Sokan járnak házasságot kötni az élõvizek városába
– Milyen eredményekrõl számolhatunk be az önkormányzati ciklus derekán?
– Elkészült a város hosszú évek óta egyik legfontosabb beruházása, megújítottuk a város fõterét és környezetét. A Kossuth teret 2015-ben, ádventi idõben vehették birtokba a tataiak. Ez volt 2015 legnagyobb ajándéka, 2016-é pedig az, hogy elkészült a város új sportcsarnoka a TAC által megszervezett TAO-s állami támogatással és az önkormányzat önerejével. Sok más is történt persze, például 2016-ban rendbe tudtuk tenni a Fényes Fürdõn a Grófi–tavat. Ez a város legnagyobb forrástava, ami napi 25-30.000 m3, 20-22 fokos vizet bocsát ki magából a búvárok, a fürdõzõk és a szaunázók legnagyobb örömére. Az elmúlt években sikerült a tóparti közvilágítást is megépítenünk, a Pötörke-malomtól most már az Építõk Parkjáig LED-es közvilágítás segíti a sétálókat és a bicikliseket, nem kell sötétben botorkálniuk. Az Ökoturisztikai Központ is teljesen beépült Tata életébe, és nemcsak a hozzánk látogatók, hanem a tataiak is nagy számban veszik igénybe. Igyekeztünk a tó körüli sportversenyeinket oda koncentrálni, így a tófutások, a szilveszteri futások már onnan indultak. Kulturális és céges rendezvényeknek is helyet ad, legutóbb Szabó Szonja kiállítása nyílt meg az épületben.
– Milyen fejlesztéseket terveznek a TOP-os források segítségével?
– A Zöld város Program keretében pályáztunk az Építõk Parkja továbbépítésére. Egy nagy szabadidõpark kialakítását tervezzük, kisebb és nagyobbacska gyerekeknek játszóterekkel, sportlehetõségekkel, és azok infrastruktúrájával. WC-blokkot, kerékpártárolót, parkolót építünk, és végre megvalósul a csapadékvíz elvezetése is. Ez tehát egy nagy, komplex pályázat. Egy másik nagy vállalásunk, hogy szeretnénk egy normális piacot Tatának, ami a környékbeli kistermelõket méltóan tudja fogadni. Egy nagy fõzõkonyha építését is tervezzük, és ehhez egy elõkészítõ üzem létrehozását, mely helyi termékeket használ fel. Fejleszteni szeretnénk a Kõkúti iskola konyháját, és minden iskolában tálalókonyhát, a Vaszariban pedig új étkezõt építünk. 2017-tõl a KLIK átvette az iskoláink üzemeltetését, csak az étkeztetés maradt meg városi feladatként. Természetesen figyelemmel kísérjük a tatai gyerekek oktatását. A tanuszodát továbbra is az önkormányzat mûködteti, és tartja fenn. Ezzel, illetve a sportfelületek bérbeadásával segítjük az iskolai testnevelést. Tata és Agostyán közt feltétlenül szükséges egy komoly kerékpárút megépítése. Lakossági fórumokon egyeztettünk az érintettekkel, ezek alapján jelöltük ki a hét kilométeres nyomvonalat. A cél az, hogy az Országgyûlés tértõl, tehát a Haranglábtól biztonságosan eljuthassanak Agostyánba akár gyalog, vagy kerékpárral. Pályáztunk a Naszály felé menõ kerékpárút tervezésére is.
– Mi történt Tatán a gazdaságfejlesztés területén?
– 2016-ban elkészült a Magyary-terv 2.0, Tata gazdaságfejlesztési terve, amely felülvizsgálata volt az elõzõnek. A jövõt ennek értelmében tervezzük. Városunk gazdasági életére nagy hatással volt 2016-ban a japán autóipari cég, az NHK Spring Hungary idetelepülése, mely 2020-ra évente 3 és fél millió lengéscsillapító rugó, és 1,2 millió stabilizátor rúd elõállítását tervezi. Az önkormányzat tavaly egyébként több mint 100 millió forintos támogatást nyújtott az ipari park továbbfejlesztésére. Az államtól kaptunk egy százmilliós támogatást egy 20 kV-os távvezeték megépítésére, mely feltétlen szükséges ahhoz, hogy az ipari parkban további cégek tudjanak megtelepedni. Ez a beruházás is elkezdõdött, és jelenleg is zajlik. Vannak további érdeklõdõk, egy nagy húsipari feldolgozó vállalkozás vásárolt telket, és benyújtották az építési engedély-
kérelmüket is. Tehát jó eséllyel egy újabb nagy, nem autóipari beszállító, hanem egy magyar tulajdonú és magyar élelmiszert feldolgozó üzem jön létre, aminek nagyon örülünk, mert elsõsorban betanított munkásokat fognak keresni, és ebben a szegmensben is új munkalehetõségeket tudunk biztosítani a tataiaknak és a környékbelieknek. A tatai kistérség egyébként a 2016-os kimutatások szerint az 5. legfejlettebbnek számít. Lassan egyre többen lesznek az irigyeink, de inkább ilyenek legyenek, mint sajnálóink. Elkészítettük egy inkubátorház tervét, és lakásépítésekben is gondolkodunk. A városi tulajdonban lévõ telkeken szeretnénk lakásokat építeni, részben CSOK-os, részben pedig bérlakásokat. Nagyon nagy az igény bérlakásra, és azonnal – szinte a tervasztalról – el tudja mindenki adni, aki beruházóként épít.
