes közmû-rekonstrukció. A faluban mára teljes a csatornázottság, vezetékes gáz van mindenhol, illetve telefon- és kábeltévé-hálózat is kiépült. Így nem csak jó hangulatú, nyugodt légkörrel, megfelelõ lakókörülményekkel is büszkélkedhetünk.