A Gerecse lábánál fekvõ település 1965-ben, éppen harminc éve vált világhírûvé, amikor határában fél millió éves emberi maradványokra és eszközökre bukkantak. Az itt talált leletek régészeti, embertani és jégkor-földtani szempontból egyaránt jelentõsek.
Az ásatások
A lelõhely területén egykoron kõbánya üzemelt. Az “égett csontokra és kavicsokra” egy munkás hívta fel a figyelmét Pécsi Mártonnak, aki azokat a nemzetközi hírnévnek örvendõ Vértes Lászlóhoz juttatta. A számos hazai õsemberlelõhelyet feltáró és publikáló régész a tatai leletek egyik távolabbi képviselõjének tekintette. 1963-ban Vértes László a helyszínre utazott, s kiderült, hogy a vértesszõlõsi lelet igen értékes, mind korát, mind leletanyagát illetõen. A feltárások során elõkerül gyermek tej-szemfog, számos fogtöredék, táplálkozás közben eldobott állati csonttöredék, növényi termés- és levéllenyomat, több tûzhely és számos egyéb kõeszköz. A legjelentõsebb leletet 1965. augusztus 21-én tárják fel. A Sámuel koponyája névre keresztelt lelet a Homo erectus seu sapiens paleohungaricus tudományos nevet kapta. A jelenlegi bemutatóhely megépítését is Vértes László kezdte el, ami az akkori viszonyokhoz képest egyedülállónak tekinthetõ. Vértes 1968. augusztus 20-án váratlanul meghalt.
Mit illik tudni Samuról?
Sámuel az általánosan elfogadott adatok alapján 320-380 ezer éve élhetett – egy újabb radiometrikus kormeghatározás szerint 185-210 ezer éves. A Homo erectusok közé sorolandó, akik a Föld különbözõ tájain jelentek meg. Legismertebb leleteik Jáva, Kína, Németország, Észak-Tanzánia és Magyarország területérõl kerültek elõ. A Homo erectusokat sok szakember a Homo sapiens közvetlen õsének tekinti. Afrika, Európa és Ázsia erdõs szavannáin, családközösségben éltek. Fejlett kõszerszámaikkal hatékonyan vadásztak.
Samunak csupán a nyakszirtcsontja (os occipitale) került elõ. A leleten jól látható, hogy az öreglyuk tájékán töredezett. A számítások szerint Samu agytérfogata 1300 cm3 lehetett, azonban agya még nem differenciálódott, tehát nem voltak a maihoz hasonló agytekervényei.
A 300-350 ezer évesre becsült elõember-leletek a Nemzeti Múzeum helyi kiállítóterületén, eredeti környezetükben tekinthetõk meg. A bemutatóhely környéke természetvédelmi terület.
A múzeum április 1-tõl október 31-ig hétfõ kivételével 10-15 óráig, szombat-vasárnap 10-16 óráig tart nyitva.