– Tatán hagyományosan építenek a turizmusra. Ezen a téren mirõl számolhatunk be?
– Kétszázhetvenkét esküvõt tartottak 2016-ban Tatán, ez a város méretéhez képest kiemelkedõ szám. Ebbõl 107 volt tatai pár, a többiek turisztikai céllal jöttek ide házasodni, tehát elmondhatjuk, hogy esküvõváros is lettünk. Nagyon komoly lehetõséget nyújt az itteni szállodáknak, éttermeknek, hogy az ország minden részébõl érkeznek házasodni városunkba. A szokásos fesztiválprogramjaink is kiválóan sikerültek az elmúlt esztendõben. Még egy újdonságról is beszámolhatunk, Tata városa 15 évre elnyerte az Öreg-tó halászati jogát, és már így 2016-ban az Öreg-tavi nagyhalászati rendezvényt saját cégével, a Városkapu Zrt.-vel, és az Öreg-tó Halászati Kft.-vel szervezte meg. Ez egy újabb kihívás, hiszen egy szabadon választott feladatról van szó. Úgy gondoljuk, hogy a több lábon állás egy önkormányzatnak feltétlen kötelezõ feladata, hogy minél több helyrõl tudjon bevételt produkálni. Nagyon fontos még, hogy a Kossuth tér felújításának folytatásaként a Szent Kereszt templomra várjuk az állam segítségét. A gyõri egyházmegye támogatáskérelmet nyújtott be, hiszen a Szent Kereszt templom, amit Fellner Jakab épített, most már olyan rossz mûszaki állapotban van, hogy körbe kellett keríteni. Potyognak róla a homlokzati elemek, a vakolat és a faragványok is. Reméljük, hogy mielõbb erre is kapunk támogatást, és a gyõri egyházmegye neki tud fogni a felújításnak.
– Sorban térnek vissza a korábban elapadt források. Hogy áll most ez a folyamat?
– A források gondot is jelentenek az öröm mellett a városban. Az állami kezelésû Május 1. út beszakadása az egyik jó példája annak, hogy mekkora kárt okozott a kommunizmus Tatának azzal, hogy elapadtak a források, most pedig ezeknek a visszatérte jelent óriási feladatot. Itt szeretném megköszönni a Belügyminisztérium együttmûködési készségét, a magyar kormány nélkül ezt a hatalmas feladatot, hogy 43 pozitív forrás mûködik már a városban, nem tudjuk önmagunk megoldani. Ide állami beavatkozásra, állami segítségre van feltétlenül szükség. Viszont a városnak és környékének többletgyönyörûséget fog adni, akár a természeti szépség, akár a látvány tekintetében. Azt reméljük, hogy ez a település klímáját is javítja, nem beszélve a turisztikai és egyéb hasznosítási lehetõségekrõl.
– Tata régi problémája a mûvelõdési ház állapota. Ezzel mi a tervük?
– Erre is pályáztunk a TOP-ban. Egy olyan közösségfejlesztõ programot nyújtottunk be, amelynek keretében szeretnénk a könyvtárat a volt Tiszti Klubba átköltöztetni. A mûvelõdési ház épületébõl a másik komoly tartalmat, a színháztermet a tóparton lévõ fedeles lovarda volt épületében szeretnénk annak tulajdonosával közösen elhelyezni, és együttmûködésben üzemeltetni. Ha ez így megvalósul, akkor mondjuk 2018-19-ben a régi szocialista idõkben épített, szocreál stílusú, és mára nagyon elavult mûszaki állapotú házat lebonthatjuk, megteremtve a lehetõségét annak, hogyha a buszvégállomás a vasúti pályaudvarra költözne, akkor ezek helyén komoly fejlesztést tudjunk végrehajtani.
Veér Károly