Az adóbevétel sokat segít Tatabányának
Bencsik János, a Tatai-medence országgyûlési képviselõje köszöntötte elsõként a megjelenteket. Az itt élõk nevében köszönetet mondott a nagyvállalatok sikeres mûködtetéséért, hiszen ez, az ebbõl származó adóbevétel biztosítja a város mûködésének, a fejlõdésnek az alapját. A politikus külön köszönetet mondott azon cégeknek, akik szerepet vállaltak a Tatabányán és Tatán mûködõ iskolai könyvtárak örökbefogadásában, mert felismerték, az értõ olvasás készsége erõs összefüggésben van a jövõ munkavállalóinak képességeivel. Az örökbefogadók 1 millió forinttal támogatták az adott könyvtárat, a továbbiakban pedig évente 300 ezer forinttal segítik a könyvállomány fenntartását, fejlesztését. A kezdeményezéshez folyamatosan lehet csatlakozni, várják a további jelentkezõket.
– Ugyancsak köszönet illeti a vállalkozásokat a kormányzat bérfelzárkóztatási programjának támogatásáért, a versenyképes bérek vállalásáért, mert európai viszonylatban ezen a téren nagy lemaradásaink vannak – mutatott rá ennek fontosságára az országgyûlési képviselõ, aki arra is felhívta a nagyvállalatok figyelmét, hogy még számos közös feladat áll elõttük, többek között az ipari park közlekedésének kulturált megoldása.
Beszédének végén Bencsik János arra kérte a vállalatokat, hogy továbbra is vállaljanak szerepet a térség fejlõdésében, támogassák annak programjait, azok közül is kiemelve a két legnagyobbat, a Tatai Patarát és a Víz-Zene-Virág Fesztivált.
Schmidt Csaba felidézte azokat az éveket, amikor a település fejlõdése – a várossá válás folyamata – elindult, a párszáz fõs falutól – Bánhidától indulva – miként jött létre a város, a fejlõdés milyen lépései voltak nyomon követhetõek.
Elsõként a növekedés finanszírozását kellett az akkor itt élõknek megoldaniuk: munkahelyek kellettek, a gazdaságfejlesztésen volt a hangsúly. Bányavállalatot alapítottak, és sikerre vitték annak mûködését.
A továbblépéshez már a munkaerõért folyt a küzdelem. Az egész Kárpát-medencébõl toborozták a szakembereket, akiknek állást és otthon kínáltak. Közel 500 lakás épült akkoriban.
A polgármester rámutatott: a rendszerváltást követõen a város lakóinak ugyanezekkel a gondokkal kellett megküzdeniük. Magas volt a munkanélküliség, a bánya bezárt, munkahelyekre volt szükség. Azóta az ipari park megtelt vállalkozásokkal, munka van bõven, a verseny ma már a jól képzett munkaerõért folyik. A gazdaságfejlesztés volt tehát a kulcsa a jövõépítésnek annak idején, és ugyanez most is – világított rá a lényegi összefüggésre a városvezetõ, aki e rövid bevezetõje után bemutatta a Modern Városok Program tatabányai terveinek fõbb pontjait, majd megköszönte a város fejlesztésében nyújtott segítséget a vállalatok vezetõinek.
Dr. Kancz Csaba, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal vezetõje rövid összefoglalót adott a közigazgatás átszervezésének elmúlt hat évérõl, az eddig megtett lépésekrõl. A kormánymegbízott hangsúlyozta, hogy személy szerint is elkötelezett amellett, hogy a térség minél több fejlesztése kormányzati szinten is kiemelt beruházássá válhasson.
A beszédeket Illyés Roland, az ünnepség konferensziéja zárta, aki ismertette a Jó Szerencsét Emlékév – egészen 2017 õszéig tartó –
programsorozatának fõbb elemeit, melyet Tatabánya várossá nyilvánításának 70. évfordulója alkalmából rendeznek a megyeszékhelyen.
napsugár
fotó: Mazán Tibor